Túra leírások

Fejér-megyei autós kirándulás 20071023

A Fejér-megye várai jelvényszerzõ túra részeként voltunk ezen a napon a megye déli részén elhelyezkedõ kastélyok közül 5-nél. A túramozgalom célja, hogy a megyénkben található már-már feledésbe merült kastélyokat az érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk. A kastélyok között vannak mûemléki jellegûek és lebontottak is. A teljesítés feltétele, hogy az igazoló füzet tulajdonosa tetszõleges sorrendben és tetszõleges útvonalon, a regisztrálás dátumától számított 12 hónapon belül felkeresse az igazoló helyeket. Az igazolás akkor fogadható el, ha a füzet tulajdonosa a megadott helyen a településnevet tartalmazó bélyegzõ lenyomatot üttet az aktuális oldalra. Valamennyi településen kell pecsételtetni.

A Perkátán található kastély mûemlék. A ma is látható kastély elõdjét a jezsuiták építették 1758 körül. 1774-ben báró Gyõry Ferenc kapta meg a jezsuitáktól elkobzott perkátai uradalmat. A jelenlegi formáját Gyõry Ferenc alakítatta ki 1820 körül. Gyõry László sokat tett Perkáta fejlesztéséért: zárdát épített au irgalmas nõvéreknek, leányiskolát és óvodát hozott létre. A Gyõry birtokot Hunyady Imre örökölte. 1945-ig õ a kastély és uradalom birtokosa. A II. világháborúban a kastély jelentõs sérüléseket szenvedett. 1972-ig az általános iskola kapta meg a felújított kastélyt. Azóta könyvtár és mûvelõdési központ mûködik az épületben. A kastély 6 hektáros parkját ma is gondozzák, de az épület és a kerítés eléggé rossz állapotban van.

Az Elõszállási kastély-rendház 1765-ben készült el. Rendházként, az uradalom jószágigazgatója lakásaként, és az igazgatási apparátus székhelyeként mûködött. A kastélyban csak néhány szerzetes lakott. Miután a cisztercirend tanító renddé alakult, az iskolák fenntartását a birtokok bevételeibõl tudták cska megoldani. Ebben nagy segítséget kaptak Hagyó-Kovács Gyulától aki, -mint ciszteri szerzetes és kiváló mezõgazdasági szakember-, a birtokon a kor legmodernebb technikai és gazdasági vívmányait honosította meg. A szerzetes irányítása alatt az uradalom országos hírû mintagazdasággá nõtte ki magát. Az államosítás során 1949-ben elvették a rendtõl a kastélyt és az uradalmat is. 1950-tõl állami gondozott gyerekek laktak az épületben. A rendszerváltás után a rend visszakapta ugyan a kastélyt, de a jelentõsen leromlott épületet úgy néz ki, nem lesz pénzük helyreállítani.

A Zichy család 1650-ben szerezte meg a vajtai birtokot. A kastélyt 1923-ben építette Zichy Aladár egy 1815-ös Pollach Mihály által készített terv alapján. Az építkezést Havel Lipót és Schmidt Miksa vezette. Zichy Aladár fiainak és lányának szintén volt Vajtán birtokuk. 1944-ben a Vöröskereszt kórháza mûködött az épületben. A háború alatt a kastélyt kifosztották. A felszabadulás után traktoroslány-képzõ iskola volt az épületben. 1946-tól különbözõ üdülõk lettek kialakítva a kastélyban. A Calvary Chapel Gyülekezet 2000-ben vásárolta meg a kastélyt, melyben angol nyelvû iskolát és konferencia központot üzemeltet. A 14,3 hektáros kastélypark rendbe tétele is befejezõdött.

Festetics Lajos alispán 1769-ben vásárolt Dégen és környékén birtokokat, amin virágzó gazdaságot hozott létre. A kastély építését Antal fia Pollach Mihály tervei alapján végezte klasszicista stílusban. A dégi kastály parkja is valaószínûleg Pollach Mihály nevéhez fûzõdik, mert egységes arculat mutat a kastéllyal. A 120 hektár területû parkban mesterséges tórendszert létesítettek. Ennek a szigetén 1891-ben Festetics Pál építettet egy hollandi házat egy tüdõbeteg családtagja részére. A második világháború után a park területe az 1/4-ére csökkent. 1949-tõl 1954-ig menekült görög gyerekek otthona volt, majd 1954-tõl nevelõotthon. Felújították a a kastélyt, ami 1995-tõl üresen áll. Jelenleg feltárják a felújítás által eltüntetett eredeti falakat, és kiállítások láthatók a kastélyban. Jelentõs felújítási munkák várnak még az épületre, de a kert az csodálatos. A hollandi házban a Mezõgazdasági Minisztérium nyitott kiállítást 1980-ban, de az 1999-es árvíz óta nem látogatható.

1650. április 2-án adományozta III. ferdinánd király a Zichy családnak többek között Soponya települést is. A mai épület elõdjét Zichy János építette 1751 és 1757 között. Az akkori L alakú kúriát bõvítették U alakúra 1772-73-ban. A XIX. században Pollach Mihály tervei alapján építették át. A Zichyek egyik legnagyobb Fejér-megyei birtokának a központja volt a kastély, és az épület is az egyik legnagyobb. A II. világháború után a kastélyt kifosztották. Sokáig üresen állt, majd 1952 és 1959 között gyermekotthon és iskola mûködött benne. Az 1990-es években a Soponyai Gyermekváros lakói használták. Jelenleg üresen áll. A parkot barokk stílusban alakították ki a XVII: században. A XIX. század elején angolparkká alakították át. A park területe 36 hektár. Mi késõn érkeztünk, de egyébként sem találtuk meg, hogyan lehet bejutni megnézni közelebbrõl az épületet.