Jelvnyszerz tramozgalom lersok

Tra tjegysg: Egyéb

1100 Év Emlékei Békésben jelvnyszerz tra mozgalom lersa

1100 v Emlkei Bksben
jelvnyszerző tramozgalom kirsa

Az elmlt vek sorn szakemberek nagyrszt feldolgoztk, j adatokkal egsztettk ki megynk trtnelmt. Ezek eredmnyei minden bizonnyal fellelhetőek lesznek mzeumaink millecentennriumi killtsain s a helytrtneti, ismeretterjesztő munkkban. Tramozgalmunk kirsval szeretnnk rirnytani a figyelmet szűkebb haznk jelentősebb trtnelmi esemnyeire - legendira - helyszneire, megmaradt ptszeti emlkaire. A fentiek szellemben az albbi honfoglalskori, vagy trk hdoltsgot megelőző időkből szrmaz trtnelmi emlkeket, helyszneket ajnljuk felkeressre:

- Vsztő-Mgor Trtnelmi Emlkhely. A XI.-XII. szzadban plt monostor maradvnya az Alfld dlkeleti rsznek legrangosabb rpd-kori műemlke.

- Gyulai vr. A Tiszntl egyedli pen maradt vra.

- Bks. Tbb szz ven keresztl a megye szkhelye volt, hatrban fldvr llott.

- Szeghalom. Esperessgi szkhely volt s az avarok ltal ptett fldvr helye.

- Szarvas. A XIII. szzadban a tiszntli kun szllsok egyike. Hatrban a trk ltal ptett palnkvr llott.

- Sarkad. Vrrl ismert s hajdi vitzsgről, akik hősiesen kzdttek a trk ellen.

- Kopncs-puszta. A hajdani Mezőkopncs XI. szzadban, romn stlusban plt templomt a XV. szzadig hasznltk. Restarulsra 1935-ben kerlt sor. A felsorolt helysznek kzl legalbb tt kell tetszőleges sorrendben, időpontban s mdon, gyalogos, kerkpros tra, osztlykirnduls stb. keretben felkeresni, ezt egynileg a trafzetben blyegzssel igazolni. A szervezőkhz bekldtt, leblyegzett fzet ellenőrzse utn adjuk ki a tra jelvnyt. Teljestse lehetsges 1996. utn is, sszkthető a szintn ltalunk rendezett "Kt kerken Bksben" megyei kerkpros krtrval. A fzeteket a szakosztly cm lehet ignyelni. ra 100.- Ft, amely magban foglalja a jelvny rt is.

A tra szervezője:
Alfld Turista Egyeslet Mezőberny
5650 Mezőberny, Vast u. 22. Tel.: 66/352-396, 30/644-8927.
MINDENKINEK J TRZST S KELLEMES IDőTLTST KVNUNK.


Mi minden tallhat a fzetben:

Az 11OO v Emlkei Bksben" jelvnyszerző tramozgalom kirsa (a fzetből)



Az elmlt vek sorn a szakemberek nagyrszt feldolgoztk, j adatokkal egsztettk ki megynk trtnelmt. Ezek eredmnyei minden bizonnyal fellelhetőek lesznek mzeumaink millecentenriumi killtsain s a helytrtneti, ismeretterjesztő munkkban. Tramozgalmunk kirsval ezekre szeretnnk rirnytani a figyelmet, tovbb felkelteni az rdeklődst szűkebb haznk jelentősebb trtnelmi esemnyei - legendi -, helysznei, megmaradt ptszeti emlkei irnt.

A teljests mdja: A megltogatand helysznek kzl legalbb tt kell felkeresni, ezt egynileg a fzetben blyegzssel igazolni. A blyegzs csak a tra blyegzőjvel, vagy az adott helysg mzeumnak, (mzeumainak) killtsnak Tjak Korok Mzeumok blyegzőjvel trtnhet. (Nagykopncs esetben Ttkomlson a Szlovk Tjhz TKM blyegzőjvel.)

A kijellt pontok tetszőleges sorrendben, időpontban (a mzeumok nyitvatartsi idejt figyelembe vve) s mdon, gyalogos, kerkpros tra, osztlykirnduls, stb. kereshetők fel.

Időpontja: Jllehet a kirs a millecentenrium vhez kapcsoldik, a tramozgalom 1996-tl folyamatosan teljesthető.

Ellenőrzse: A tra szervezőjhez bekldtt, leblyegzett igazol fzet alapjn trtnik, aki az ellenőrzs utn kiadja a tra jelvnyt.

A tra szervezője: SDSE - Vasutas Termszetjt Szakosztly Mezőberny Vast u. 22.Tel.: 66/352-396. Illetve jogutdja az Alfld Turista Egyeslet.

Egyb: Teljestse sszekapcsolhat a Kt kerken Bksben" megyei kerkpros krtrval. Az ezzel kapcsolatos informcik a szakosztly cmn (ill. a honlapon - a szerk.) szerezhetők be.

A felkeresendő helysznek rvid ismertetse

Bks megye teleplsei kzl kivlasztottuk azokat amelyek trtnelmi mltjuk, ptszeti rtkeik alapjn kiemelkedő jelentősgű emlkkel brnak. Ezeket most egy tramozgalom keretben ktjk ssze egymssal. A teljessg ignye nlkl egy-egy rdeklődsre szmottart mozzanatot kiragadva mltjukbl, az albbi honfoglals kori, vagy a trk hdoltsgot megelőző időkből szrmaz trtnelmi emlkeket, helyszneket ajnljuk felkeressre:

GYULA

- Az 1332-es ppai tizedlajstrom Gyult faluknt emlti.
- 1387-ben magnkzbe kerlt, majd Zsigmond kirlyra szllt aki 1403-ban Marthi Jnos macsi bnnak adomnyozta. A Marthi csald megybe kerlsnek ksznhető a gyulai vr megptse 1403-1445 kztt. A vrrl az első emlts 1445-ből val.
- Gyula - a Marthiak ltal tmogatott - vrosias fejlődse a XV. szzad elejtől kezdődik. Szmos ipar lelt otthonra, kereskedelmi centrumm lett. A csald kihalsval a kirlyra szllt Mtys 1487-ben finak, Corvin Jnosnak ajndkozta, aki 1496-ban kivltsglevelet adott Gyula mezővros szmra.
- 1514-ben Dzsa 33 ezer fős serege tborozik Gyula mellett. Dzsa (sikertelenl) megostromolja a vrat, hogy biztosthassa tovbbi hadmozdulatait.
- 1533-ban volt az első trk tmads Gyula vra ellen, melyet a vrőrsg visszavert.
- A trk 1566-ban ismt tmadst indtott. Az egyedl hagyott gyulai vdők hősiesen harcoltak, de a kirlyi segtsg elmaradsa a vr feladshoz vezetett.
- 129 vi uralom utn a trk 1695-ben adta fel a vrat. Utols hadi esemnye 1705-ben trtnt: Krolyi Sndor Rkczi megbzsbl - sikertelenl - prblta elfoglalni a labancok ltal vdett vrat.

SARKAD

- Nevt mr II. Bla kirly 1138. vben kelt dmsi oklevele, majd az 1332-es ppai tizedlajstrom a szeghalmi esperessghez tartoz faluknt emlti.
- A XVI-XVII. szzad forduljn vra tbbszr is gazdt cserl, rvid időre trk kzre jut de megmarad Erdly birtokban.
- A sarkadi vitzeknek nagy szerepk volt az 1636. vi szabadkai csatban. I. Rkczi Gyrgy erdlyi fejedelem parancsra jelentősen megerőstettk a vrat.
- A XVII. szzad eleje ta Sarkadot hajdk laktk, az erdlyi fejedelem 1654. vi oklevelben hajdvrosnak nevezte. A birtokadomny rvn a sarkadiak hajdszabadsgot nyertek.
- Vra 1660-ban trk kzre kerlt.

VSZTő-MGOR TRTNELMI EMLKHELY

- A Regestrumban szereplő Csolt fia Csőit megyben őshonos Csolt (vagyis Vattl leszrmaz) nemzetsg tagjai ptettk fel a mgori dombon igen dszesen s időtllan sajt monostorukat. Az első templomot valsznűleg a XI. szzadban ptettk. A XII. szzad kzepe tjn ezt rszben lebontottk, nmely falt felhasznlva hromhajs baziliklis rendszerű sokkal nagyobb kolostortemplomot ptettek fel. Az utols nagy tpts a XII. szzad vgn trtnt. Ennek sorn emelik fel a 36,2 mter hossz, 15,4 mter szles kttornyos bazilikt. 1357-ben a templom Minden Szentek tiszteletre lett felszentelve. 1552-ben mr csak plbniatemplomknt hasznljk. 1733-ban mg romosan llt tornyai 1786-ban ledőltek, anyagt ptkezsekhez szthordtk. Jelenleg az Alfld dlkeleti rsznek legrangosabb rpd-kori műemlke.

BKS

- Megbzhat forrsok szerint a XI. szzad kzepn (1046) Vata Bks vrbeli hatalmassg (bizonnyal trzsfő) egy pogny sznezetű mozgalom lre llt melynek leverse utn kezdődtt meg a megye terletn a nyugati keresztnysg s feudalizmus trhdtsa.
- A Vradi Regestrum a kirlyi vrmegyről az 1208-1235 kztti időkre tartalmaz becses adatokat, a kirlyi megynek ekkor a bksi vr jelentette a kzpontjt. (Az rott forrsokban a bksi vrszervezetnek s magnak a bksi vrnak (castrum) gyakori szereplse meggyőzően mutatja a bksi - fldből plt - vr ltt.)
- 1332-1337 kztt Bks esperessg kzpontja.
- 1514-ben keresztesek serege rkezett Bksre. Itt rte utl a hadat Bakcz Tams rendelkezse, amely minden tovbbi szervezkedst megtiltott Magyarorszg s Erdly terletn. A keresztesek vezetői nem engedelmeskedtek, gy fordulat trtnt az esemnyek menetben. A keresztesek a paraszthbor harcosaiv vltak, jelentős tmegek lltak Dzsa zszlaja al.

SZEGHALOM

- Bks megye legrgibb trtnett homly fedi. Hogy a terlet rgről fogva lakott volt, arrl a rgszeti leletek szlnak. Ama tnyről, hogy a honfoglals sorn a magyarok e vidket szintn birtokba vettk, az satsok eredmnyei mellett rsos, -br az esemny utn hrom szzaddal rdott, ktes forrsrtkű- mű is tjkoztat: Anonymus Qesta Hungaroruma.
Eszerint .... Tas s Szabolcs Szeghalomhoz rve t akartak kelni a Krsn, hogy Mn-Mart bihari vezr ellen harcoljanak, de Mn-Mart katoni odajttek s megakadlyoztk, hogy tkeljenek. (Az avarok ltal ptett fldvr helynl Vrhelynl.)
- 1062 krli oklevl tudst arrl, hogy Pter comes (megye ln ll ispn) az uralkodtl nyert Bksi Birtokot Szeghalmot szzdi (a Tisza borsodi szakaszn fekvő) monostornak adomnyozta.
- 1332-1337 kztt Szeghalom esperessg Kzpontja.
- Zsigmond kirly 1404-ben kelt oklevele szerint Szeghalom a Marthiak birtokba kerlt.
- Az 1600-as vekben tbb mint tven vig lakatlan.

SZARVAS

- Anonymus Gesta Hungaroruma sbő s Velek, Mn Mart bihari vezr ellen folytatott hadjrata kapcsn Szarvashalomknt emlti.
- A XIII. szzad msodik felben Szarvas a tiszntli Kun szllsok egyike volt.
- Bks megye portasszersa szerint 16 portbl ll. (l 563-1564)
- 1566 utn a trk palnkvrat ptett. sszektő szerepe, a trk lovasok szmra llomshely volt Gyula s Szolnok kztt. A palnk őrsge 195 fő.
- Mint a hdoltsgi terlet peremn levő vrbl a trk dlta a fennhatsgn kvli terleteket. A kirlyi vgvrak vitzei az 1580-as vekben sikertelen ksrleteket tettek a szarvasi palnk(vr) elfoglalsra, lerombolsra.
- Omer gyulai bg a palnkot (a bksivel egytt) felgettette, felszerelst Gyulra vitette, a vrat rvid időre Miksa főherceg vezette kirlyi sereg vette hatalmba.
- Egy 1683. vi levl a szarvasi palnk jjptsre vonatkoz trk tervekről ad hrt. Az erődtmny 1660-ra kszl el.
- 1685-ben csszri s a velk szvetsges csapatok kezre kerl.
- A Holt-Krs partjn tallhat a trtnelmi Magyarorszg kzept jellő emlkhely.

KOPNCS-PUSZTA (NAGYKOPNCS)

rmai katolikus templom. - A hajdani Mezőkopncs temploma a Szraz-r korbbi partjn plt a XI. szzadban romn stlusban. A tatrjrs alatt rszben elpusztult. A XIII. szzadban gtikus stlusban tptettk, bővtettk. A templomot a XIV-XV. szzadig a falu pusztulsig hasznltk. Ezutn anyagt szthordtk, csak a főhomlokzati s a haj gtikus oldalhomlokzati rsze maradt meg.
- A Ttkomls hatrban levő, a pusztban egyedlll templomot 1933-35. vben lltottk helyre, amely munka a korai magyar műemlkvdelem egyik jelentős alkotsa.



sszelltotta s szerkesztette Vradi Lszl

Kiadja:
A Sportcsarnok DSE - Vasutas termszetjr Szakosztly, Mezőberny
Jogutdja: Alfld Turista Egyeslet
Petőfi Sndor Művelődsi Kzpont
Mezőberny
1996.