Jelvnyszerz tramozgalom lersok

Tra tjegysg: Mtra

Nógrádi Vártúrák jelvnyszerz tra mozgalom lersa

Ngrdi Vrtrk

jelvnyszerző tramozgalom kirsa

Tisztelt Tratrs! rlnk, hogy a tramozgalom felkeltette rdeklődst s vllalkozik arra, hogy teljestse annak feltteleit. Ngrd megyben az szaki-kzphegysg hrom tagja, a Mtra, a Cserht s a Brzsny szebbnl szebb tjai knlnak kiapadhatatlan lehetősget a gyalogos s a kerkpros turizmus szmra. A sok geolgiai rdekessgen kvl szmos, a mltat idző vrromot kereshetnk fel. A Ngrd Megyei Termszetbart Szvetsg az eddig is mltn npszerű "Ngrdi vrtrk" tramozgalom igazolfzett tdolgozta. A teljests feltteleit nmileg mdostotta, s az eddigitől eltrően a sikeresen teljestőket a Ngrd vrnak romjt bemutat kitűzővel jutalmazza. Az igazolfzetben 16 ngrdi vrrl olvashatunk ismertetst. A terjedelem szűkre szabottsga miatt termszetesen csak a legfontosabb adatokat emltjk, a vrak trtnett bővebben tiknyvekből, vrtrtneti kalauzokbl ismerhetik meg. Abban a remnyben bocstjuk tjra rgi - j tramozgalmunkat, hogy vltozatlanul sokan vllalkoznak a teljestsre, s szp lmnyekkel gazdagodva, sok klnlegessget, rdekessget megismerve trnek majd haza a ngrdi vrakat felkereső trikrl.

Kellemes időtltst, j trzst kvnunk!

A tramozgalom szervezője: Ngrd Megyei Termszetbart Szvetsg
3100 Salgtarjn, Ruhagyri t 9.
Tel.: 32 / 432-076; 32 / 430-346; 32 / 411-898

A teljests felttelei: A tramozgalom nylt, melyhez brki csatlakozhat. A vrak helysznei gyalogosan, kerkprral vagy gpjrművel egyarnt felkereshetők. A teljests akkor fogadhat el, ha az ajnlott 16 ngrdi vr kzl legalbb 8-nak a felkeresse megtrtnt, s annak tnyt az igazolfzetben pecsttel is igazoljuk a vrhoz legkzelebb eső telepls nevt tartalmaz blyegzővel (posta, bolt, vendglt, Orszgos Kk-tra, vast, iskola stb.), vagy a helysznen ksztett fotval. Az igazolfzetet a Ngrd Megyei Termszetbart Szvetsgnl szerezhetjk be cstrtknknt 16.00 h s 17.30 h kztt a megyei sporthivatal szkhzban, vagy megrendelhetjk a Szvetsg cmn. A teljestst kvetően ide kell eljuttatni az igazolfzetet, a befizets tnyt igazol csekket vagy annak msolatt. Ezeket az rtkels utn a kitűzővel egytt visszajuttatjuk tulajdonosnak. A tramozgalomban mindenki sajt felelőssgre vesz rszt, a Szvetsgtől krtrts semmilyen formban nem ignyelhető.

GASVR A Mtra-brc egyik jellegzetes, messziről is jl lthat 787 m magas, csonkakp alak vulkanikus cscsn mr 1265-ben vr llott, s abban az időben kerlt a Rtt nemzetsg birtokba. V. Istvn kirly adomnyozta Domokos ndor finak, Istvnnak, miutn lovszmesterr neveztk ki. A vr a ksőbbiekben a Pszti, majd a Tari csald tulajdona lett. A kt szomszd vrral, az vrral s a Hasznosi vrral egytt a Mtrn tvezető hadit őrzsben jtszott szerepet, de jelentősgt mr korn, a XV. sz.-ban elvesztette, mert elpusztult. 1472-ben mr csak vrhelyknt emltik. Nagy kiterjedsű, szablytalan alap vr lehetett, melynek romjai mg a mlt szzadban lltak. Mra csupn nhny mohval benőtt kő utal az egykori erőssgre. A cscsrl szp kilts nylik D-i irnyban. Az gasvri cscs tvben ll turistahz tbb irnybl is megkzelthető, a mtrai turistautak egyik fontos kereszteződsi pontja, az Orszgos Kk Tra tvonalnak egyik pecstelőhelye tallhat itt. A kedvelt turistaclpontot Salgtarjnbl a vastllomsrl indulva a Kazron s Kisterenyn tvezető P sv jelzsű turistaton kzvetlenl is felkereshetjk.

BAGLYAS-Kő Salgtarjn kzpontjbl negyedrnyi gyaloglssal rhetjk el a vastllomsrl indul, a hatrainkon tl is ismert bcsjr s kegyhelyre, Szentktra vezető Z sv jelzs mentn tallhat geolgiai rdekessget, a Baglyas-kőt. A nem tl magas vulkanikus szikln egykor a Kacsicsok ltal pttetett vr llott, ennek azonban mra mr nyoma sincs. A vr trtnetről nem maradt fenn szmottevő rsos emlk. A hegy klső formjban ma is vrromnak ltszik, pedig nem ms, mint egy kőv meredt vulkni embri, mely a geolgiai harmadkor vgn keletkezett. A fld szilrd krgnek repedseiből salakos lva buggyant ki, de mr nem tudott kimleni a krteren. vmillik sorn a krterbe szorult bazalt krl kimosdott a lazbb kőzet, s a megmaradt, ketthasadt bazalt most is rdekes ltvnyt nyjt. rdemes rvid stt tenni a jelzett ton Baglyasalja fel, mert a szemkzti dombrl visszatekintve a Salgtarjnt krlvevő szp panormban gynyrkdhetnk.

BALASSAGYARMAT Az egykori vrbl mra csupn egy kis faltredk maradt meg, amely a Bstya utca 8.sz. hz udvarn lthat. A XIII. szzad vgn az Ipoly partjn, a ksőbbi vr helyn mr llt egy őrtorony, amely feltehetőleg a foly tjrjt őrizte. Ezt ksőbb vrr ptettk ki. A kzpkorban a vidk főurai, a Balassk tulajdonba kerlt. Nagyobb jelentősge 1544-et kvetően volt, miutn a trkk elfoglaltk Ngrd vrt. A gyarmati vr vdői megerőstettk a vdelmi berendezseket s felkszltek egy esetleges tmadsra. A trk csapatok tbbszr megostromoltk a vrat, m ezek a tmadsok kudarcot vallottak. 1552-ben azonban Ali budai pasa 12 000 főnyi hadserege elől a kisszm őrsg elmeneklt, s a vr a trkk kezre kerlt, melyet leromboltak, majd felgettek. A lakossg egy rsze fogsgba esett, msok elmenekltek. A vrat az 1593-as hadjrat sorn visszafoglaltk, kijavtottk, s palnkkal erőstettk meg. 1663-ban a trk jra elfoglalta, lerombolta s a lakossgot rabszjra fűzve elhurcolta. vekkel ksőbb a kvekből templomot, uradalmi vendgfogadt s megyehzt ptettek.

BUJK A vr kzponti rszt a tatrjrs utn ptettk feltehetőleg egy korbbi fldvr helyn. A XIV. szzad elejn Zsigmond kirly "tűpnzknt" felesgnek, Cillei Borblnak adomnyozta. A vrhoz hatalmas birtok is tartozott, mely az egymst kvető nemzedkek sorn tbbszr is gazdt cserlt. A XVI. szzad kzeptől a trk hdts hatra fokozatosan szak fel toldott. Ezidőtjt kezdtek hozz a vr korszerűstshez, megerőstshez. Az szaki szrnyra krbstyt ptettek, s helyrelltottk az elhanyagolt vdőműveket is. Ali budai pasa 1552-es hadjrata sorn elfoglalta s ezt kvetően a vr mintegy 40 vig trk kzen volt. A visszafoglals utn hosszabb ideig vgvrknt szolglt. 1663-ban jra elfoglalta a trk, majd 1683-ban vgleg kiűztk őket Bujkrl. Egy alkalommal Evlia Cselebi, a neves r s utaz is megfordult falai kztt, s tanknt hiteles kpet festett az akkori llapotokrl. Ezt kvetően a rossz llapot vr tovbb pusztult s hadtrtneti szerepe is megszűnt. A telepls hatrban tallhat, cserjkkel s fval benőtt vrdomb tetejn lvő egykori vr falmaradvnyai jelenleg is lthatk, felkereshetők.

ECSEG (ILONA-VR) Az Ilona-vr a Keleti-Cserht lanki kz teleplt kzsg hatrban alacsony, de meredek lejtőjű hegy tetejn llt. rsos emlk 1324-ben emlti előszr, br jval korbban pthettk. I353-ban az akkori tulajdonos halla utn I. Lajos kirly a srosi főispn nejnek adomnyozta, gy kerlt a Szcsnyi csald birtokba. A ksőbbiek folyamn tbbszr is gazdt cserlt. Szmottevő hadszati jelentősge nem volt, a hadtrtnetben betlttt szerepről keveset tudunk. A Felvidket vdő vrlncolat egyik tagja lehetett. A XV. szzadban nagy rsze elpusztult, s uradalma mindssze egyetlen falura zsugorodott, majd a ksőbbiekben Hollkő vrnak tartozka lett. A fokozatosan pusztul romvrnak a trk időkben mr nem volt jelentősge. A hajdani szerkezet mra mr nem llapthat meg, az eredeti alaprajzra kvetkeztetni sem lehet.

FEHRKő VRA (SMSONHZA) A Cserht keleti lbainl fekvő, az Orszgos Kk Tra tvonala ltal is rintett Smsonhza kzelben emelkedő dombtetőn llt hajdan Fehrkő vra, melyet egy nagyhatalm, Smson nevű főr pttetett a XII. szzadban. Az oklevelek – feltehetőleg az pttető utn – Smsonhznak is neveztk. 1424-ben Zsigmond kirly felesgnek, Cillei Borblnak adomnyozta a krnyező vrbirtokokkal egytt, majd a ksőbbiekben a Tari csald tulajdonba kerlt. A vr 1472-ben elpusztult, s tbb fel sem ptettk, hadszati jelentősge megszűnt. A ksőbbi oklevelekben mr csak romknt szerepel. A Tari csald kihalsval a birtokok a vrrommal egytt Orszg Mihly ndor tulajdonba kerltek. Jelenleg nhny falmaradvny emlkeztet az egykori szablytalan alaprajz vrra. A telepls kzelben emelkedő vrhegyet jelzetlen svnyen kzelthetjk meg. Smsonhza ismert nevezetessge a kzsg hatrban tallhat felhagyott, vdett egykori kőfejtő, ahol a fldkreg klnbző kor kőzeteinek rtegződst tanulmnyozhatjuk.

HASZNOS VRA (CSERTERI VR) A Nyugati-Mtra lbhoz teleplt Hasznos kzsg hatrban emelkedő sziklafal ormra plt vr egykoron a szomszdos gasvrral s vrral egytt a Mtrn tvezető fontos hadiutat vdelmezte. A tglalap alaprajz vrat a Rtt nemzetsgbe tartoz Domokos pttette a XV. szzad elejn, aki előbb kirlyi trnokmester, majd ndor lett. A kzpkorban a vr a Pszti csald tulajdonba kerlt. 1552-ben ellenlls nlkl kerlt a trk kezre. A ksőbbiekben tbbszr is gazdt cserlt. A vr magvban nagyjbl egy tszg alak regtorony llt, melynek szomszdsgban egy erős ngyzetes torony alapjai is felfedezhetők. A XVII. szzad folyamn mr romos llapotban volt. A keskeny falszoros vezte fellegvr falmaradvnyai csak helyenknt ismerhetők fel, mert nagy rsze elpusztult. A palotaplet falainak maradvnyai helyenknt a 8 -10 mteres magassgot is elrik. A 334 mter magassg vrhegyről szp panorma nylik az alatta elterlő, a Kvecses-patak medrnek vizt felfog vztrozra, a Mtrra, a Zagyva vlgyre, a Cserhtra s a Karancsra.

HOLLKő A vrat a tatrjrst kvetően a Kacsics nemzettsg pttette. A szablytalan alaprajz belsőtornyos vr az vszzadok sorn tbbszr gazdt cserlt. Trtnetnek legmozgalmasabb szakasza a trk időkre esik. 1552-ben Ali budai pasa Veszprm elfoglalsa utn Ngrdban folytatta hadjratait, s sorra elfoglalta a felvidki vrakat. A gyengn vdett hollkői vr sem jelentett klnsebb akadlyt a nagy erőkkel felvonul trkk szmra. 41 vig lengett a lfarkas lobog a vr fokn. Visszafoglalst kvetően 70 vig szolglt magyar vgvrknt, de ezt kvetően jra a trkk kezre kerlt. Vglegesen Sobiesky Jnos lengyel kirly hadai szabadtottk fel 1683-ban. A Rkczi szabadsgharcot kvetően tbb magyar vrhoz hasonlan a Habsburgok Hollkőt is leromboltattk. A vr restaurlsa a befejezshez kzeledik, de jelenleg is ltogathat. Hollkő telepls 1987 ta vdett, s a vilgrksg rszeknt knlja ltnivalit.

NGRD VRA Ngrd megye nvad vra, nevben bolgr s szlv eredetet őriz (Novigrd-jvr). Oklevelekkel is bizonytott, hogy ez a megye legrgebbi vra, amely a X. szzadban plt. Kezdetben a megyben fekvő kirlyi birtokok kzpontja volt, majd II. Endre Boleszl vci pspknek adomnyozta, s ezt kvetően hossz időn t pspki birtokknt szerepelt. Ksőbb tbbszr is gazdt cserlt. Buda elfoglalsa utn a trk uralom fokozatosan tterjedt Ngrd megyre is. 1544-ben Mehmed budai pasa harc nlkl elfoglalta a vrat, s katonai jelentősgt felismerve szandzskszkhelly tette. A mintegy 50 vig trk kzen lvő vrat Plffy Mikls foglalta vissza, de ksőbb jra a trkk birtokba jutott. Csonka bg vrparancsnoksga alatt l685-ben villmcsaps rte a lőportornyot s a robbans, valamint a keletkezett tűz slyos krokat okozott a vrban. A trkk az pen maradt rszeket is leromboltk s sorsra hagytk az erőssget. A romos llapot vr Ngrd kzsgből kereshető fel. A falmaradvnyok kzl az regtorony mintegy 3 emelet magassgba emelkedik.

SALGVR A Salgtarjn kzelben emelkedő 625 m-es bazaltcscson ll vrrom felkeresse gyakori s kedvelt clpontja a Medves vidkre irnyul kirndulsoknak, trknak. Mint ltalban a legtbb ngrdi vrat, ezt is a Kacsicsok pttettk. Egy 1341-ben keletkezett oklevl Castrum Salgov nven emlti. A vr trtnete sorn tbbszr cserlt gazdt. Birtokolta tbbek kztt Giskra, a huszita zsoldosvezr, Zpolya Istvn s Verbőczy Istvn. 1554-ben Kara Hamza, a fekete bg csellel elfoglalta s 39 vig birtokolta. 1593-ban a 15 ves hbor egyik hadjrata sorn foglaltk vissza a trktől. E harcokban Balassi Blint is vitzkedett s a vr a visszafoglalst kvetően rvid ideig a birtokba kerlt. Az ezt kvető időszakban a vr llapota fokozatosan romlott, s katonai jelentősgt vesztve az enyszet lett. Irodalmi rdekessge, hogy a romokat 1845. jnius 11-n Petőfi Sndor is felkereste, melyről tinapljban is megemlkezett. A vr megmaradt falain lve, a tj szpsgn elmerengve szletett a Salg cmű verse. A krnyk fl magasod vrromrl csodlatos krpanorma trul elnk. Feltűnik a Bkk, a Mtra, a Cserht s a Brzsny, de j lgkri viszonyok esetn a Magas-Ttra csipks gerinct is lthatjuk.

SOMOSKő VRA Az 526 mter magas vrhegy s a cscsn ll vrrom szlovk terleten tallhat. A bazaltcscs lbnl hzd llamhatr elvlasztja a prszz lelkes teleplst attl a nevezetessgtől, mely vszzadokon t hozztartozott. A vrat a Kacsicsok pttettk a tatrjrst kvetően, s az idők folyamn tbb gazdja is volt. Tbbek kztt Losonczy Istvn temesvri vrkapitny, akinek Anna nevű lnya kedvrt Balassi Blint tbbszr is megfordult a vr falai kztt. E vonzalomnak ksznhetően szlettek a Jlia-versek. 1576-ban Ali fleki bg elfoglalta, de nem sokig maradt trk kzen, mert Plffy Mikls seregei visszafoglaltk. A Rkczi szabadsgharcot kvetően a bcsi udvar elrendelte lerombolst, melyet azonban csak rszben hajtottak vgre, s gy viszonylag j llapotban megmaradt. Az utbbi időben a szlovk hatsgok helyrelltsi munklatai rvn tetszetős klsőt nyert. A vr a magyar oldalrl nem ltogathat, de a szlovk oldali Bikkrtről (Siatorska Bukovinka) indul jelzett turistaton felkereshető, melynek utols szakasza, egy geolgiai tansvny sok rdekes ltnivalt knl. A vrbl szp kilts nylik a krnyező vidkre.

SZANDAVR A kettős kp Szanda-hegy tbb irnybl is jl lthatan emelkedik ki a Cserht hepehups vidkből. Az 545 mteres vulkanikus magaslaton emeltettk Szanda vrt a XIII. szzadban. Trtnete sorn tbb gazdja is volt. Klnbző főri csaldok; a Rozgonyiak, a Kompolthyak s a Bthoryak birtokoltk a krnyk falvaival egytt. Hadszati jelentősgre csak a trk időkben tett szert. 1548-ban a ngrdi bg megostromolta, s a gyenge erőkkel vdett vr a trkk kezre kerlt. Ezt kvetően Hubir, a flelmetes trk aga lett a vr parancsnoka. A trk lobog azonban csak rvid ideig, mindssze hrom vig lengett a vr fokn, mert Horvth Bertalan, a gyarmati vr kapitnya vitzeivel visszafoglalta, leromboltatta s felgyjtotta, hogy ne kerljn tbb idegen kzre. Ezt kvetően katonai jelentősgt elvesztette, s csak romjaiban maradt meg szzadokon t. A bazaltkp cscsn 7 mter magas torony maradvnya ma is lthat, s helyenknt megfigyelhetők a vrfal romjai, a betemetett ciszterna s a bstyafal maradvnyai is. A cscsrl pomps krpanorma trul elnk.

SZCSNY VRA pttetst 1334-ben kezdte meg Zsigmond kirlyorszgbrja, Szcsnyi Ferenc. Hossz időn t a Felvidk egyik vdőbstyja volt. A ngrdi vrakat elfoglal cseh zsoldos vezr, Giskra ellen harcol Hunyadi Jnos s Mtys kirly is tartzkodott falai kztt. Jelentősebb szerepre a trk időkben tett szert. Losonczy Istvn 1544-ben sikeresen verte vissza a trk tmadst, de 1552-ben Ali budai pasa nagy erőkkel felvonul serege elfoglalta. A trkk Szcsnyt a budai vilajet egyik szandzskjnak szkhelyv tettk s erős őrsget helyeztek el vdelmre. A kzel 40 vig tart trk uralom utn Plffy Mikls hadai foglaltk vissza. 1663-ban a trk jra elfoglalta s 20 vig birtokolta. Ezt kvetően Sobiesky Jnos lengyel kirly szerezte vissza. vekkel ksőbb egy pusztt pestisjrvny elnptelentette a vrost, s Disznssy Ferenc kapitny leromboltatta s felgyjtatta a vrat. Mra csupn nhny falmaradvny, egy kerek bstya s egy szgletes torony őrzi a vr emlkt. A vr alatti rten, a Borjpston tartottk 1705-ben a Rkczi szabadsgharc szcsnyi orszggyűlst.

ZAGYVAFő VRA A Salgtarjntl K-re tallhat Zagyvarna kzelben emelkedő 423 mter magas vrhegyen llott egykor Zagyvafő vra. Trtnetről kevs rsos emlk maradt fenn, annyi azonban bizonyos, hogy a Rtt nemzetsg emeltette a tatrjrst kvető vekben. A XV. szzad kzepn nhny ngrdi vrral egytt a Habsburg rdekekrt harcol cseh huszita zsoldosvezr, Giskra birtokolta hosszabb ideig. A huszitk ellen Mtys kirly indtott tmadst. A Hatvan kzelben llomsoz hres fekete sereg egyik hadteste megrohamozta a vrat s elfoglalta Giskrtl, akivel Mtys ksőbb egyezsget kttt. A legenda szerint az ostrom kzben egy nylvessző eltallta s megsebestette a kirlyt, aki ezen annyira feldhdtt, hogy leromboltatta a vrat. Tny, hogy a huszitktl trtnt visszafoglals utn a hadtrtnetben mr nem szerepelt, hadszati jelentősgt vesztve omladoztak falai vszzadokon t. A sűrű bozttal s fval benőtt hegyormon mra csupn nhny benőtt falmaradvny utal az egykori vrra. Jelzetlen gyalogsvnyen juthatunk fel a cscsra.

IRODALOMJEGYZK:

  • Balassagyarmat (Panorma,1975.)
  • szak-Magyarorszg (Panorma utiknyvek, 1976)
  • Ngrdi tjakon (Csky Kroly,1992., Madch)
  • Ngrdi tikalauz (Panorma, 1964., 1976.)
  • Ngrdi vrak (Panorma, 1982.)
  • Ngrd vrmegye (Borovszky Smuel,1911.)
  • Salgtarjn s a Karancs-Medves vidknek rszletes kalauza (Dornyay Bla,1929.)
  • Salgtarjn s krnyke trakalauz (NMTB,1996.)
  • Salg Tjvdelmi Terlet (TKM fzetek 144.) Vrtrk kalauza (Sport,1975.)