Jelvnyszerz tramozgalom lersok

Tra tjegysg: Egyéb

Õrvidék turistája jelvnyszerz tra mozgalom lersa

ŐRVIDK TURISTJA JELVNYSZERZŐ TRAMOZGALOM

A TRA KIRSA
2005 Őrvidk turistja jelvnye

Tisztelt Trz!

A Hegyek Vndorai Turista Egyeslet az Őrsgi Nemzeti Park, - illetve az Őrsg s Vendvidk termszeti szpsgeinek, műemlki ltnivalinak jobb megismerse cljbl "Őrvidk Turistja" elnevezssel j jelvnyszerző tramozgalmat indtott, az 1999. vtől kezdődően.

Korbban a Vas Megyei Termszetbart Bizottsg szervezsben műkdtt az "Őrsg Turistja" jelvnyszerző tramozgalom, azonban a rendszervltst kvetően - kedvező mdon - megvltoztak a lehetősgek a tjegysgben, ezrt jra kellett gondolni a tramozgalom tovbbi sorst.

Megszűnt a "vasfggny", s emiatt a tovbbiakban mr nem volt akadlya annak, hogy akr kzvetlenl az llamhatr mellett is vezessen jelzett turistat. A Magyar Termszetbart Szvetsg kiadta az Őrsg - Vendvidk turistatrkpt, gy a korbban politikai okokbl megkzelthetetlen terletek a termszetjrk npes tbornak is felfedezhetőv vltak.

Egyesletnk vdnksget vllalt az Őrsg s Vendvidk felett, annak turisztikai feltrsa s fejlesztse rdekben, s ezen elhatrozst alapszablyban is rgztette. Mindezek kvetkeztben tbb szervezet s nkormnyzat tmogatsval, mintegy 360 km jelzett turistat folyamatos karbantartst vgezzk haznk e gynyrű szegletben.

rlnk, hogy tramozgalmunk felkeltette rdeklődst s vllalkozik arra, hogy teljestse annak feltteleit. Bzunk abban, hogy tri sorn sok szp lmnnyel gazdagodik, s gy tevkenysgnkkel mi is hozzjrulhatunk ahhoz, hogy n is beleszeressen az őrsgi, vendvidki tjba s hazatrse utn visszakvnkozzon oda.

Szp erdőt, mezőt kvnunk!


A teljests felttelei

A tramozgalom nylt, melyhez brki csatlakozhat. A trk tvonalait csak gyalogosan lehet vgigjrni, amelyet a meghatrozott mdon kell igazolni. Igazolsul brmilyen blyegzőlenyomat megfelel, amelyen olvashatan szerepel az adott telepls neve. (A sorszmozott Tjak Korok Mzeumok blyegzők is megfelelnek.) Blyegző hinyban fnykppel kell igazolni ottjrtunkat. Ahol nem blyegzővel kell igazolni a pont, illetve telepls rintst, ott az adott helyre vonatkozan kln felhvjuk a figyelmet az igazols mdjra!

Az rintendő műemlki, valamint műemlk jellegű ltnivalkat brmilyen kzlekedsi eszkzzel felkereshetjk. Az igazols mdja megegyezik a fentebb lertakkal.

A teljests utn a szemlyes adatokkal kitlttt igazol fzetet egyesletnk cmre kell eljuttatni, amelyhez mellkelni kell egy felblyegzett vlaszbortkot is.

A teljests elfogadsa utn az igazol fzetet s a tramozgalom jelvnyt a teljestő lakcmre postzzuk.


Figyelem

A tramozgalomban rsztvevőknek ajnljuk, hogy trra induls előtt szerezzk be a legjabb, Magyar Termszetbart Szvetsg ltal kiadott Őrsg - Vendvidk - Vasi-hegyht turistatrkpet, valamint az egyesletnk kiadsban megjelent Őrsg - Vendvidk turistakalauzt.


Gyalogtra tvonalak

1. szm tra: "Őrvidki Piros"

tvonal: Zalalvő - Hegyhtszentjakab - Szaknyr - Kisrkos - Ispnk - Kondorfa - Farkasfa - Ktvlgy - Felsőszlnk - Zsidahegy - Szentgotthrd.

Jelzs: Piros sv turista jelzs , tv: 68 km

A vastllomstl indul P+ ( Piros kereszt turista jelzs ) jelzseket kvetve, nhny perc alatt elrjk az Őriszentpterre vezető utat, ahol balra fordulva a P svjelzsen ( Piros sv turista jelzs ) gyalogolunk tovbb. (Jobbra talljuk a tjhzat.) rintjk a 103. szm hzzal szemben lvő I. vilghbors emlkművet, mgtte a műemlk jellegű 1250 krl ptett zalamindszenti katolikus templomot.

Zalalvő
Mr a rmaiak idejben lakott hely volt, akkori nevn Salla. Az 1973-as satsok sorn tbb rmai kori emlk a felsznre kerlt. A zalamindszenti rmai katolikus templom a XIII. szzad kzepn plt, 1743-ban jjptettk barokk stlusban. A krltte lvő temetőben nhny szp sremlk lthat. A Petőfi utcban tallhat az gynevezett "L" alak hz. A Helytrtneti Mzeum eredeti btorzat lakszobt, fstskonyht, kocsisznt s gabonatrolt mutat be.

A 129. szm hznl jobbra, egy keskeny ton lemegynk a Borostyn-thoz. A mestersges t K-i partjn strandot, kempinget, ttermet, bfket tallunk. (Nyri időszakban belpődjat kell fizetni.)
A t, illetve a gt tloldaln felkapaszkodunk az erdőbe, majd hamarosan szntfldre rnk. Kb. 15 perces gyalogls utn elrjk az erdőszlt, amelyet megkerlnk (itt nagyon figyeljk a jelzseket!). Előbb ritks, majd zrt erdőben haladunk a Felsőjnosfa - Hegyhtszentjakab kztti műtig, melyen jobbra fordulva nhny perc alatt Hegyhtszentjakabra rkeznk.

Hegyhtszentjakab
Műemlk rmai katolikus temploma a XIII. szzadban plt romn stlusban. A kzsg hatrban talljuk a Vadsa-tavakat, amelyek kzl csak a rgi t alkalmas frdsre s csnakzsra.

Az am.-nl csatlakozik hozznk a S svjelzs, amely az emelkedő vgn a műemlk templomnl jobbra fordul a Vadsa-tavak irnyba. (A tavakat 15 perc alatt rhetjk el.)
Mi azonban K-i irnyba Szaknyr fel megynk, tovbbra is aszfaltozott ton.

Szaknyr
Az Őrsg egyik legkisebb teleplse, ahol mg lthatunk nhny szp kdisllsos hzat.

A kis kzsget elhagyva tmegynk a Szentjakabi-patak hdjn, majd erdőben kapaszkodunk felfel. Jobb kz fell, elhagyunk egy ma mr alig szrevehető kis kavicsbnyt, s kb. 7 perc mlva az erdő sarknl jobbra fordulva, a szles ton keresztezzk a szntfldet. Az első jelzst egy baloldalon ll roncs UAZ-on lthatjuk. A tovbbiakban elgg ritka a jelzs, azonban jl ltszanak Kisrkos hzai, melyek kellő mdon meghatrozzk szmunkra a kvetendő irnyt.

Kisrkos
A kis kzsg mg ma is őrzi az őrsgi szeres telepls nyomait.

A főutcn jobbra fordulunk, majd balra, a Felsőszer irnyba. A Fodorszert elhagyva az un. Bandi ton előszr erdőben gyalogolva, majd a kerts utn szntfldet keresztezve, 50 perc alatt Ispnkra, a Keletiszerre rkeznk.
Itt csatlakozik hozznk a Z svjelzs, amellyel egytt haladunk -i irnyba kb. 250m-t.

Ispnk
Az őrsgiek szerint a "vilg kzepe". A faluban talljuk a Bke-ligetet, melyet szkely stlusban faragott kapun belpve nzhetnk meg. A kzsgtől nem messze tallhat a Brks-t, melynek kzelben erdei pihenőhelyet tallunk.

A Bke-ligetnl elvlik a kt jelzs, mi kiss balra tartva ereszkednk le a vlgybe. Kb. 35 perc alatt rjk el az Őriszentpter - Csknydoroszl kztti műutat, ahol jobbra fordulunk, majd nhny lps utn balra egy murvs tra trnk.
Elmegynk a Brks-t mellett, melynek vize frdsre nem alkalmas, majd rintjk a kiptett pihenőhelyet, ahol akr hosszabb időt is eltlthetnk.
Nyiladkokban kanyarogva rjk el a D-rtet - nedves időszakban ltalban bokig r itt a vz, - ksőbb keresztezzk a Mli-hegyet, majd szp fenyves utn kirnk az erdőszlre. Elmegynk a sportplya mellett s rvidesen a műtnl jobbra fordulunk. tkelve a hdon felkapaszkodunk a kereszteződsig, Kondorfa kzpontjba.

Kondorfa
A XVIII. szzad előtt Grdonyfa volt a neve. Templomrl a XVI. szzadbl val az első rsos adat.

A kereszteződsnl balra fordulva vgigmegynk a Fővgen, ahol egy szakaszon fondik jelzsnk a K svjelzssel. Mi nem trnk le a szles trl, hanem kiss jobbra tartva, legelőkn gyalogolunk a Lszl-kaszl irnyba. Keresztezzk a Nagy-rok vlgyt s rvidesen a Farkasfhoz tartoz Kiserdő hzaihoz rkeznk, ahonnan 35 perc alatt Farkasfa kzsgbe ereszkednk. rintjk a fa haranglbat, s nhny mter utn az autbusz-fordul melletti Tka Koccintban kis időre megpihenhetnk. (A menetrend szerinti autbuszokkal Szentgotthrdra utazhatunk.)

Farkasfa
Az Őrsg s a Vendvidk hatrn terl el. A faluban egy szp fa haranglbat lthatunk. Hatrban tallhat a szigoran vdett Fekete-t. A kzsgtől szaki irnyba - mr messziről jl lthat - műkdik az Orszgos Meteorolgiai Szolglat egyik radarllomsa.

A Fővgen hagyjuk el Farkasft s miutn elmegynk a tvvezetk alatt, az utols magnyos pletnl jobbra fordulunk. Felkapaszkodunk az aszfaltozott tig, amelyet keresztezve tbb kisebb kanyar utn leereszkednk a Kis-patak vlgybe. Felkapaszkodva a szles tig, rintjk Balzsfalva (Aptistvnfalva) szlső hzait, majd DNy-i irnyba haladunk a nhol igen sros ton. Kb. 35 perc alatt rjk el az Orfalui-nyeregben ll keresztet.
Keresztezzk az aszfaltutat, elmegynk a tvvezetk alatt, majd szp fenyvesben kanyarg svny vgn rjk el a Sűrű-erdőt. (Ide rkezik Orfalubl a P ngyzetjelzs is.)
lesen jobbra fordulva kvetjk a P svjelzseket, majd tbb kanyar utn kirnk a magyar-szlovn llamhatrt kvető szles tra.
Jobbra fordulunk s addig gyalogolunk a "hatrton", amg kb. 20 perc mlva jobbra trnk s az erdőszlen haladva elrjk a Ktvlgy-Čepinci hatrtkelőhz vezető aszfaltozott utat. Itt ismt jobbra fordulunk, majd nhny tzmter utn balra, a Katalin-hegy irnyba. Jelzsnk nem vezet fel a tetőre, azonban a nhny perces kitrő mindenkppen megri a fradtsgot, hiszen felejthetetlen krkiltsban lesz rsznk.
Visszatrve a jelzett tra nhny perc alatt Ktvlgyre rkeznk, ahol az t jobb oldaln ll kereszttel szembe, balra fordulunk. (Mintegy 150 m-re kocsma s nyomskt tallhat.)

Ktvlgy
A tjkpileg megkap helyen fekvő telepls 1951-ben, Permise s Ritkahza egyestsvel jtt ltre. A rbavidki ht szlovn telepls egyike.

Leereszkednk a vlgybe, ahol egy pallkkal lerakott vizenyős rszen tkelve, nhny mter utn keresztezzk a rossz minősgű, keskeny aszfaltozott utat.
A postaldk melletti svnyen felkapaszkodunk a hzakig, - nagyon figyeljk a jelzseket - ahol balra egy sderes-murvs ton folytatjuk trnkat. (A kis kpolnnl csatlakozik jobbrl a P+ jelzs, amely a szemkzti gerincen ri el ismt a P svjelzst.)
Kb. 15 perc alatt, elrjk Ktvlgy utols plett s betrnk az erdőbe. Mintegy 250 m utn balra fordulunk s elhagyjuk eddigi szles utunkat. Flttbb szp szakaszhoz rkeztnk: jobbrl a hegy oldalban mly horhosok, vzmossok hzdnak egszen az ltalunk kvetett ritkn jrt tig. Felrve a gerinctra, azon megynk egy darabig, majd tbb kanyar utn leereszkednk egy patakvlgybe. A vlgyet balra, az un. Venci tjn D-DNy-i irnyba kvessk. A vlgyfőhz rkezve, egy vzmoss mellett meredeken kapaszkodunk felfel. A kereszttnl jobbra fordulunk s kb. 8 perc mlva elrjk a Felsőszlnkről indul szles talajutat. Ezen jobbra tartunk, majd kzvetlenl a hzak előtt balra, lefel indulunk. Kt kanyar utn a szles kocsiton jobb kz fel megynk tovbb. Kb. 15 perc alatt a Kakas-dombra rnk. tvgunk a legelőn (villanypsztorok ksretben), majd az erdőbe rve, meredeken leereszkednk Felsőszlnk szlső hzaihoz. Kirve a műtra balra fordulunk, majd a hdon tkelve, Felsőszlnk kzpontjba rkeznk.
A kzpontban posta, ABC, kocsma tallhat. A templommal szemben ll plet pincjben helytrtneti killts vrja az rdeklődőket, megtekintst ne mulasszuk el. (A menetrend szerinti autbuszokkal Szentgotthrdra utazhatunk.)

Felsőszlnk
Magyarorszg legnyugatibb teleplse. A kzsg feletti Jnos-hegyen stlva sok szp rgi hzat lthatunk s gynyrkdhetnk a vendvidki panormban. A falutl egy rs stval rhető el a - mra mr turista zarndokhelly vlt - Hrmashatr, (Ausztria, Magyarorszg, Szlovnia) ahol egy emlkmű, esőhz, asztalok s padok tallhatk.

Visszatrve a P svjelzshez, a mozi irnyba indulunk tovbb. Kb. 800 m gyalogls utn P svjelzsnk jobbra fordul. Innen indul a P hromszg jelzs, amelyet a Hamp-vlgyben kvetve, egy ra alatt rhetnk a magyar-szlovn-osztrk hrmashatrra.
Kb. 15 perc alatt a Jnos-hegy gerincre rnk, ahol jobbra fordulva, a sderes-murvs gerincton folytatjuk utunkat. A gerincről hol jobbra, hol balra nylik szemet gynyrkdtető kilts a krnyező dombokra, valamint Ausztria s Szlovnia hegyeire. tkzben tbb jellegzetes t menti npi feszlet szolgl j fottmul.
Egy bal oldali, alig szrevehető pletrom utn nagyon figyeljnk a jelzsekre! (Sajnlatos mdon itt rendszeresen lekaparjk a jelzseket!) Az tkanyarulatnl jobbra felkapaszkodunk a hzakhoz vezető ton, majd a helyiek ltal hasznlt svnyen ereszkednk le a vlgybe. (Jobbra mellettnk benőtt mlyt hzdik.) Miutn kirtnk a szentgotthrdi tra, azon balra megynk kb. 500 m-t. A hd utn rgtn jobbra fordulunk. A magnterleten thaladva figyeljk az erdő szln a jelzseket. Az erdőbe rve a jobb oldali mlyton kapaszkodunk felfel. A szinttra rve, jobbra gynyrű pfrnyokat lthatunk. Tbb kanyar utn kb. 20 perc mlva, egy hajtűkanyar utn, elrjk a rgi Ktvlgy - Alsszlnk kztti ton a kőkeresztet.
A kereszt utn 150 m-rel, jelzsnk balra fordul. (Itt gazik el a P+ jelzs, amely Ktvlgyn a kis kpolnnl csatlakozik ismt a P svhoz.) Leereszkednk a Szakonyfalui-patak vlgybe, ahol a magas aljnvnyzet miatt nagyon figyeljk a jelzseket, majd a tls oldalon ismt 50 m szintklnbsget legyőzve, balra a jelleghatr mentn indulunk tovbb.
Kb. 40 perc mltn szp rtre rkeznk, ahol hatalmas fenyők rnykban egy csinos kis vadszhz ll. Mellette asztalok s padok tallhatk. A hely arrl nevezetes, hogy mg a "vasfggny" idejn, turistk szmra e helyet jelltk meg Magyarorszg legnyugatibb pontjaknt. Emlkt kis kertssel krbevett kopjafa őrzi, amely a kr ltetett fenyők miatt ma mr alig lthat.
A vadszhzi pihenőt elhagyva, a Grajka-pataknl jobbra fordulunk - innen indul Szakonyfalu fel a P ngyzet jelzs - majd, kb. 100 m utn balra tkelnk a patakon. A nem rgiben trtnt fakivgsok miatt, sajnos a jelzs itt elgg ritka.
Meredeken felkapaszkodunk a gerincre, ahol jobbra tartva az tcsompontnl vadetetőhz rnk. Itt a szles ton balra fordulunk. A vlgy vgn rjk el a Szentgotthrd - Aptistvnfalva kztti aszfaltutat s a Zsida-patakot.
Az utat keresztezve a patakvlgyet kvetjk. Tbbszr tkelnk a patakon, s rvidesen felkapaszkodunk Zsidahegyre. A telepls vgn balra fordulunk s ismt leereszkednk a Zsida-patakhoz, ahol Zsida főutcjra rnk. Innen gyakorlatilag az aszfaltozott utat kvetve kb. 35 perc alatt Szentgotthrd vroskzpontjba rkeznk.

Szentgotthrd
Műemlk rmai katolikus plbniatemploma 1748-64 kztt plt barokk stlusban. A kupolafreskt Dorfmeister Istvn festette, mely a szentgotthrdi csatt brzolja. A volt cisztercita kolostor a templommal egyidős, vele szervesen egybeplt. Az egykori knyvtr ma hzassgktő terem, freskit Gusner Mtys festette. A magtrtemplom az 1183-ban alaptott cisztercita templom alapjainak felhasznlsval plt 1677-ben. A XVIII. szzad vgn magtrr alaktottk, 1985-88 kztt sznhzteremm ptettk t. A Pvel goston Helytrtneti s Nemzetisgi Mzeum a vros helytrtneti emlkeit s a krnykbeli vend falvak npi kultrjt mutatja be.

2. szm tra

tvonal: Felsőszlnk - Hrmashatr.

Jelzs: piros hromszg ( Piros hromszg turista jelzs ) tv: 3,8 km

Felsőszlnkn a Hamp-vlgyben indul a P hromszg jelzs, onnan, ahol a P sv a Jnos-hegy irnyba indul.
A szles vlgyben egy darabig aszfaltozott, majd sderes ton gyalogolunk Ny-i irnyba. A vlgy vgnl, az llamhatrt jelző tbla előtt balra trnk s a vizenyős rszen tkelve mr erdőben folytatjuk trnkat. Szemet gynyrkdtető fenyvesben, mohs oldalak mellett vezet az emelkedő t. Rvid vzszintes szakasz utn, meredek emelkedő lekzdsvel rnk fel a 384 m magassgban lvő magyar-osztrk-szlovn Hrmashatrra, ahol egy emlkművet, esőhzat, asztalokat s padokat tallunk.


3. szm tra

tvonal: Nagyrkos - Kerkskpolna - Gdrhza.

Jelzs: zld sv ( Zld sv turista jelzs ) tv: 16,1 km

Nagyrkoson a szattai elgazstl indulunk trnkra.

Nagyrkos
Az 1800-ban plt reformtus templom a kzsg szaknyugati vgn ll. A falu kzpontjban tallhat a XIII. szzadban plt katolikus műemlk templom. A Zala partjn plő faluhzban a ksőbbiekben szllst, informcit kaphatunk. A falu szltte volt Gorza Sndor /1918-96/ akinek lete sorn sszegyűjttt - elsősorban nprajzi - anyagai, Szlőfldem Nagyrkos cmmel 1997-ben lttak napvilgot.

Elhaladva a vlgyhd alatt, gyenge emelkedőn rjk el a Belsőszert, majd az aszfaltt hamarosan balra kanyarodik. Mi tovbb egyenesen, a szles erdszeti ton haladunk tovbb. Keresztezzk a Kpolna-erdőt, majd egy kis hidat, ahonnan kb. fl ra alatt rnk Kerkskpolnra.

Kerkskpolna
A reformtus imahzban talljuk a Sylvester Jnos termet, ahol a XVI. szzadban lt neves reformtorrl lthatunk killtst. (Kulcs 150 m-re a tls oldalon!) Az plet mellet egy haranglb is lthat.

Vgigmegynk a főutcn, majd a kzsg vgn balra fordulunk, ahonnan Magyarfldig aszfaltozott ton gyalogolunk.

Magyarfld
Piciny telepls Vas s Zala megye hatrn. Nevt 1898 ta viseli.

A kzsget csak rintjk s 10 perc mlva mr a Berki-hegyen pinck, prshzak kztt vezet a jelzett t.
A Cspn-bkkhz rve kanyargs ton kereszteznk egy lapos vlgyet, amely terlet csapadkos időjrs esetn elgg vizenyős.
Nem sokra D-i irnyba fordulunk a folyamatosan balra tart ton - Vas s Zala megye hatra - mgnem egy derkszgű kanyarral DNy-i irnyba fl ra alatt Gdrhzra ereszkednk.
Zld svjelzsnk az am.-nl r vget.

Gdrhza
Rgi fazekas falu, mely Magyarszombatfhoz tartozik. Ltnivalja egy 200 ves fa haranglb.


Felkeresendő műemlkek, illetve műemlk jellegű objektumok

1./ Szalafő, Pityerszer - Szabadtri Mzeum
2./ Őriszentpter, Templomszer - Rk. műemlktemplom
3./ Pankasz - Szoknys haranglb
4./ Kercaszomor - Szomorci haranglb
5./ Magyarszombatfa - Fazekashz
6./ Velemr - Rk. műemlktemplom
7./ Szlovnia, Kapornak (Krplivnik) - Őrsgi Nprajzi Gyűjtemny