Jelvényszerző túramozgalom leírások

Túra tájegység: Egyéb

Szent Imre vándorút jelvényszerző túra mozgalom leírása

SZENT IMRE VÁNDORÚT JELVÉNYSZERZŐ TÚRA

Szent Imre vándorút jelvénye KIÍRÁS
2005 A Szent Imre Vándorút útvonalát 2007. június hónapban teljes hosszúságában felújítottuk, ennek ellenére előfordulhatnak problémák, ugyanis az erdőművelés (tarvágás, szálalás) továbbra is folyamatos a területen.

A Hegyek Vándorai Turista Egyesület 1996-ban, a Millecentenárium tiszteletére Szent Imre Vándorút elnevezéssel új, jelzett turistautat alakított ki Szentgotthárd - Horvátnádalja között az egykori „vasfüggöny” mögötti területen, a Felső-Őrség természeti szépségeinek és látnivalóinak megismerése érdekében.
Az útvonal 1997-től jelvényszerző túraként "üzemel".

A túra útvonalát bárki, bármely irányba végigjárhatja és ha e tényt az igazoló füzet megfelelő helyén az előírt módon igazolja, akkor a teljesítésért elnyeri a túra kitűzőjét.

Az igazoló füzetet - felbélyegzett válaszborítékkal együtt - értékelés végett az alábbi címre kell elküldeni:

Hegyek Vándorai Turista Egyesület
1182 Budapest, Kétújfalu u. 161/b.

A teljesítés elfogadása után az igazoló füzetet és a kitűzőt a teljesítő személy lakáscímére elküldjük.

Jó időt és jó túrát kíván:

a Hegyek Vándorai TE



Szentgotthárdról (1. számú igazolóhely) a Széll Kálmán téren álló műemlék temp-lomtól indulunk északi irányba, a piros sávjelzéseket követve.

Szentgotthárd (1. számú igazolóhely)
Római katolikus plébániatemploma 1748-1764 között épült barokk stílusban. A kupolafreskót Dorfmeister István festette, mely a szentgotthárdi csatát ábrázolja. A volt cisztercita kolostor a templommal egyidős, vele szervesen egybeépült. Az egykori könyvtár ma házasságkötő terem, freskóit Gusner Mátyás festette. A magtártemplom az 1183-ban alapított cisztercita templom alapjainak fehasználásával épült 1677-ben, a XVIII. század végén magtárrá alakították. 1985-88. között színházteremmé építették át. A Pável Ágoston Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeum a város helytörténeti emlékeit és a környékbeli vend falvak népi kultúráját mutatja be. A várostól északra épült fel az Opel gyár, jelenleg pedig ipari park épül.

Átmegyünk a Rába-folyó hídján, majd a vasúti síneket keresztezve a kerékpárúton haladunk egészen Rábafüzesig. Balra látjuk a határátkelőt, mi azonban jobbra megyünk. A templomnál balra fordulunk és a házakat elhagyva a Rigó-patak völgyében követjük az erdészeti utat. Az út végén jobbra térünk, - itt elektromos kerítés állja utunkat, azonban a kampók ki-, majd visszaakasztása után továbbmehetünk. Meredeken felkapaszkodunk a Csókás-hegy gerincére és rövidesen elérjük a Felső-Csóka 354 méteres magaslatán álló vasbeton geodéziai tornyot /7,5 km/. (2. számú igazolóhely)

A tornyot elhagyva, rövid ideig közvetlenül az államhatár mellett vezet a jelzett út, melyet e szakaszon figyelmesen kövessünk!
A ma már alig látható Janzsó-tanya romjainál térünk ismét egy széles erdészeti útra, - itt balra fordulunk - amely az Alsó-Sánta-völgyben vezet bennünket a Szentimrei-tanyához. A kis kápolnától balra a piros romjelzéseket követve néhány perc alatt a 260 méter magasságban épült, hányatott sorsú Szent Imre templomhoz érkezünk /13,2 km/. A templom közvetlenül az államhatár mellett fekszik, előtte padokat találunk. A határ túloldalán kb. 30 méterre, a "Vámos kereszt" látható. A melléképületnél kártyás telefon található, a WC-k és a nyomóskút csak a Szent Imre-napi búcsúkor működnek.

Szent Imre templom
A rövid életű Szent Imre herceg tiszteletére, halála után kis kápolnát építettek a felsőrönöki hegyen. A XIII. században e kápolna helyén templom épült, melyet 1899-ben leromboltak. 1902-1904 között a Magyar Királyi Vallásalap felépítette az új Szent Imre templomot, amelyet 1951-től szinte nem lehetett megközelíteni, mivel a "legszigorúbb határövezet" minősítést kapta a terület. Közel negyven évig csak a határőrség emberei "látogatták", tornyát kilátótoronynak használva. Az eltelt évek alatt teljesen tönkretették, meggyalázták, kifosztották a templomot.
A rendszerváltást követően az ausztriai Eisenstadt püspökének hathatós segítségével két és fél év alatt nemzetközi összefogással felújították a neogót stílusú templomot, amelynek újraszentelése 1992. szeptember 20-án volt.

Ugyanazon az úton térünk vissza a piros sávjelzéshez, amelyiken jöttünk. A bokorsor túloldalán balra megyünk tovább, majd felkaptatunk a Magas-tető 321 méteres kilátás nélküli, lapos platójára. Leereszkedve a völgybe, egy fahíd maradványain megyünk át, majd vaddisznók által járt ösvényen felkapaszkodunk a szemközti oldalba, ahol balkéz felé ismét széles erdészeti úton gyalogolunk tovább. A magasles utáni útkanyarulatot követően balra tekintve, az ausztriai Grossmürbisch (Alsómedves) házait és templomának tornyát láthatjuk. Rövidesen balra térve elhagyjuk a széles utat, átmegyünk a Kőhídi-patak hídján, majd rövid, meredek kapaszkodó következik. A magassági ponttól már kényelmesen gyalogolunk egészen Nemesmedvesig. Csapadékos időszakban ez a szakasz nagyon csúszós, ezért igen lassú az előrejutás! A községbe a temető és a volt határőr laktanya közötti úton érkezünk, az útkereszteződésnél balra fordulunk és két perc alatt a központban vagyunk /19,8 km/. (3. számú igazolóhely)

Nemesmedves
Nyugat-Magyarország legkisebb települése, lakosainak száma 26 fő.
A település, illetve közvetlen környéke volt az a hely, ahol a II. világháború végéhez közeledve, a hazánkon átvonuló szovjet csapatok Magyarország területét elhagyták. Ennek emlékére 1985-ben történelmi emlékhelyet alakítottak ki. Mementóként egy szovjet T34-es harckocsit állítottak talapzatra, mellette a megyék által felajánlott kopjafákat láthatjuk, amelyeket a velemi fafaragó tábor művészei készítettek. Néhány méterrel odébb, kis parkot alakítottak ki játszótérrel, esőbeállókkal és tűzrakóhellyel.
A park szélén állítottak fel egy hasított alumínium harangot, amely a békét jelképezi.
A község északi végén 1997-ben kis kápolnát emeltek. A főút melletti, régóta működő forrást, 1997. november 2-án a Szent Imre Vándorút avatásának emlékére, Vándor-forrás névre keresztelték. Az emléktáblát Nemesmedves Önkormányzata és a Hegyek Vándorai Turista Egyesület állította. Sajnos az utóbbi években vize elapadt.

Nemesmedvestől továbbra is az egykori riadó úton folytatjuk túránkat. Úgy 15 perc múlva, amikor az emelkedő véget ér, új útvonalon folytatódik a Szent Imre Vándorút piros sávjelzése!
Jobbra fordulunk az ugyancsak jó minőségű erdészeti úton, majd 20-25 perc múlva háromszögletű réthez érkezünk, melynek szemközti sarkában magasles áll. A rétet elhagyva, az első nyiladéknál balra fordulunk. A nyiladékban először fiatal fenyves mellett haladunk, majd miután ereszkedni kezdünk, luc-, odébb vörösfenyők mellett érünk a Rátóti-patak völgyébe. A völgyben húzódó úton jobbra fordulunk. Néhány száz méter gyaloglás után egy jobb oldalon álló ro-zoga magasleshez érkezünk, ahol balra, a nyiladékban leereszkedünk a patakhoz. A patakmedret átívelő pallón, vagy kisvíz esetén, a köveken átkelünk a túlsó partra, ahol jobb kéz felé, fától fáig követjük a jelzéseket. Rövidesen egy nyiladéknál balra fordulunk és felkapaszkodunk a Rátótra vezető széles erdészeti útig. Itt jobbra, majd pár lépés után balra fordulunk. Kissé kanyargós, néhol fűvel benőtt úton, többnyire fenyvesek között haladunk előre. Jobbkéz felől elérünk egy nagyon hangulatos, fiatal nyírest, majd a széles füves úthoz érve, jobbra fordulunk. Mintegy 250 méter után piros romjelzés vezet balra, a Mária-kertbe /25,6 km/. (4.sz. igazolóhely)
Visszatérve piros sávjelzésünkhöz, azon D-i irányba leereszkedünk az egykori "vasfüggöny" nyiladékához. A nyilazott jelzéseket az útkereszteződésben álló magasles oldalára festve láthatjuk. Balra fordulva követjük a széles nyiladékot. Kb. 20 perc múlva érkezünk a vaddisznóskert kerítéséhez. A kerítés mellett megyünk annak végéig, ahol először balra, majd jobbra fordulunk, mindvégig a kerítés mellett követve a jelzéseket, egészen az aszfaltozott útig. (Az aszfaltozott úton jobbra, a piros keresztjelzések Csákánydoroszló vasútállomásra vezetnek.)
Piros sávjelzésünk balra fordul és az aszfaltozott úton tíz perc alatt a volt csákánydoroszlói határőr őrshöz érkezünk. (Eddig tartott az egyik útvonalváltozás.)
Az épületek előtt jobbra fordulunk és a jó minőségű erdészeti úton több nyiladékot keresztezve, hangulatos erdőben megyünk az első jobb oldali vadföldig. A forgalomban lévő térképekhez képest itt ismét változik az útvonal! Balra fordulunk és a nyiladékban lassan emelkedünk, egészen a Kövecses-hegy gerincéig. A széles, sóderes gerincúton jobbra fordulunk. Több irtásos területet elhagyunk, majd amikor elérjük az első jobboldali bekerített tarvágott területet, néhány méter után balra ereszkedni kezdünk a Strém-patak irányába. Mielőtt leérnénk a völgy aljába, jobbra fordulunk és fától fáig követve jelzéseinket, megkerülünk egy nagy dagonyát, majd felkapaszkodunk egy kisebb mellékgerincre. Egy piciny nyeregbe érve balra fordulunk és most már majdnem a völgy aljáig ereszkedünk. Az úton jobbra térünk és mintegy négy perc alatt a Miród-forráshoz érkezünk. A kerítéssel körbevett területet megkerülve, a túloldali kapun juthatunk be a pihenőhelyre /32,4 km/ (5.sz. igazolóhely).
A forrástól, illetve a pihenőhelytől kb. 15 perc alatt érkezünk Kemestaródfa községbe.
A községet elhagyva átmegyünk a Strém, majd a Pinka hídján és félóra alatt Vasaljára érkezünk /36,8 km/. (6. számú igazolóhely)

Vasalja
Kiemelkedő látnivalója a műemlék Szent István templom. A közelmúltban történt felújításkor találtak rá a déli falrészen egy XIII. századból való bélletes kapura. A régi köveket helyükről kiemelve és elszállítva restaurálták. Visszahelyezésükre 1997. nyarán került sor.

A templomot elhagyva továbbra is aszfaltúton gyalogolunk. Az árvízvédelmi töltést keresztezve néhány perc alatt Magyarnádaljára érkezünk, ahol jobb kéz felé végigmegyünk az egyutcás községen (7. számú igazolóhely), majd Horvátnádalja szélét érintve, a vasúti síneket keresztezve Horvátnádalja vasúti megállóhelynél érünk a Szent Imre Vándorút végéhez /39 km/. (8. számú igazolóhely)






ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

A túra útvonala végig piros sávval van jelezve, hosszúsága: 39 km. Mivel az út több szakaszon közvetlenül az államhatár mellett vezet, személyi igazolványt, vagy egyéb, a személyi azonosságot igazoló fényképes igazolványt feltétlenül vigyünk magunkkal a túrára. Az útvonal bejárásához célszerű megvásárolni a Magyar Természetbarát Szövetség kiadásában megjelent legújabb kiadású Őrség - Vendvidék turistatérképet.
A Szent Imre Vándorutat két nap alatt célszerű végigjárni. Útközben csak Nemesmedvesen van lehetőség sátorozásra, melyet a polgármesterrel célszerű előzetesen egyeztetni. Az államhatár közelsége miatt egyéb helyeken nem ajánlatos sátorozni, így elkerülhetők a határőrizeti szervekkel való esetleges konfliktusok.

Folyadék beszerzési lehetőség csak a lakott településeken, illetve a Miród-forrásnál van!