Jelvényszerző túramozgalom leírások

Túra tájegység: EgyĂ©b

Szentkutak Magyarországon jelvényszerző túra mozgalom leírása

Szentkutak Magyarországon

jelvényszerző túramozgalom

A Szentkutak Magyarországon jelvényszerző túramozgalom  célja, hogy a szentkutak megtekintésén keresztül megismertesse a turistákkal a kegyhelyekkel kapcsolatos népi, nemzeti és vallási hagyományt, amely a magyar nemzeti kultúránk jelentős része. Ezek a szentkutak Magyarország teljes területén elszórva, többségük pedig gyönyörű természeti környezetben található, így ezek felkeresése a túristáknak valódi testi és lelki épülést jelenthet.

A jelvényszerző túramozgalomban 24 szentkút tartozik, amelyekről rövid ismertetőt adunk különös tekintettel azok földrajzi elhelyezkedésére és felkereshetőségére.

A túramozgalmat mindenki és bárhogyan teljesítheti, aki eleget tesz a kiírás feltételeinek, azaz meglátogatja a kiírt látnivalókat.

A feltüntetett látnivalók megtekintésének igazolása az igazolófüzetben történő pecsételéssel  vagy az objektumok fényképeinek bemutatásával  történik. A pecsételést az objektumhoz legközelebb eső helységben kell elvégezni.

A teljesítés két fokozatú. Az első fokozathoz tetszés szerinti 12 szentkutat kell megtekinteni, a második fokozathoz pedig a maradék helyeket.

A teljesítés igazolásakor megkapja a "Szentkutak Magyarországon"  kitűzőt és sorszámozott emléklapot.

Az igazolófüzet beszerezhető a szervezőnél, az MTSz irodájában (1065 Bp. Bajcsz Zs. út. 31.II.3.), a Magyar Turista szerkesztőségénél és néhány érintési pontban a plébánián. Az igazolófüzet ára 550Ft, ami az oklevél és a kitűző árát is tartalmazza. 

A mozgalom szervezője a Vasas Sc Természetbarát Szakosztálya. Címe: 1139 Budapest XIII. Fáy u. 58. Fogadási idő: minden hétfőn 16-17.30 között. Az igazolólap (fényképek) és a pénz postán is elküldhetők a következő címre: dr. Fabók Julianna, 1041 Budapest IV. Deák Ferenc u. 65 V. !5. Tel.:1/369-3185. Ez esetben felcímzett és bélyegzett  borítékot kérünk, és abban  elküldjük az emléklapot és kitűzőt valamint visszaküldjük az igazolófüzetet és a fényképeket.

A szentkutak ismertetéséhez Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon című könyvét vettük alapul.

 

A megtekintendő szentkutak:

1. Mátraverebély, Szentkút  Nógrád m.
2. Fallóskút  Heves m.
3. Máriaremete  Pest m.
4. Máriabesnyő  Pest m.
5. Vác-Hétkápolna  Pest m.
6. Csobánka  Pest m.
7. Pilisszentkereszt  Pest m.
8. Jászberény  Jász-Nagykun-Szolnok m.
9. Baja Máriakönnye Bács-Kiskun m.
10. Petőfiszállás, Szentkút Bács-Kiskun m.
11. Bodajk Fejér m.
12. Jásd Veszprém m.
13. Csatka, Szentkút Komárom-Esztergom m.
14. Péliföldszentkereszt Komárom-Esztergom m.
15. Csicsó  Tolna m.
16. Máriagyüd Baranya m.
17. Mecsekszentkút Baranya m.
18. Vasvár Vas m.
19. Gencsapáti Vas m.
20. Bucsuszentlászló  Zala m.
21. Tétszentkút   Győr-Moson-Sopron m.
22. Máriakálnok Győr-Moson-Sopron m.
23. Andocs  Somogy m.
24. Segesd Somogy m.

 

1. Mátraverebély- Szentkút        Nógrád m.

Mátraverebélytől 5 km.-re, a Cserhát egyik vadregényes völgyében fekszik. A legenda szerint ezen a helyen 1092-ben forrás fakadt. Szent László király lovának patája nyomán. A mátraverebélyi római katolikus templom a XIV. sz.-tól búcsújáróhely. A Szentkút tisztelete az 1600-as évek közepétől kezdődött, amikor egy néma pásztorfiú a forrás vizének hatására megszólalt. A mai, szép barokk kegytemplomot Almásy János építtette 1756-1763 között. Érdekesek a kegyhelyet gondozó egykori remeték barlanglakásai. VI. Pál pápa a kegytemplomot 1970. április 26-án "Bazilika Minor" rangra emelte.

2. Fallóskút           Heves m.

Fallóskút. az egyik legjobban kiépített szentkút az országban Máriagyüd, Máriabesnyő és Petőfiszállás mellett. A Mátra közepén fekszik, Mátraszentimre és Mátrakeresztes között, Budapestről közvetlen buszjárattal is felkereshetjük.

A kápolna története rövid időre nyúlik vissza. A búcsújárók a forrásnak gyógyhatást tulajdonítanak.

Barna Gábor könyvében nem szerepel

3. Máriaremete       Pest m.

Budapest területén, a II. kerületben, Máriaremetén  található kegyhely. A búcsújárás a XVIII. sz.-ban kezdődött, a mai nagyméretű templomot 1899. október 1-jén szentelték fel.. A budapestiek tömegesen keresték fel a szocialista időszakban is. A Szentkút a templomtól távolabb a Zsíroshegyi út és az Egres utca sarkán van. A búcsú szertartásban nem vesz részt, a zarándokok és a természetbarátok pihenőhelyén épült. 1996-ban helyreállították.

4. Máriabesnyő      Pest m.

Közigazgatásilag Gödöllőhöz tartozik. Gr. Grassalkovich Antal kastélyát és a családi kriptát egy XIII.sz.-i premontrei kolostor romjain építtette fel.

1759-ben  építkezés közben egy kisméretű (11 cm) csontfaragású Mária szobor került elő. Ez indította el a búcsújárást, ami aztán folyton növekedett egészen odáig, hogy a múlt század végén a Magyar Államvasutak Igazgatósága Máriabesnyőt hivatalos vasutas zarándokhellyé nyilvánította.

A kegytemplom érdekessége, hogy kétszintes. A felső rész bejárata oldaltról van és főoltárán őrzik a kegyszobrot. Az alsó részbe a torony alatti kapun lehet bejutni és itt van a Grassalkovich családi kripta. A szentkút a templom előtt van.

Gróf Teleki Pál ex-miniszterelnök a közeli temetőben nyugszik.

5. Vác-hétkápolna           Pest m.

Vác déli szélén, Vác-Alsóváros határán közel a Duna-parthoz áll a kegytemplom. A Szentkút a kápolna mögött kőbe foglalva helyezkedik el, a vize már nem iható. A Szentkút eredete Géza királlyal kapcsolatos. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László hercegek a mogyoródi csata (1074) előtt ezen a tájon tartózkodtak. Géza fogadalmat tett, ha győz, templomot építtet Szűz Máriának. A győztes csata után a felépítendő templom helyét keresték, amikor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. Ezen a helyen épült meg a Mária templom, amelyet Szarvas Boldogasszony néven tiszteltek, a Szentkút őse pedig egy közeli gyógyerejű forrás lett.

A templom az idők folyamán elpusztult, a helyét a forrás menekítette át, amely mellé Migazzi püspök ismét kápolnát építtetett, amely a Hétkápolna elnevezést a hozzá vezető hét stáció-oszlopokról kapta.

6. Csobánka          Pest m.

Csobánka és Pilisszántó között a Hosszú-hegy oldalában található. Mind az Országos Kék Túra kék jelzése, mind a zöld jelzés érinti. Egy befoglalt kút és egy kápolna található ott. A víznek a búcsúsok gyógyerőt tulajdonítanak. Búcsúkor a csobánkai plébános tart ott misét, de ortodox szerbek is látogatják.

7. Pilisszentkereszt          Pest m.

Pilisszentkereszttől keletre körülbelül. egy kilométerre a sárga kereszt túristajelzés mellett található. Kiépített szabadtéri oltár és ülőhelyek vannak ott, kápolna azonban nincs. Az országos búcsújáróhelyek között sem szerepel, de van egy búcsúja.

8. Jászberény         Jász-Nagykun-Szolnok m.

Jászberény mai búcsúi nem a Szentkúti templomhoz és a Szentkúthoz kapcsolódnak.

A Plébániatemplom és a Ferences templom megelőzi a Szentkútit, de egykor ez is búcsús hely volt.

A hagyomány szerint 1747. június 27.-én óriási vihar és jégverés vonult át a városon. Egy hatalmas villámcsapás nyomán fakadt a szentkúti forrás, amely fölé kis épületet emeltek.

Jászberény nagyon szép város, érdemes megnézni.

9. Baja - Máriakönnye (Vodica)           Bács-Kiskun m.

Bajától négy kilométerre délre, az 55-ös főközlekedési út mellett található. Két forrás van egymás közelében.

Az egyiket az otodox szerbek, míg a másikat a katolikus magyarok látogatják. Nevét a könnyező Máriaképről kapta.

Vodica a hely szerb neve.

10. Petőfiszállás-Szentkút          Bács-Kiskun m.

Kiskunfélegyházától tizenkét kilométerre délre fekszik. Országos búcsújáróhely.

Most pálosok szolgálnak itt, de csak 1940-ben lett pálos. A szentkút viszont előtte is kegyhely volt. A XVIII. századtól kezdve a délalföldi nép kedvelt zarándokhelye volt.

Felkeresését érdemes összekötni a Péteri-tó és a természetvédelmi terület meglátogatásával.

11. Bodajk             Fejér m.

A néphagyomány szerint a legrégibb magyar búcsújáróhely. A szentkút vizét gyógyvíznek tartják a búcsújárók. Szép a templom és a kálvária is.

Bodajk az Országos Kék Túra  útvonalán található és a Kálváriajárás a Bakonyban túramozgalomnak is része.

Közelében van a gyönyörű Cuha-szurdok.

12. Jásd                 Veszprém m.

A Bakony közepén az Országos Kék Túra mentén fekszik Jásd község. A szentkút és a kápolna a falutól egy kilométerre, szintén az OKT mentén van.

A szentkúti kápolna a Zichy család adományából 1804-ben épült. A szentkút közelében van a Márkus vára nevű földvár, Bakonynána felé pedig a "Római fürdő" nevű híres szurdok.

A szomszédos Tésen - mely a Bakony legmagasabban fekvő lakott települése - találhatók a szélmalmok.

13. Csatka, Szentkút        Komárom-Esztergom m.

A Bakony legészakibb részén, Bakonyoszlop és Ácsteszér között, Bakonycsernyétől észak-nyugatra helyezkedik el. A Kisbér - Bakonycsernye autóbusszal lehet megközelíteni.

Szentkút kb. 1 kilométerre van a falutól. Híres roma búcsújáróhely. Elsősorban a szembetegeken történt itt csodás gyógyulás. Csatkán a középkorban pálos szerzetesek éltek. A török dúlás után a gótikus templomot barokk módra átépítették. Azóta plébániatemplom. A hajó szerkezeti rendszere hazánkban egyedinek számít, mert belső támpilléres felépítésű. A támpillérek a hajó két oldalán négy-négy kápolnát fognak közre, amelyeket a pilléreken kivágott keskeny nyílások kötnek össze. Ezek az átjárók a mellék-oltárok megközelítését szolgálták.

14. Péliföldszentkereszt             Komárom-Esztergom m.

A Gerecse hegység lábánál  fekvő kegyhely a bajóti plébániához tartozik. A XII. sz.-tól laktak itt szerzetesek: Kezdetben a Jeruzsálemi Keresztes Lovagok rendje, majd nazarénusok, később Juda Oroszlánja, napjainkban a Szalézi rend tagjai.

A legenda szerint egy juhász juhai a legelő egy bizonyos pontján térdet hajtottak. s azon a ponton egy keresztet találtak. Itt alakult ki a búcsújáróhely, amely a múlt században Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáróhelye volt. A templomot a szent kereszt tiszteletére szentették fel. Az Országos Kék Túra útvonalába esik. Nézzük meg a középkori templomot is Bajóton!

15. Csicsó             Tolna m.

Csicsópuszta Tolna megye közepén, a Kapos folyó völgyében, a Szakály és Hőgyész közötti szőlőhegy oldalában van. A Budapest-Dombóvár vasútvonal Szakály- Hőgyész állomásától negyedórás sétával megközelíthető. Már a török hódoltság előtt is búcsújáróhely volt. A legenda szerint a grófi konda egy Mária szobrot túrt ki a földből, amelynek helyén fakadt a gyógyerejű forrás. Ugyancsak a legenda szerint itt pihentek meg az angyalok, amikor az andocsi kápolnát hozták Kalocsáról. A mai csicsói templomot 1745-ben építtette Anton Mercy d Agentean gróf, akinek emlékére most egy óriási keresztet állítottak a kápolnához vezető út mellé.

16. Máriagyüd       Baranya m.

Máriagyüd Pécs és Siklós között fekszik. Az egyik legnagyobb és legrégibb búcsújáróhelyünk. A hagyomány szerint II.Géza király építtetett itt egy templomot 1148-ban Szűz Mária tiszteletére, mert annak szobrához és a közelében lévő forráshoz már akkor is sokan zarándokoltak. Az eltelt 850 év alatt sok minden történt, a kegyszobor helyett kétszer is újat kellett csináltatni, sok csodás gyógyulás történt, közöttük Batthyány Károly grófé is. A kegytemplom és környéke nagyon kiépített, a Szentkút sokkal szerényebb. A kegytemplomtól keleti irányban kb. egy kilométerre található kerekes kút formájában. Mellette csak pár pad és egy asztal áll.

17. Mecsekszentkút         Baranya m.

A Mecsekben az Orfü - Pécs út és a piros négyzet túrista jelzés találkozásánál találjuk Mecsekszentkút  települést, amely most közigazgatásilag Pécshez van csatolva. A falu északi részén lévő harangláb alatt fakad a merítős, felirattal ellátott, szépen foglalt  forrás. Régebben a Jakab-hegyről idetelepült remeték éltek ezen a területen. Erre utalnak környékbeli földrajzi névek. pl. a Szentkút és a Remete rét elnevezés. Török Antal pálos szerzetes nevét az irodalom is megőrizte.

18. Vasvár             Vas m.

Vasvár Szombathelytől délre harminc kilométerre fekszik. A Szentkút a város északi széléhez közel nagyon szép környezetben található. Hegyes-völgyes táj évszázados bükkfákkal. A kút és egy kápolna áll ott. Egy vak ember visszanyerte látását, azóta búcsújáróhely. Maga Vasvár is sok látnivalót tartogat: a Béke Ház, őskohók, római kori emlékek, stb.

19. Gencsapáti       Vas m.

Gencsapáti Szombathely északi szomszédja. A két helynévtábla között talán ha ötven méter távolság van. A település központjától nyugatra, a falu szélétől körülbelül egy kilométerre található a Szentkút. Egy vakon született gyermek meggyógyult a forrás vizétől. A Szentkúthoz vezető úton római korabeli kő kelti fel az érdeklődő túristák figyelmét.

A Szentkút megtekintése Szombathely városnézéssel kapcsolható össze.

20. Bucsuszentlászló       Zala m.

Bucsuszentlászló Zalaegerszegtől délkeletre fekszik.

A településen  hatalmas ferences templom áll egy XIII.sz.-i kis román templomhoz "hozzáragasztva". A háromhajós a templom. 1714-1736 között épült.

A főoltár melletti átjárón lehet átmenni a középkori kápolnába. A nagy templom barokk stílusú. Nagy méretek, gazdag díszítés, dús aranyozás jellemzi. A főoltár István királyt ábrázolja.

A középkori kápolnában az oltárképen Szűz Mária szobor, a falon kis talpazaton Szt. László szobor látható. A kolostorban jelenleg szereteotthon működik.

21. Tétszentkút      Győr-Moson-Sopron m.

Győrtől délre 24 kilométerre található Tét község. A településtől délre újabb 3 kilométerre van Tétszentkút. 1715-ben egy császári katona, Ailert Keresztély azt álmodta, hogy betegségéből a téti erdő forrásánál gyógyul meg. Álma valóra vált. Ez a hír indította el a búcsújárásokat. Kápolna és szabadtéri oltár van ott. A Szentkút ásott kút. További látnivalók a közelben: Árpás középkori temploma és Téten Kisfaludy Károly emlékmúzeuma.

22. Máriakálnok     Győr-Moson-Sopron m.

Mosonmagyaróvártól négy-öt kilométerre északra fekszik Máriakálnok. Kegyszobra egy Dunából kifogott, hársfából faragott Mária szobor. Az első kápolna 1663-ban épült, 1873-ban leégett, majd 1874-ben újjáépítették. A Szentkút kápolna a falunak Mosonmagyaróvárral ellentétes oldalán van szép természeti környezetben. A kegyszobor öltöztethető.

23. Andocs           Somogy m.

Somogyország közepében, Kaposvár és Balatonföldvár között félúton található. A kegytemplom szentélye középkori. Andocs 1665-től búcsújáró-hely. Először jezsuita atyák működtek itt, majd ferencesek telepedtek le, közben a templom elhagyatottan állt. Padányi Bíró Márton idejében új templomot építettek, de a régi szentély megmaradt. A főoltár közepén az öltöztethető Mária 500 éves faszobra áll. A kegyszobrot 1747 óta öltöztetik. A Mária-ruhák múzeumában 258 ruhát őriznek a világ minden tájáról. A ruhákat rendszeresen cserélik. Illeszkedik az egyházi év alkalmaihoz, és esetleg a búcsúra jövő csoportokhoz is. Így a kalocsaiak érkezésekor az általuk hozott ruhát adják fel rá. A legenda szerint ugyanis a kegykápolnát 1500 körül angyalok hozták el egy éjjel Kalocsáról, mert ott nem becsülték eléggé. A csodatevő Mária szobort is hozták az angyalok. Csicsón megpihentek, de hajnalra így is odaértek. A kalocsaiak is tudják ezt és ezért 300 év óta minden évben elzarándokolnak Andocsra.

24. Segesd            Somogy m.

Segesd Böhönyétől délre hét kilométerre fekszik, Böhönye pedig Kaposvár és Nagykanizsa között félúton van. Segesd két faluból Alsósegesdből és Felsősegesdből áll. A búcsújáró kápolna és a Szentkút a két falu határán, ligetes környezetben található. Segesdnek Múzeuma is van egy régi malom épületében.

A segesdi túra Böhönye, Marcali, Nagyatád városnéző túráival kapcsolható össze.