Túra leírások

/Túra, túrázás

Jelvényszerző túramozgalom leírások

Túra tájegység: Egyéb

Szentkutak Magyarországon jelvényszerző túra mozgalom leírása

Szentkutak Magyarországon

jelvényszerzõ túramozgalom

A Szentkutak Magyarországon jelvényszerzõ túramozgalom  célja, hogy a szentkutak megtekintésén keresztül megismertesse a turistákkal a kegyhelyekkel kapcsolatos népi, nemzeti és vallási hagyományt, amely a magyar nemzeti kultúránk jelentõs része. Ezek a szentkutak Magyarország teljes területén elszórva, többségük pedig gyönyörû természeti környezetben található, így ezek felkeresése a túristáknak valódi testi és lelki épülést jelenthet.

A jelvényszerzõ túramozgalomban 24 szentkút tartozik, amelyekrõl rövid ismertetõt adunk különös tekintettel azok földrajzi elhelyezkedésére és felkereshetõségére.

A túramozgalmat mindenki és bárhogyan teljesítheti, aki eleget tesz a kiírás feltételeinek, azaz meglátogatja a kiírt látnivalókat.

A feltüntetett látnivalók megtekintésének igazolása az igazolófüzetben történõ pecsételéssel  vagy az objektumok fényképeinek bemutatásával  történik. A pecsételést az objektumhoz legközelebb esõ helységben kell elvégezni.

A teljesítés két fokozatú. Az elsõ fokozathoz tetszés szerinti 12 szentkutat kell megtekinteni, a második fokozathoz pedig a maradék helyeket.

A teljesítés igazolásakor megkapja a "Szentkutak Magyarországon"  kitûzõt és sorszámozott emléklapot.

Az igazolófüzet beszerezhetõ a szervezõnél, az MTSz irodájában (1065 Bp. Bajcsz Zs. út. 31.II.3.), a Magyar Turista szerkesztõségénél és néhány érintési pontban a plébánián. Az igazolófüzet ára 550Ft, ami az oklevél és a kitûzõ árát is tartalmazza. 

A mozgalom szervezõje a Vasas Sc Természetbarát Szakosztálya. Címe: 1139 Budapest XIII. Fáy u. 58. Fogadási idõ: minden hétfõn 16-17.30 között. Az igazolólap (fényképek) és a pénz postán is elküldhetõk a következõ címre: dr. Fabók Julianna, 1041 Budapest IV. Deák Ferenc u. 65 V. !5. Tel.:1/369-3185. Ez esetben felcímzett és bélyegzett  borítékot kérünk, és abban  elküldjük az emléklapot és kitûzõt valamint visszaküldjük az igazolófüzetet és a fényképeket.

A szentkutak ismertetéséhez Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon címû könyvét vettük alapul.

 

A megtekintendõ szentkutak:

1. Mátraverebély, Szentkút  Nógrád m.
2. Fallóskút  Heves m.
3. Máriaremete  Pest m.
4. Máriabesnyõ  Pest m.
5. Vác-Hétkápolna  Pest m.
6. Csobánka  Pest m.
7. Pilisszentkereszt  Pest m.
8. Jászberény  Jász-Nagykun-Szolnok m.
9. Baja Máriakönnye Bács-Kiskun m.
10. Petõfiszállás, Szentkút Bács-Kiskun m.
11. Bodajk Fejér m.
12. Jásd Veszprém m.
13. Csatka, Szentkút Komárom-Esztergom m.
14. Péliföldszentkereszt Komárom-Esztergom m.
15. Csicsó  Tolna m.
16. Máriagyüd Baranya m.
17. Mecsekszentkút Baranya m.
18. Vasvár Vas m.
19. Gencsapáti Vas m.
20. Bucsuszentlászló  Zala m.
21. Tétszentkút   Gyõr-Moson-Sopron m.
22. Máriakálnok Gyõr-Moson-Sopron m.
23. Andocs  Somogy m.
24. Segesd Somogy m.

 

1. Mátraverebély- Szentkút        Nógrád m.

Mátraverebélytõl 5 km.-re, a Cserhát egyik vadregényes völgyében fekszik. A legenda szerint ezen a helyen 1092-ben forrás fakadt. Szent László király lovának patája nyomán. A mátraverebélyi római katolikus templom a XIV. sz.-tól búcsújáróhely. A Szentkút tisztelete az 1600-as évek közepétõl kezdõdött, amikor egy néma pásztorfiú a forrás vizének hatására megszólalt. A mai, szép barokk kegytemplomot Almásy János építtette 1756-1763 között. Érdekesek a kegyhelyet gondozó egykori remeték barlanglakásai. VI. Pál pápa a kegytemplomot 1970. április 26-án "Bazilika Minor" rangra emelte.

2. Fallóskút           Heves m.

Fallóskút. az egyik legjobban kiépített szentkút az országban Máriagyüd, Máriabesnyõ és Petõfiszállás mellett. A Mátra közepén fekszik, Mátraszentimre és Mátrakeresztes között, Budapestrõl közvetlen buszjárattal is felkereshetjük.

A kápolna története rövid idõre nyúlik vissza. A búcsújárók a forrásnak gyógyhatást tulajdonítanak.

Barna Gábor könyvében nem szerepel

3. Máriaremete       Pest m.

Budapest területén, a II. kerületben, Máriaremetén  található kegyhely. A búcsújárás a XVIII. sz.-ban kezdõdött, a mai nagyméretû templomot 1899. október 1-jén szentelték fel.. A budapestiek tömegesen keresték fel a szocialista idõszakban is. A Szentkút a templomtól távolabb a Zsíroshegyi út és az Egres utca sarkán van. A búcsú szertartásban nem vesz részt, a zarándokok és a természetbarátok pihenõhelyén épült. 1996-ban helyreállították.

4. Máriabesnyõ      Pest m.

Közigazgatásilag Gödöllõhöz tartozik. Gr. Grassalkovich Antal kastélyát és a családi kriptát egy XIII.sz.-i premontrei kolostor romjain építtette fel.

1759-ben  építkezés közben egy kisméretû (11 cm) csontfaragású Mária szobor került elõ. Ez indította el a búcsújárást, ami aztán folyton növekedett egészen odáig, hogy a múlt század végén a Magyar Államvasutak Igazgatósága Máriabesnyõt hivatalos vasutas zarándokhellyé nyilvánította.

A kegytemplom érdekessége, hogy kétszintes. A felsõ rész bejárata oldaltról van és fõoltárán õrzik a kegyszobrot. Az alsó részbe a torony alatti kapun lehet bejutni és itt van a Grassalkovich családi kripta. A szentkút a templom elõtt van.

Gróf Teleki Pál ex-miniszterelnök a közeli temetõben nyugszik.

5. Vác-hétkápolna           Pest m.

Vác déli szélén, Vác-Alsóváros határán közel a Duna-parthoz áll a kegytemplom. A Szentkút a kápolna mögött kõbe foglalva helyezkedik el, a vize már nem iható. A Szentkút eredete Géza királlyal kapcsolatos. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László hercegek a mogyoródi csata (1074) elõtt ezen a tájon tartózkodtak. Géza fogadalmat tett, ha gyõz, templomot építtet Szûz Máriának. A gyõztes csata után a felépítendõ templom helyét keresték, amikor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égõ gyertyákkal. Ezen a helyen épült meg a Mária templom, amelyet Szarvas Boldogasszony néven tiszteltek, a Szentkút õse pedig egy közeli gyógyerejû forrás lett.

A templom az idõk folyamán elpusztult, a helyét a forrás menekítette át, amely mellé Migazzi püspök ismét kápolnát építtetett, amely a Hétkápolna elnevezést a hozzá vezetõ hét stáció-oszlopokról kapta.

6. Csobánka          Pest m.

Csobánka és Pilisszántó között a Hosszú-hegy oldalában található. Mind az Országos Kék Túra kék jelzése, mind a zöld jelzés érinti. Egy befoglalt kút és egy kápolna található ott. A víznek a búcsúsok gyógyerõt tulajdonítanak. Búcsúkor a csobánkai plébános tart ott misét, de ortodox szerbek is látogatják.

7. Pilisszentkereszt          Pest m.

Pilisszentkereszttõl keletre körülbelül. egy kilométerre a sárga kereszt túristajelzés mellett található. Kiépített szabadtéri oltár és ülõhelyek vannak ott, kápolna azonban nincs. Az országos búcsújáróhelyek között sem szerepel, de van egy búcsúja.

8. Jászberény         Jász-Nagykun-Szolnok m.

Jászberény mai búcsúi nem a Szentkúti templomhoz és a Szentkúthoz kapcsolódnak.

A Plébániatemplom és a Ferences templom megelõzi a Szentkútit, de egykor ez is búcsús hely volt.

A hagyomány szerint 1747. június 27.-én óriási vihar és jégverés vonult át a városon. Egy hatalmas villámcsapás nyomán fakadt a szentkúti forrás, amely fölé kis épületet emeltek.

Jászberény nagyon szép város, érdemes megnézni.

9. Baja - Máriakönnye (Vodica)           Bács-Kiskun m.

Bajától négy kilométerre délre, az 55-ös fõközlekedési út mellett található. Két forrás van egymás közelében.

Az egyiket az otodox szerbek, míg a másikat a katolikus magyarok látogatják. Nevét a könnyezõ Máriaképrõl kapta.

Vodica a hely szerb neve.

10. Petõfiszállás-Szentkút          Bács-Kiskun m.

Kiskunfélegyházától tizenkét kilométerre délre fekszik. Országos búcsújáróhely.

Most pálosok szolgálnak itt, de csak 1940-ben lett pálos. A szentkút viszont elõtte is kegyhely volt. A XVIII. századtól kezdve a délalföldi nép kedvelt zarándokhelye volt.

Felkeresését érdemes összekötni a Péteri-tó és a természetvédelmi terület meglátogatásával.

11. Bodajk             Fejér m.

A néphagyomány szerint a legrégibb magyar búcsújáróhely. A szentkút vizét gyógyvíznek tartják a búcsújárók. Szép a templom és a kálvária is.

Bodajk az Országos Kék Túra  útvonalán található és a Kálváriajárás a Bakonyban túramozgalomnak is része.

Közelében van a gyönyörû Cuha-szurdok.

12. Jásd                 Veszprém m.

A Bakony közepén az Országos Kék Túra mentén fekszik Jásd község. A szentkút és a kápolna a falutól egy kilométerre, szintén az OKT mentén van.

A szentkúti kápolna a Zichy család adományából 1804-ben épült. A szentkút közelében van a Márkus vára nevû földvár, Bakonynána felé pedig a "Római fürdõ" nevû híres szurdok.

A szomszédos Tésen - mely a Bakony legmagasabban fekvõ lakott települése - találhatók a szélmalmok.

13. Csatka, Szentkút        Komárom-Esztergom m.

A Bakony legészakibb részén, Bakonyoszlop és Ácsteszér között, Bakonycsernyétõl észak-nyugatra helyezkedik el. A Kisbér - Bakonycsernye autóbusszal lehet megközelíteni.

Szentkút kb. 1 kilométerre van a falutól. Híres roma búcsújáróhely. Elsõsorban a szembetegeken történt itt csodás gyógyulás. Csatkán a középkorban pálos szerzetesek éltek. A török dúlás után a gótikus templomot barokk módra átépítették. Azóta plébániatemplom. A hajó szerkezeti rendszere hazánkban egyedinek számít, mert belsõ támpilléres felépítésû. A támpillérek a hajó két oldalán négy-négy kápolnát fognak közre, amelyeket a pilléreken kivágott keskeny nyílások kötnek össze. Ezek az átjárók a mellék-oltárok megközelítését szolgálták.

14. Péliföldszentkereszt             Komárom-Esztergom m.

A Gerecse hegység lábánál  fekvõ kegyhely a bajóti plébániához tartozik. A XII. sz.-tól laktak itt szerzetesek: Kezdetben a Jeruzsálemi Keresztes Lovagok rendje, majd nazarénusok, késõbb Juda Oroszlánja, napjainkban a Szalézi rend tagjai.

A legenda szerint egy juhász juhai a legelõ egy bizonyos pontján térdet hajtottak. s azon a ponton egy keresztet találtak. Itt alakult ki a búcsújáróhely, amely a múlt században Magyarország egyik legjelentõsebb búcsújáróhelye volt. A templomot a szent kereszt tiszteletére szentették fel. Az Országos Kék Túra útvonalába esik. Nézzük meg a középkori templomot is Bajóton!

15. Csicsó             Tolna m.

Csicsópuszta Tolna megye közepén, a Kapos folyó völgyében, a Szakály és Hõgyész közötti szõlõhegy oldalában van. A Budapest-Dombóvár vasútvonal Szakály- Hõgyész állomásától negyedórás sétával megközelíthetõ. Már a török hódoltság elõtt is búcsújáróhely volt. A legenda szerint a grófi konda egy Mária szobrot túrt ki a földbõl, amelynek helyén fakadt a gyógyerejû forrás. Ugyancsak a legenda szerint itt pihentek meg az angyalok, amikor az andocsi kápolnát hozták Kalocsáról. A mai csicsói templomot 1745-ben építtette Anton Mercy d Agentean gróf, akinek emlékére most egy óriási keresztet állítottak a kápolnához vezetõ út mellé.

16. Máriagyüd       Baranya m.

Máriagyüd Pécs és Siklós között fekszik. Az egyik legnagyobb és legrégibb búcsújáróhelyünk. A hagyomány szerint II.Géza király építtetett itt egy templomot 1148-ban Szûz Mária tiszteletére, mert annak szobrához és a közelében lévõ forráshoz már akkor is sokan zarándokoltak. Az eltelt 850 év alatt sok minden történt, a kegyszobor helyett kétszer is újat kellett csináltatni, sok csodás gyógyulás történt, közöttük Batthyány Károly grófé is. A kegytemplom és környéke nagyon kiépített, a Szentkút sokkal szerényebb. A kegytemplomtól keleti irányban kb. egy kilométerre található kerekes kút formájában. Mellette csak pár pad és egy asztal áll.

17. Mecsekszentkút         Baranya m.

A Mecsekben az Orfü - Pécs út és a piros négyzet túrista jelzés találkozásánál találjuk Mecsekszentkút  települést, amely most közigazgatásilag Pécshez van csatolva. A falu északi részén lévõ harangláb alatt fakad a merítõs, felirattal ellátott, szépen foglalt  forrás. Régebben a Jakab-hegyrõl idetelepült remeték éltek ezen a területen. Erre utalnak környékbeli földrajzi névek. pl. a Szentkút és a Remete rét elnevezés. Török Antal pálos szerzetes nevét az irodalom is megõrizte.

18. Vasvár             Vas m.

Vasvár Szombathelytõl délre harminc kilométerre fekszik. A Szentkút a város északi széléhez közel nagyon szép környezetben található. Hegyes-völgyes táj évszázados bükkfákkal. A kút és egy kápolna áll ott. Egy vak ember visszanyerte látását, azóta búcsújáróhely. Maga Vasvár is sok látnivalót tartogat: a Béke Ház, õskohók, római kori emlékek, stb.

19. Gencsapáti       Vas m.

Gencsapáti Szombathely északi szomszédja. A két helynévtábla között talán ha ötven méter távolság van. A település központjától nyugatra, a falu szélétõl körülbelül egy kilométerre található a Szentkút. Egy vakon született gyermek meggyógyult a forrás vizétõl. A Szentkúthoz vezetõ úton római korabeli kõ kelti fel az érdeklõdõ túristák figyelmét.

A Szentkút megtekintése Szombathely városnézéssel kapcsolható össze.

20. Bucsuszentlászló       Zala m.

Bucsuszentlászló Zalaegerszegtõl délkeletre fekszik.

A településen  hatalmas ferences templom áll egy XIII.sz.-i kis román templomhoz "hozzáragasztva". A háromhajós a templom. 1714-1736 között épült.

A fõoltár melletti átjárón lehet átmenni a középkori kápolnába. A nagy templom barokk stílusú. Nagy méretek, gazdag díszítés, dús aranyozás jellemzi. A fõoltár István királyt ábrázolja.

A középkori kápolnában az oltárképen Szûz Mária szobor, a falon kis talpazaton Szt. László szobor látható. A kolostorban jelenleg szereteotthon mûködik.

21. Tétszentkút      Gyõr-Moson-Sopron m.

Gyõrtõl délre 24 kilométerre található Tét község. A településtõl délre újabb 3 kilométerre van Tétszentkút. 1715-ben egy császári katona, Ailert Keresztély azt álmodta, hogy betegségébõl a téti erdõ forrásánál gyógyul meg. Álma valóra vált. Ez a hír indította el a búcsújárásokat. Kápolna és szabadtéri oltár van ott. A Szentkút ásott kút. További látnivalók a közelben: Árpás középkori temploma és Téten Kisfaludy Károly emlékmúzeuma.

22. Máriakálnok     Gyõr-Moson-Sopron m.

Mosonmagyaróvártól négy-öt kilométerre északra fekszik Máriakálnok. Kegyszobra egy Dunából kifogott, hársfából faragott Mária szobor. Az elsõ kápolna 1663-ban épült, 1873-ban leégett, majd 1874-ben újjáépítették. A Szentkút kápolna a falunak Mosonmagyaróvárral ellentétes oldalán van szép természeti környezetben. A kegyszobor öltöztethetõ.

23. Andocs           Somogy m.

Somogyország közepében, Kaposvár és Balatonföldvár között félúton található. A kegytemplom szentélye középkori. Andocs 1665-tõl búcsújáró-hely. Elõször jezsuita atyák mûködtek itt, majd ferencesek telepedtek le, közben a templom elhagyatottan állt. Padányi Bíró Márton idejében új templomot építettek, de a régi szentély megmaradt. A fõoltár közepén az öltöztethetõ Mária 500 éves faszobra áll. A kegyszobrot 1747 óta öltöztetik. A Mária-ruhák múzeumában 258 ruhát õriznek a világ minden tájáról. A ruhákat rendszeresen cserélik. Illeszkedik az egyházi év alkalmaihoz, és esetleg a búcsúra jövõ csoportokhoz is. Így a kalocsaiak érkezésekor az általuk hozott ruhát adják fel rá. A legenda szerint ugyanis a kegykápolnát 1500 körül angyalok hozták el egy éjjel Kalocsáról, mert ott nem becsülték eléggé. A csodatevõ Mária szobort is hozták az angyalok. Csicsón megpihentek, de hajnalra így is odaértek. A kalocsaiak is tudják ezt és ezért 300 év óta minden évben elzarándokolnak Andocsra.

24. Segesd            Somogy m.

Segesd Böhönyétõl délre hét kilométerre fekszik, Böhönye pedig Kaposvár és Nagykanizsa között félúton van. Segesd két faluból Alsósegesdbõl és Felsõsegesdbõl áll. A búcsújáró kápolna és a Szentkút a két falu határán, ligetes környezetben található. Segesdnek Múzeuma is van egy régi malom épületében.

A segesdi túra Böhönye, Marcali, Nagyatád városnézõ túráival kapcsolható össze.