Jelvényszerző túramozgalom leírások

Túra tájegység: Mátra

Várak a Mátrában jelvényszerző túra mozgalom leírása

Várak a Mátrában

A várak listája és megközelítésük

Előzetes információk a készülő jelvényszerző túramozgalomról Összeállította: Szádeczky-Kardoss Géza

A Várak a Mátrában jelvényszerző túramozgalom résztvevői az őskori és középkori sáncok, valamint az erődtemplomok végigjárásával a hegység legeldugottabb zugaiba is eljutva gyönyörködhetnek a Mátra szépségeiben. A hegység peremére épült középkori várak java része személygépkocsival is megközelíthető, de az utolsó kaptatókat itt is a kocsit hátrahagyva kell megtenni. A túramozgalom nyílt, ahhoz bárki, bármikor egyénileg vagy csoportosan csatlakozhat. A teljesítés nincs időhöz kötve. A várak gyalogosan, sível, lóháton vagy kerékpárral tetszőleges sorrendben felkereshetők. Az erődtemplomok és a várak közel fele személygépkocsival és busszal is megközelíthető, de az utolsó métereket itt is gyalog tesszük meg. Vannak várak, ahol egymás közvetlen közelében két igazolóhely is van (például bronz- és középkori vár). Ezeken a helyeken két különböző jelű táblát és/vagy felfestést helyeztünk el, így ez két érintőpontnak számít. Egy kiránduláson természetesen több vár (pont) is érinthető. A túramozgalom jelvénye egy térképet mintáz, ahol fehér alapon a zöld foltok a Mátra erdeinek körvonala, a piros pöttyök a várak helye, a határoló vonalak a Budapest - Miskolc, a Hatvan - Somoskoújfalu és a Kisterenye - Kál-kápolna közötti vasútvonalak, alul piros színnel ívben a felirat: VÁRAK A MÁTRÁBAN. A jelvény kétféle kivitelben készül: aki a felsorolt 44 vár és erődtemplom közül legalább huszonkettőt felkeresett és az ott elhelyezett táblán és/vagy felfestésen lévő három pöttyből álló azonosító jelet a füzet utolsó oldalán a megfelelő négyzetbe átmásolja, kitűzőt kap, melynek költsége az igazolófüzet árában már benne van. Azok a teljesítők, akik valamennyi pontot begyűjtik, és a megfelelő négyzetekbe bélyegeznek az Ágasvári turistaházban, a Vidróczky csárdában, Galyatetőn a Külker SC kulcsosházában, a Sástói kempingben és a Felső-Tarjánkánál (OKT bélyegző, ide vigyetek bélyegzőpárnát), majd a füzetet és 2000 forintot a túramozgalom támogatására a fenti címre elküldik, névre szóló, sorszámmal ellátott (a „Börzsönyi Várak” jelvényéhez hasonló kiállítású) jelvényt kapnak. Ehhez mindkét esetben az kell, hogy a kitöltött (lebélyegzett) füzetet az alábbi címre megküldjék: Szádeczky-Kardoss Géza 1181 Budapest, Csontváry u. 39. A füzetet a teljesítés tényének igazolása után a kitűzővel együtt visszaküldjük, vagy megfelelő ünnepélyes körülmények között a jelvényt és a hozzájáró igazoló oklevelet átadjuk. Információ: a 06-30-35-439-35 mobil, a 06-1-290-38-14 vezetékes telefonszámon, vagy a szadeczky-kg@freemail.hu e-mail címen kapható. A túramozgalommal kapcsolatos egyéb tájékoztatások megtalálhatók a www.matra.hu/varak internetes címen. A túrafüzet beszerezhető:
A Magyar Természetbarát Szövetség irodájában (1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky Endre út 31. II./3, telefon: 3112-467, fax: 3531-930, postai cím: 1396 Budapest Pf. 483, e-mail: mtszhir@c3.hu), a gyöngyösi Tourinform irodában (Gyöngyös, Fő tér), továbbá a Mátra, a Börzsöny és a Pilis hegységek turistaházaiban. (Ez a felsorolás még bővülni fog.)
Az igazolófüzet várhatóan 2005 első felében fog megjelenni.

 

Előszó helyett néhány személyes gondolatot szeretnék elmondani

 

Húszegynehány éve a Dunántúlon egy jelvényszerző túramozgalom pontját kerestem. Az igazolólapra bélyegeztem, de fogalmam sem volt róla: miért tartották a szervezők érdemesnek arra, hogy az érintőpontok sorába felvegyék. Sokat bosszankodtam akkor ezen, s elhatároztam: ha egyszer ehhez hasonlót szervezek, részletes ismertetőt írok - vagy ollózok össze - a tudnivalókról. 1998 novemberében megcsúsztam. Az esést kezemmel tompítottam, s a bal csuklóm eltört. Arra gondoltam: milyen jó, végre úgy lehetek betegállományban, hogy közben szabadon túrázhatok. Örömöm az első kiránduláson szertefoszlott, ugyanis felkötött, begipszelt kézzel bizonytalanná lett a járásom, s egy újabb baleset még nagyobb bajok forrása lehetett volna. Maradt hát a „szárazedzés”. Térképböngészés, olvasás, túratervek készítése. Így fordult figyelmem a várak felé, s jött a gondolat: mi is szervezhetnénk egy jelvényszerző túramozgalmat. Unokaöcsém, Szádeczky-Kardoss Tamás összehozott első felesége édesapjával: Nováki Gyula bácsival, ki már a hetvenes éveit tapossa, de még ma is fiatalos lendülettel járja a terepet, kutatja és méri fel az ős- és középkori földvárak rejtélyeit. Itt szeretnék köszönetet mondani azért az önzetlen segítségért, mellyel elhalmozott, rendelkezésemre bocsátva értékes feljegyzéseit, térképvázlatait, könyvtárát és gazdag tapasztalatait. Az elmúlt évek bebizonyították a Börzsönyi Várak túrafüzet létjogosultságát. A várakról az átlagember számára is közérthető, részletes kiadvány nemigen jelent meg az elmúlt évtizedekben. Az ásatások beszámolói csak kis példányszámban jelenhettek meg, s ma már szinte hozzáférhetetlenek. Meglepett, hogy az első füzeteket nem a turisták, hanem az erdőt járó favágók, vadászok és erdészek vették meg, akik a sáncokat régtől fogva jól ismerték, de kíváncsiak voltak történetükre és az ásatások eredményeire. Mások csak meglátták, s kedvet kaptak a hosszabb túrák bejárásához. Voltak, akik az ország másik végéből jöttek egy hétre a Börzsönybe, s a füzet adta programjuk gerincét. A Börzsönyi Várak túramozgalom megszervezésével volt egy másik célom is. Szerettem volna minél több túratársamat bevonni a dologba, mert az együtt végzett tevékenység a legjobb közösségteremtő. Ahogy ez már lenni szokott, a munka - és annak öröme - java rám maradt. Alig egy tucat segítom volt. A Börzsönyi Várak túramozgalom mai állapota (jelzések felfestése, táblák kihelyezése, az igazolófüzet helyesbítése és új kiadása) az ő munkájukat dicséri. A tájfutók és néhány térképismerő barátom azt tűzték maguknak célul, hogy a Börzsöny eddig nem járt részeire is eljutva, valamennyi várat felkeresve gazdagítsák ismereteiket.
Az ő kedvükért ollóztam össze ezt az újabb füzetet, ezúttal a Mátráról.
Kívánom: legyen nektek is legalább annyi örömötök túráitokon, mint amennyi nekem jutott a várak bejárásakor! A Mátra várai némileg eltérnek a börzsönyiektől. Itt is vannak késő bronzkori föld-, másutt kősáncok. Királyi várak, középkori magánváracskák, földsáncok és palánkvárak még fellelhető nyomai. Sajnos olyanok is akadnak, melyeket az újkorban kőnyerés céljából elbányásztak, s ma már csak töredékei maradtak ránk. 2004 októberében még láttam a Verpeléti földvárat, de vajon meglesz-e, mire az igazolófüzet nyomdába kerül?!?
Vajon összefogással meg tudjuk-e állítani a dózerokat, markolókat, dömpereket és a mögöttük álló új területtulajdonosokat, hogy alig félhektáros szőlővel beültetendő területért pótolhatatlan kultúrtörténeti emléket semmisítsenek meg? A magasan fekvő várakban nem volt ásatás, több helyen még cserepeket sem lehet találni. Kormeghatározó leletek híján csak méreteik és elrendezésük alapján lehet találgatni: vajon mely időből származnak.
A leírások javát most is Nováki Gyula bácsi bocsátotta rendelkezésemre, de ahol volt ásatás, igyekeztem a feltárást vezető régész összefoglalójának lerövidített változatát közölni, ezzel is színesítve a tartalmat. A más forrásokból származott anyagrészeket dőlt betűvel jeleztem (lásd a felhasznált irodalom jegyzékét). Mivel a várak többsége utaktól távol esik, röviden leírtam az általam javasolt megközelítést. Ahol a turistatérképre hivatkozom, ott mindig a 2002-ben a Cartographia Kft. által kiadott térképre, illetve a vele egy időben kiadott Mátra atlaszra gondolok.
Szabadidőm korlátozott, de előre egyeztetett időben örömmel vállalok túravezetést a Mátrában, Börzsönyben, vagy az ország más tájegységében. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik ötleteikkel, észrevételeikkel és munkájukkal támogatták a túramozgalom tovább fejlesztését. Örömmel fogadnám azok jelentkezését, akik szívesen segítenének a táblák felújításában, oszlopállításban, jelzésfestésben. Szeretnénk a várakban elhelyezett táblák és felfestések helyét GPS koordinátákkal is megadni, ezzel is könnyebbé tenni azok megtalálását. Ha ebben segítenétek, az nagyon jó lenne!

 

Pestszentlőrinc, 2004. december Szádeczky-Kardoss Géza

 

A várak listája és megközelítésük

  1. Abasár, Hajnács-kő
    A kősáncok megközelítésére két irányt ajánlunk:
    1. Kékestetőről a piros sáv turistajelzésen a Négyeshatárig, majd innen a zöld háromszögön a Kis-kő mellett-felett kanyargó erdészeti feltáróútig kell haladnunk, az út bő fél órát vesz igénybe. A jelzést elhagyva a szállítóúton Ny-i irányba haladunk 300 métert. Itt egy É-D irányú felhagyott szekérutat keresztezünk, melyen D-i irányba leereszkedünk. 400 méter után elérjük a turistatérképen jelölt „Zárt vadgazdálkodási terület. Belépni tilos!” lakattal zárt kapuját. A kaputól jobbra 10 méterre létrás átkelő, de semmilyen felirat nem tiltja a belépést. A biztonság és a félreértések elkerülése érdekében azt javaslom, hogy a kerítés mentén jobbra, majd a sarkon befordulva D-i irányba haladva menjünk el a Hajnács-kő nyerge melletti kapuhoz, s az itt található létrás átjárón menjünk be.
      (Innen az út a gerinc bal oldalán 800 méter után eléri a Hajnács-kő nyergét. Magasles, „gémeskút rendszerű vadetető”, jobbra 150 méterre lezárt kapu a kerítésen, mellette létra, és itt sincs semmilyen tiltó tábla.)
      A területet az Egererdő Rt. bérbe adta egy vadásztársaságának. Ezért javaslom, hogy a területre csak világosban, feltűnő színű ruhába menjünk be a balesetek elkerülése végett.
      A nyeregből akár már toronyiránt is mehetünk a Hajnács-kő csúcsára (4-5 perc, közben 50 méteren görgeteges, sziklás terep). A háromszögelési pontot elhagyva kb. 140 méterre találjuk az első kősáncot. Ennek kapujától jobbra, a tölgyfa törzsére erősítettük fel a táblát. Irányunkat tartva, a gerincen tovább haladva 160 m után érjük a második kősáncot. A háromszög jelzéstől a sáncokig 18-20 perc.
    2. A Rónya-kő felső sáncától, a Kőkunyhó romjától 150 m-re lévő lapos nyeregben vadetető és útelágazás van. Itt a legbaloldalibb (ÉK-i irányba tartó úton) indulunk el. 600 méter után nyiladékot keresztezünk. Az út az oldalgerincet kerülve, lassan emelkedve jobbra, K-i irányba fordul, és a vadgazdálkodási terület kapujához ér. A létrán átmászva (előttünk 150 m-re a nyereg) 50 méter után a magaslesnél jobbra indulunk a kerítés mentén D-i irányba tartó útra. 200 méter után balra felkapaszkodunk a gerincre, a Hajnács-kő csúcsához, majd tovább a már fentebb leírtak szerint. A Kőkunyhótól a Hajnács-kő sáncáig félóra az út. A két bronzkori sáncvárat egy túrán célszerű bejárni.

  2. Abasár, Rónya-bérc
    A Rónya-bérc sáncainak megközelítésére három irányt ajánlunk:
    1. Kékestetőről a Hajnács-kőnél leírtak szerint, majd a Hajnács-kő nyergéből a kapu melletti létrán kimászva az úton tovább kb. 25 perc alatt érünk a lapos nyeregbe, ahonnan már látható a 150 méterre lévő sánc és a Kőkunyhó romja.
    2. Kékestetőről a piros sáv jelzésen a Négyeshatárnál lévő esőházig. Innen Ny-ra indulunk tovább ugyanezen a jelzésen. 340 méter után a balra, DNy-ra kiágazó szekérútra térünk. Kb. 2 km után érjük el a Rónya-bérc lapos nyergét (jobbra vadetető), majd 150 méter után a kősáncot és a Kőkunyhó romját. A táblát a rom melletti tölgyfa törzsére erősítettük. A Négyeshatártól kb. 35 perc.
    3. Mátrafüredről a piros sáv jelzésen a Kőporos-tető és a Csepegő-forrás érintésével kapaszkodunk a Peres-bércre. Félóra alatt egy bekerített fiataloshoz érünk, melynek területére létra segítségével jutunk be. 430 méter után elérjük a kerítés másik végét, ezen szintén létrán jutunk át. Az utunkat itt keresztező erdészeti földúton jobbra, DNy felé fordulunk. Az út kanyarulatokkal keresztezi a Peres-bércet és a Száraz-Kesző völgyét, majd tartva a DNy-i irányt a turistaúttól kereken 1 km-re egy széles nyiladékban vezető másik földutat ér el. Ezen kanyarodjunk balra, és 150 méter múlva elérjük a Rónya-bérc nyergének széles tisztását. Az útról letérve tartsuk irányunkat a vaditató medence és a magasles mellett, és újabb 150 méter múlva találjuk a kősáncot és a Kőkunyhó romját. Az út a turistaút elhagyásától számítva kb. 20 perc.

  3. Apc, Somlyó
    A Somlyó körüli földutakat - melyeket a turistatérkép jelöl - javarészt járhatatlan bozót nőtte be. A csúcs megközelítésére két lehetőség van:
    1. Gyalogosan: A vasútállomásról a 1,5 km-es bekötőúton a falu főterére, az Erzsébet térre jutunk (20 p). Itt jobbra, a Petőfi utcára fordulunk, és az 1848-as emlékműhöz érünk (3 p). A háromszög alakú tér hátsó sarkától balra az Árok utcán (2 p) megyünk ki a faluból (8 p). Az utca földútban folytatódik. 300 méter után balra jól kitaposott ösvényre térünk (5 p), mely a térképen is jelzett baloldali bányagödör mellett a Somlyó DNy-i gerincére vezet. Korábban erre mentek fel a siklóernyősök, míg a természetvédők ki nem tiltották őket. A vasútállomástól a csúcsig összesen kb. 1 óra 10 perc.
    2. Aki autóval érkezik, jobban teszi, ha a kocsit az Apc - Rózsaszentmárton közötti országút nyergében hagyja, és a gerincen ÉNy-i irányban haladó, erdészeti terepjárók által kitaposott úton indul el. Az erdőcsücsöknél a baloldali utat választva az erdőn át gyalog megy fel. A műúttól a csúcsig kb. 25 perc. (Az itt leírt útra turistajelzést terveznek festeni, mely az újabb térképeken már minden bizonnyal ábrázolva lesz.)
      A jelzést a csúcs háromszögelési pontjának betonjára festettük fel.

  4. Gyöngyös-Mátrafüred, Remete-bérc (Pogányvár)
    Kékestetőről a kék kereszt jelzésen ereszkedünk lefelé Mártafüred irányában. A Remete barlang kiágazását elhagyva, a Vaskapunál, ahol a jelzett út keresztezi a kosáncot, oda festettük fel a jelet egy fa törzsére. A sáncokat természetesen a kék kereszten Mátrafüred és a Benevár felől is el lehet érni.

  5. Gyöngyös-Mátrafüred, Dobogó-hegy
    Mátrafüredről a sárga háromszög jelzésen 10 perc alatt érünk a Dobogó-hegyre, a Kozmári- kilátóhoz. Innen a hegy csúcsát kerülve ÉNy-ra haladunk még 150 métert, és ahol az út keresztezi a sáncot (sűrű bozótban), oda festettük fel a jelet egy molyhos tölgyfa törzsére. Mátrafüredtől 12 perc.

  6. Gyöngyössolymos, Eremény-tető
    Az Eremény-tetőre két irányból juthatunk fel:
    1. Mátrafüredről a zöld sáv jelzésen a Kis-hegy, Eremény-tető nyergébe érünk (Haluskás-rét). A jelzett út ösvényét egy az erdészet terepjáró autói által használt széles taposás keresztezi, mely az Eremény-tető gerincének bal oldalán kanyarog felfelé, egy magaslesnél és szórónál ér véget. Innen eddigi irányunkat tartva, jól taposott ösvényen haladunk tovább felfelé a ligetes erdőben.
      Ahol a felhagyott szekérúttá szélesedő ösvény a sáncot keresztezi, oda festettük fel egy fa törzsére a jelzést.
    2. A Sás-tótól a sárga kereszt jelzés ÉNy-i irányban átvág a réten, majd egy aszfaltozott térségre ér (szemeteskukák). Itt balra rátérünk a fehér alapon kék átlójelzésre (elhanyagolt), mely Ny-i irányban halad. Kb. 250 méterre jól taposott ösvény ágazik ki belőle balra, mely az Eremény-tető DNy-i oldalán vezet. Miután a felfelé jövő kősáncot keresztezzük, balra fordulunk és a gerinc ÉNy-i letörésének szélén ráakadunk a felhagyott szekérútra. Ezen 300 métert haladunk lefelé, és ahol az út keresztezi a kősáncot, oda van felfestve a fa törzsére a jelölés. (Ha alulról jövünk, könnyebb a tájékozódás.)

  7. Gyöngyössolymos, Kis-hegy (Csáki-tető)
    Mátrafüredről a zöld sáv jelzésen jutunk a Kis-hegy és az Eremény-tető közötti nyeregbe, a Haluskás-rétre A Cserkő-bánya K-i szélétől D-i irányban indul egy szekérút fel a Kis-hegyre. Előbb meredeken, aztán lankásabban, balra kanyarodva keresztezzük a körsánc széles párkányát. Ahol az út az egyenes sáncot keresztezi, ott éri el a gerincet. A zöld sáv jelzéstől kb. 15 perc, Mátrafüredtől 50-55 perc.

    A jelet ide festettük fel egy út menti fa törzsére.
  8. Parád, Várhegy
    Itt is két megközelítési lehetőséget ajánlunk:
    1. Ha Parádról Parádóhuta felé megyünk a műúton, Parád központjától 1 km-re jobbra kiágazik egy aszfaltút, mely a szemétlerakóhoz vezet. Innen ágazik ki az a földút, mely előbb a Hideg-kút felé tart, majd balra felkapaszkodik a Hársas-kút völgyébe, majd a Várhegy gerincét elérve jobbra fordul ÉK-nek a Várpince-hegy irányába. A második nyeregben egy magaslest találunk, s tőle 60 méterre sózót és szórót. A sózótól balra, előre egy szederrel benőtt keskeny vágás vezet a Várpince-hegyre, de könnyebben haladunk a feltisztított rudas erdőben. A sózótól 55 méterre találjuk a bronzkori sánc teraszát. Parád központjától a sáncig az út kb. 1 óra 20 perc. Ide festettük fel a jelet két 12-15 centi vastag fára.
    2. A gerincen továbbhaladva 180 méter után érünk a csúccsal egy vonalba. Innen további 60 méter a Várpince nevű kőbánya. Valószínűleg kincskeresők ástak a természetes eredetű hasadék mentén.
    3. Parád főutcájáról a templommal majdnem szemben indul D-nek egy utca. Innen az elsőn, a Béke utcán jobbra fordulunk. Az utca vége balra, D-i irányba a hegy felé fordul, és a dombtetőn egy kaszáló mellett ér véget. Itt jobbra fordulva átvágunk a füves térségen, és a rét bal felső sarkából induló ösvényen, előbb benőtt nyiladékon, majd az irtásokat balra kerülve tisztított aljú erdőkben haladunk felfelé. Két szintút keresztezése után a harmadikon kb. 80 métert jobbra haladva elérjük a hegy ÉK-re lefutó, meredek gerincét. Ezen már öreg bükkösben felfelé kapaszkodva 380 méter magasságban középkori bányákat keresztezünk, majd a csúcs közelében a szedres, csalános részeket balról kerülve a Várpince kőbányájához érünk. Innen az erdőben irányunkat tartva, a gerinccel párhuzamosan haladva 240 méter után érjük el a 3-4 méter széles bronzkori sánc párkányát és a felfestett jeleket. Parád templomától a sáncig kb. 3/4 óra.
     
    • 9. és 10. Gyöngyöspata, Várhegy
      Gyöngyöspatán a gótikus templomtól K-i irányban, Gyöngyös felé indulva 80 méter után átkelünk a patak hídján, majd balra fordulunk a kék irányított kör jelzésen. A patakkal párhuzamosan haladva (itt még velünk tart a sárga jelzés is) ÉNy felé 250 méter után a pincék közötti úton felmegyünk a Várhegyre az országzászlóhoz. A középkori vár jelzését a zászlórúdra festettük fel. A táblát ettől K-i irányban, a vízmű védterülete felé, a Várhegy legmagasabb pontja közelében egy fára erősítettük.
      Az úton a vízmű területe mellett elhaladva a letörésben megnézhetjük a feltárás során szabadon hagyott megásott sáncot. Jól láthatók az elszenesedett fagerendák és a sánc keresztmetszete.
      Ha eddigi irányunkat tartva haladunk K felé (továbbra is a kék irányított kör jelzésen), kb. 400 méterre találjuk a X. században épült Szent-Péter templom alapfalait. 2002-ben a polgármesteri hivatal körbeültettette bokrokkal, és egy emlékkövet állítattak. Ennek hátoldalára festettük fel a bronzkori földvár jelét, mert a hajdani sánc terasza ettől kb. 20 méterre szeli át a dombhátat. A két jelzés különböző, hogy az idelátogatók az egész várat bejárják.

    • 11. és 12. Mátraszentimre, Ágasvár
      Az Ágasvári turistaháztól az Ágasvár csúcsán keresztül a Szamár-kőig az Országos Kéktúrával párhuzamosan, a gerincen a kék háromszög jelzés vezet.
      A turistaháztól északi irányban meredek kapaszkodóval jutunk az Ágasvár Ny-i, alacsonyabbik csúcsára. Itt helyeztük el a középkori vár tábláját, és festettük fel a jelét egy-egy feketefenyőre.
      A turistajelzésen tovább haladva kb. 95 méter után feljutunk a főcsúcsra, majd újabb 150 méter után elérjük a legfelső sáncot. A kutatók úgy vélik, hogy ez a középkori vár határa. Innen 30 méterre van a felső, és további 50-60 méterre az alsó bronzkori sánc. Az alsó sánctól a Szamárkő kb. 7-800 méterre van. A Bronzkori vár tábláját és felfestését a felső sánc és a turistajelzés keresztezésébe szereltük, illetve festettük fel egy-egy fára.

    • 13. és 14. Mátraszentimre, Óvár
      Az Óvárat két irányból közelíthetjük meg:
      1. Mátrakeresztes alsó autóbusz-megállójától ÉK-i irányban indul a Csörgő-patak völgyében a piros sáv jelzés. A falu utolsó házai után (4-5 perc) ebből balra ágazik ki a zöld kör jelzés. Ezen haladva 10 perc után elérjük a bronzkori sánc DK-i oldalát. Újabb 5-6 percre van a Zoltán-forrás, majd 4 perc elteltével érünk a sánc ÉK-i kapujához. Itt szereltük egy fára a bronzkori sánc tábláját és festettük fel egy másikra a jelét. A középkori vár tábláját és felfestését az Óvár csúcsán álló villámsúlytotta tölgyfa törzsére szereltük, illetve festettük fel. Ez a középkori vár ÉNy-i sarkán található. Tőle D-re 60 méterre láthatók habarcsos kövek és némi falmaradvány. Jól látható, hogy amíg a bronzkori sánc lapos bakhátat alkot, addig az Árpád-kori éles gerincet képez. Ha a leomlott fal törmelékét elhordanák, még több méter magas falak kerülnének a felszínre.
        A csúcstól a gerincen K-re haladva 220 méter után meredek, sziklás leszakadáshoz érünk, csak megkerülve, oldalról tudunk alája kerülni. Valószínűleg itt állhattak a középkori vár épületei.
      2. A másik megközelítés a turistaház felől van. A háztól a zöld sáv jelzésen indulunk Ny-i irányba. 12 perc után érünk a Kétvár-közti völgy felső végéhez, a Kőkapuba. Itt ágazik ki a sárga sáv és a zöld kör jelzés. Mi ez utóbbin haladunk tovább D-i irányba. Az elágazástól 6 perc alatt érünk a bronzkori sánc ÉK-i kapujához. Itt helyeztük el a bronzkori vár tábláját és felfestését.
        Innen a sáncot ÉNy, majd Ny-i irányba követve jutunk fel a csúcsra, a középkori vár táblájához és felfestéséhez.

        Figyelem! A fent említett zöld kör turistajelzés nyomvonala várhatóan 2005-ben természetvédelmi okokból áthelyezésre kerül!

    • 15. és 16. Sirok, Kis-Várhegy
      Sirokon a sportpályától délre, az aszfaltút felett 10 méterrel egy régi, erdővel benőtt bányaudvar van. Ennek bal oldalán, a vízmosáson megyünk meredeken fel, majd ahol kicsit lankásabbá válik, az É-i gerincet követve érjük el a kettős teraszt. A focipályától kb. 250 méter, 120 méter szint, és kb. 8-10 perc.
      A táblát és felfestést a hegy É-i gerincének és a sánc teraszának metszéspontjába festettük, illetve erősítettük fel egy-egy tölgyfa törzsére.
 
  1. Domoszló, Oroszlánvár
    Az Országos Kéktúra Kékestetőről Sirok felé haladó jelzése a vár É-i sáncán halad el.
    A jelzést a sáncárok belső oldalán álló bükkfára festettük, a táblát a hajdani kerítés oszlopára csavaroztuk fel.
    Mivel a sáncok korát csak ásatásokkal lehetne eldönteni, és a vár kiterjedése nem túl nagy, így itt nem tettünk ki külön középkori és külön bronzkori táblát. Bár a hegy oldalát borító bronzkori cserepek azt látszanak bizonyítani, hogy itt az őskorban is volt telep.

  2. Dorogháza, Kastély-tető
    Dorogháza főutcáján, a Szent István úton DNy-i irányban az autóbusz-fordulóig megyünk. Itt balra a Tó-völgyi-úton a második híd után 100 méterrel (7 p) jobbra a földútra térünk. 150 méter után az út balra kanyarodik, mi jobbra egy forrás mellett kicsi ösvényre térve átvágunk az erdőn (40 m), majd a dombtető nyergére érve jobbra fordulunk. A művelt területen a gerincen haladva 150 m után elérjük a sűrű cserjést. Az ösvényen tovább újabb 45 m a dombtető, ahol a sáncgyűrű van. A buszfordulótól a sáncig kb. 15 perc.
    A jelet a csúcson közvetlen az ösvény melletti fára festettük fel 2004 szeptemberében. Az óta lehet, hogy a bokrok benőtték, de ha az ágakat széthajtjuk, könnyen megtalálható.

  3. Gyöngyös-Mátrafüred, Benevár
    A Mátrafüredről a Kékestetőre kapaszkodó kék kereszt jelzés a Benevár sáncán halad É felé.
    A jelet a turistajelzés melletti falmaradványra festettük fel.

  4. Gyöngyös-Mátrafüred, Muzsla-tető
    A Mátrafüred feletti Muzsla és a rajta épült kilátó a Mátrafüredről Mátraházára tartó sárga sáv turistajelzésen érhető el Mátrafüredről 10 perces sétával. Vagy a sás-tótól a sárga kereszt jelzésen a Rákóczi-forrásig (10 perc), és onnan tovább déli irányba a sárga sáv jelzésen 390 méterre keresztezi a jelzés a félkör alakban húzódó sánc északi végét, majd 60 méterrel arrább a kilátóhoz érve, annak feljáró lépcsőjével szemben kb 5 méterre a bokrok között érjük el a sánc déli végét.
    A jelet a kilátó kőtalapzatára festettük fel.

  5. Gyöngyössolymos, Dezsővár
    A várat két irányból közelíthetjük meg:
    1. Akik a Mátrafüred környéki várakat egy körtúrával szeretnék végigjárni, azok a zöld sáv jelzésen érkeztek a Kis-hegy, Eremény-tető közötti nyeregbe. Majd a Cserkő-bánya mellett elhaladva balra letérünk a jelzésről, és kimegyünk a bánya É-i sarkához (az úttól kb 60 méter). Innen jobbra É-nak fordulva, kb. 20 métert sűrű bokroson átvágva, majd fiatalos, könnyen járható erdőben, a bal oldali meredély szélén haladva 200 méter után elérjük a Dezsővár sáncát. Innen 15 méterre kilátó, padokkal. A zöld jelzéstől kb. 6-8 perc, Mátrafüredtől ž óra.
      A jel a kilátó sziklájára van felfestve.
    2. A Mátrafüredről, Lajosházára közlekedő kisvonatról Cserkő vasúti megállóban szállunk le, és a sárga háromszög jelzésen 5 perc gyaloglással fent vagyunk a kilátóban. A 2004-ben kialakított jelzés továbbvezet Lajosházára.

  6. Gyöngyössolymos, Nyesettvár
    A galyatetői autóparkolótól együtt indul ÉK-i irányba az Országos Kéktúra, a sárga sáv és a piros kereszt jelzés. 100 méter után mi jobbra a kék és sárga sáv jelzéseken haladunk tovább. Újabb 650 méter után balra tér el az Országos Kéktúra, majd a sárgát követve 220 méter után keresztezzük a műutat. Újabb 200 métert megtéve egy irtás szélére érünk, szemben már látjuk a Nyesettvár tömbjét. Eddigi irányunkat tartva a jó kövesúton továbbhaladva átvágunk egy dózerúton a 150 méterre lévő erdő sarkához. Itt a turistajelzést elhagyva jobbra térünk egy jól taposott ösvényre, és az irtás, és az erdő határán, majd fel a gerincen, az irtáson átvágva érünk a vár sáncgyűrűjének É-i széléhez. Galyatető - Nyesettvár 25-30 perc. A sárga sáv jelzéstől a sáncig 4-5 perc.
    A jelzést ide festettük fel egy idős bükkfa törzsére.

  7. Gyöngyössolymos, Óvár
    A Gyöngyösolymosi Óvárhoz Galyatetőről a Nyesettvárnál már leírtak szerint induljunk el. A jelzés a Nyesettvár K-i oldalán vezet el, majd leérve egy erdészeti műútra, jobbra fordulunk, Az Üvöltő-hegy gerincét elérve egy kerítés sarkánál balra kanyarodunk; előbb szintben, majd a gerincet elérve, a széles útról letérve a gerincen haladó ösvényre térünk. Balra kerítés és erdő, jobbra tarvágás. 200 méter után ismét erdőben visz lefelé az út, majd egy szintutat keresztezünk. 520 méter után jobbra bükkös, balra tarvágás. 350 méter után kiágazik a sárga kereszt jelzés, az irtás túlsó szélén már látszik az Óvár kiágazó gerince. Újabb 200 méter után az út enyhén jobbra kanyarodva bevált az erdőbe. Mi eddigi irányunkat tartva a DK-i oldalgerincre térünk, és 150 méter után elérjük az Óvár sáncát. Az erdészeti műúttól a sánc kb. 28-30 percre van. Galyatetőtől kb. 1 ó 20 perc a tiszta menetidő. A vár a sárga sáv jelzésen Gyöngyössolymos felől is megközelíthető.
    A jelzést a sáncárkában nőtt bükkfa törzsére festettük.

  8. Gyöngyöstarján, Világosvár (Világos-hegy)
    A Világos-hegyre a Gyöngyöstarjánból Tót-hegyesre haladó zöld háromszög jelzésen juthatunk fel. A táblát és a felfestést a csúcs közelében lévő fára helyeztük el.

  9. Hasznos, Cserteri vár
    A faluból az Ágasvárra vezető zöld sáv jelzésből zöld rom jelzés ágazik ki. Ez jelenleg alig található, de a bozótból magasan kiálló falmaradványok már messziről láthatók. A romterületet ösvények sokasága hálózza be. A jelzést a legmagasabb falrész keleti oldalára és a tűzrakó hely melletti alacsony falra festettük fel.

  10. Kisnána, Móré vár
    A község délnyugati részén a Gyöngyös-Eger műút mellett egy alacsony dombon emelkedik a szabálytalan alaprajzú, kettős falgyűrűvel övezett erősség.
    A várba vezető fahíddal szemben, az öregtorony pillérére van felfestve a jel. A táblát a híd korlátjára csavaroztuk.

  11. Markaz, Markazi vár (Aba Sámuel vára)
    Markazról, a posta melletti autóbusz-megállóból a zöld rom jelzésen jutunk fel 35-40 perc alatt a Vár-bérc nyergébe. Innen 2-3 perc a vár. A táblát a második árok feletti dombon álló, fakín által agyongyötört fácska törzsére erősítettük fel. A felfestést a vár DK-i (legmagasabb) falára festettük.

  12. Mátraalmás, Galyavár
    Mátraalmás autóbusz-fordulótól a kék kereszt és piros háromszög jelzéseken indulunk el jobbra, felfelé, DNy-i irányban. A haranglábnál ismét jobbra térve felmegyünk a betonút végéig, majd balra elhanyagolt gyümölcsösön keresztül vezet egy jól taposott ösvény. (Vélhetően a gyümölcsös tulajdonosa megunva, hogy mindenki az ő birtokán vág keresztül, barna festékkel lekente a jelzéseket kb. 150 méteren keresztül.). Feljebb, a gerincen már kitűnő minőségű a jelzés. Aki a Galyavár felől érkezik, azt nem zavarja a jelzések eltüntetése, hiszen másfelé úgy sem tudna lejönni. A két jelzés elágazásánál mi a piros háromszöget követjük, és a buszvégállomástól a Galyavár csúcsáig kb. ž óra a tiszta menetidő. VIGYÁZAT! A Galyavár oldala meredek, esős vagy jeges időben igen veszélyes lehet!
    A jelzést a sáncok melletti bükkfa törzsére festettük fel.

  13. Mátraderecske, Kanázsvár
    A vár megközelítésére két irányt ajánlunk:
    1. Aki gyalogosan - vonattal - érkezik, annak legcélszerűbb Mátraderecske vasútállomáson leszállni, és onnan a sárga rom jelzésen jönni a várba. A vasútállomástól a várig kb. 20 perc.
    2. Akik autóval érkeznek, azok a Recsk-mátraderecskei műúton a Háromhányás nevű tanyánál térjenek be a délnyugati irányba tartó földútra. Száraz időben egész a vár alá be lehet menni (és megfordulni).
      Közvetlen a torony alatti oldalt a terepmotorosok úgy összejárták, hogy jobb 50 méterrel arrább, a jelzéssel párhuzamosan érdemes az erdőben fel- és lemenni. A hegy D-i és Ny-i oldala fiatalos akácsarjadékkal van benőve, így erről nem jó a megközelítés. Az országúttól Háromhányás pusztától a várig (gyalog) 18-20 perc, a vár alatti öreg nyárfától (ahol a kocsival száraz időben meg lehet fordulni) 6-8 perc a vár.
    A jelet a torony falára festettük fel.

  14. Mátramindszent, Óvár vagyVáralja
    Az Óvárat is két irányból közelíthetjük meg:
    1. Mátramindszent vasútállomásról a síneken átkelve balra, K-i irányba indulunk. A fatelepet megkerülve, annak kerítése mellett a turistatérképen is jelölt elhagyott majorhoz megyünk (2 km, 30 perc, esős időben nehezen járható!). Az út innen tovább folytatódik, és az Iványi-patak völgyébe fordul. A magasfeszültségű vezeték előtt 200 méterrel balra, egy gyalogútra térünk és átkelünk a patakon (18 p), majd D-i irányba a patak mentén a kaszálón folytatjuk utunkat. 600 méter után (10 p) balra betérünk a Szérűs-kő, Váralja gerincek közötti völgybe vezető útra. Ezen 70 méter után jobbra a váralja É-i gerincére kikapaszkodunk. A gerincen haladva 14 perc alatt érünk fel a sáncokhoz. A vasútállomástól a várig egy óra.
    2. Aki jól tud tájékozódni, az a Galya-tető É-i gerincén leereszkedve a megyehatárt és a gerinceket követve kb. 3 óra alatt szintén eljuthat a várhoz. A turistatérkép adatai itt pontosak.
    A táblát és a felfestést a csúcson két egymással szemben álló idős tölgyfa törzsére erősítettük, illetve festettük fel.

  15. Nagybátony, Orosz Mátyás vára
    A turistatérképen jelzett Orosz Mátyás sziklát sokat kerestem, végül a mátraalmási erdész mutatta meg. Megközelítése valóban nem egyszerű.
    1. Mátraalmásról a kék kereszt, piros háromszög jelzéseken indulunk el a Galyavárnál leírtak szerint. A jelzéselágazásban most a kék kereszt jelzésen megyünk tovább, egészen a Bükk-kútig. VIGYÁZAT! Az ösvényt a 2000. évi esőzések több helyen elmosták. Közvetlen a forrás után a turistatérkép jelöl egy jelzetlen utat, mely közel szintben az Orosz Mátyás sziklához vezet. Ez az út 250 méter után kétfelé ágazik. Mi a bal oldali utat követve, a Gyökeres-tetőről lefutó gerinc felső, bal oldali nyergébe kapaszkodunk. (Az ösvényt három, párhuzamos egy méter mély vízmosás kíséri.) A nyeregben egy 2002-ben leirtott terület alsó sarkához érünk. Jobbra fentebb, az irtás közepén, kb. 300 méterre egy magaslest látunk. A lestől lefutó gerinc végén van a sáncátvágás. Mi jobban tesszük, ha kicsit jobbra leereszkedve az irtás és a szálerdő határán kapaszkodunk fel igen meredeken a nyergecskébe, majd a második gerincen le. Az irtás szélétől kb. 160 méterre találjuk meg az átvágást. A Bükk-kúttól kb. 40 perc.
    2. A kék kereszt jelzésen a Bükk-kúttól tovább megyünk, átkelünk a Gyökeres-tető és Sebestyénvár közötti völgy patakján, majd ebből kikapaszkodva egy erdészeti fahordó utat keresztezünk. Ezen balra fordulva 60 méter után egy másik 2002-ben leirtott rész széléhez érünk. A vizenyős rétet inkább jobbról, a szálerdőbe térve kerüljük meg, majd az irtás túlsó szélén a patakon átkelve meredeken kapaszkodunk fel az előttünk magasodó sziklához. A tömböt balról kerülve érünk fel a gerincre az átvágáshoz. A kék kereszt jelzéstől kb. 25 perc.
    3. A piros háromszög jelzés a Galyavártól délre egy erdészeti dózerutat keresztez, mely jobbra, nagyjából szintben haladva Mátraszentlászló felé vezet, s amelyet a Sebestyénvár után a kék kereszt is keresztez. A két jelzett út között, nagyjából félúton van az első megközelítésben már leírt hegyoldal a magaslessel. A dózerúttól az irtáson átvágva ez kb. 250-300 méterre van, majd innen tovább le a gerincen 80 méterre találjuk az irtás szélét. Ettől balra kb. 60 méterre a másik lefutó gerincen újabb 160 métert kell haladnunk lefelé, hogy elérjük a sziklát erőddé alakító átvágást.
    A jelzést az átvágás melletti bükkfa törzsére és a gerinc végén lévő sziklára festettük fel.

  16. Parád, Marhád (K-i és Ny-i csúcs)
    A sáncok megközelítése két irányból célszerű:
    1. Parádfürdőről a sárga és zöld sáv jelzéseken az erdészeti műúton az Ilona-völgyben haladunk D-i irányba. Feljebb a zöld kör jelzésen az Ilona-vízesést mellőzve a Fiú Marhád völgyön kb. egy kilométer után a nyeregben a jelzés balról egy bekerített tisztást kerül meg. (A turistatérkép etetőt jelöl ide) A jelzést jobbra elhagyva átvágunk a tisztáson, majd a Marhád DNy-i gerincén tölgyes szálerdőben felballagunk a Ny-i, majd tovább a K-i csúcsokra. Parádról a Marhád csúcsáig gyalog kb. 2 óra.
      Mivel mindkét csúcson két különálló erődítés van, így más jelölést festettünk fel a K-i, és mást a Ny-i csúcsra, hogy az idelátogatók a teljes gerincet bejárva gyönyörködjenek a sáncokban és a szép kilátásban.
    2. Az Országos Kéktúráról a Markazi-kapuban a zöld sávjelzésre, majd az erdészeti műút (Hurok út) kanyarulatát elérve a zöld kör jelzésre térünk. A fentebb leírt tisztást elérve a további út megegyezik az ott leírtakkal. A Markazi-kaputól a Marhád csúcsáig 18-20 perc.


  17. Parád, Vörösvár
    Jelzett turistaút ide sem vezet. Két megközelítési lehetőséget ajánlunk:
    1. Parádfürdőről az Ilona-völgyi műúton a Mária képoszlopos tölgyfa mögötti ösvényen betérünk az erdőbe. 150 méter után egy irtás kerítéséhez érünk. A kerítés alsó sarkán a létrán átmászva, a gerincélen vezető - először vízmosáson, feljebb - gyalogúton meredeken kapaszkodunk fölfelé. (A Vörösvár fiatalos fenyvese emberi gondatlanság miatt az 1990-es évek közepén leégett. Az üszkös fatörzseket kivágták, elszállították, s helyébe kocsányos tölgy csemetéket ültettek. 2004-ben ezek 80-150 centi magasak voltak.) Az úton a hegyre felérve kiderül, hogy ez csak előcsúcs, de innen már alig 2-3 perc a kerítés felső széle, mely a főcsúcs D-i oldalán húzódó alacsony sáncra épült. A kerítés lyukán kimászva az É-i oldalon, ahol a legmagasabb a sánc, egy tölgyfa törzsére festettük a jelet. A Mária képoszlopos tölgyfától a sáncig 25-30 perc.
    2. Parádfürdőről Recsk felé indulunk el a műúton vezető piros sáv jelzésen. A patak hídja után 100 méterre egy szerpentinösvényen indulunk fel a meredek oldalban (korábban padok is voltak mellette). Ahol az út keresztezi a Vörösvár-bérc ÉK-i gerincét, ott jobbra térünk a gerincet követő útra, mely felvezet a sánchoz. A műúttól a sáncig kb. 45-50 perc.


  18. Recsk, Szederjes-tető
    Ha az Országos Kéktúrán a Kékesről Sirok felé megyünk, a Szederjes-tető beton háromszögelési pontját elhagyva 140 métert lefelé haladunk. Itt az út enyhén jobbra kanyarodik. Mi balra letérve, eddigi irányunkat tartva 220 métert megyünk még a sáncokig. (Közben 60 méter után jobbról kerítés szegődik mellénk.)
    A jelet a sánc előtti tölgyfa törzsére festettük fel.

  19. Sirok, Várhegy
    A vár megközelítése:
    1. Gyalogosan a várba Sirok faluból az Országos Kék jelzésen juthatunk fel kb. 600 m és 90 m szint megtételével. A terméskőből épült út végétől 15 méterre jobbra, a bástya sarokfalára festettük fel a jelzést.
    2. A vár parkolójába autóval a táblákkal jól jelzett aszfaltúton jutunk fel. Innen széles betonút vezet a nyeregbe (300 m). Itt érjük el a jobbról, Szarvaskő felől érkező Országos Kéktúra jelzését, majd balra terméskőből épített úton jutunk fel a várba (130 m) A parkolótól a várig kb. 12 perc. A felfestést az úttal szemben, a bástya sarokkövére festettük. A táblát ettől jobbra, a sziklából kinövő, csenevész nyárfára erősítettük 4 méter magasságban.


  20. Szuha, Várbérc
    Szuha falu D-i végén a községtábla előtt kétfelé ágazik az út. A jobb oldali Mátraalmásra, a bal a Gombás-réti üdülőtelepre és tovább Parádsasvárra vezet. A turistatérkép szerint ide érkezik É-ról a Várbérc felől a piros sávjelzés, melyet utoljára valamikor a kilencvenes évek elején újíthattak fel. A farakodó térségről a szélső ház és a patak közötti szekérúton É-nak indulunk, 40 méter után az út átkel a patak túloldalára. Mi nem itt, hanem újabb 70 méter megtétele után gázolunk át a patakon. (Itt találtuk az egyetlen piros sáv jelzést, ami 2004-ben még fellelhető volt.) 530 méteren keresztül a patakkal párhuzamosan a távvezeték alatt baktatunk, majd utunk egy erős földútba torkollik. Ezen jobbra fordulunk, majd 90 méter megtétele után a dombtetőre érve balra, hátra 35 lépést megtéve (egy harckocsiteknő mellet elhaladva) egy újabb gerincre érünk. Itt balra a fiatal akácsarjadékokkal benott gerincútra térünk (valószínűleg ezt az utat akkor taposták, amikor az ásatáshoz 1969-ben terepjáróval mentek, azóta visszahódította az erdő.) 150 méter után az út a fiatalos akácosból 40-50 éves tölgyesbe ér és elenyészik. Eddigi irányunkat tartva, a gerinc vonalát követve 110 méter után érjük el a sáncot, majd újabb 30 méter után a csúcson az ásatás gödrét.
    A jelet a csúcson az idősebbik kéttörzsű tölgy törzsére festettük.

  21. Tar, Tar Lőrinc erődített udvarháza
    Tar Lőrinc udvarházának romjait a község délkeleti szélén a temető mellett, a Szent Mihály-templomtól 150 méterre találjuk. A jelet a fal előtti emlékkő hátuljára festettük fel.

 
  1. Aldebrő, Debrői vár vagy Csalavár
    A várnak ma már nyoma sincs. A Vár utcától D-re a kertekben egy nagy mélyedés látható a vár helyén. A Vár utca egyik udvarán mutattak egy nagy faragott követ, amely állítólag a Várdombról származik. Úgy tudják sok követ elhordtak innen építkezésekhez.
    Táblát és felfestést itt nem helyeztünk el!

  2. Jobágyi, Várhegy
    Szurdokpüspöki vasútállomásról K-i irányba indulva 5 p alatt érünk a falu főutcájára. Itt jobbra fordulunk, majd az útelágazásban (5 p) ismét jobbra, egy zsákutcába térünk, mely egykor a Jobbágyi és Szurdokpüspöki között lévő katonai üzemhez vezetett. Az út a falut elhagyva egy patakhídon megy át, majd a községtáblát elhagyva balra, az erdő alatt egy széles földútra fordulunk, s a patakkal párhuzamosan 360 métert haladunk. Itt jobbra, a horhos mentén az erdészeti terepjárók által kitaposott úton felmegyünk a csúcs közelébe. Ahol kiérünk a mélyútból, jobbra kiágazik egy bekötőút (ide festettük fel a jelzést), mely egy 50 méterre lévő magasleshez vezet.
    Ha az elágazástól visszalépünk 20 métert, itt indul az erdőben a hegy É-i oldalában a csalánnal benőtt párkány, mely az egykori szántott terület határa lehetett.
    Az elágazástól továbbhaladva a kocsinyom közel 300 méteren keresztül a tőlünk balra lévő párkányát követi. Több helyen azon halad. Az út ez után a gerincen a katonai terület kapujához vezet.
    A hegyen a filoxéra vész előtt (1890) szőlőművelés folyt. Még az 1962-es felmérésű 1:10.000-es térkép is így ábrázolja. Néhány elvadult szőlő a fákra fut. A régi borhordó utakat benőtte az erdő. A csúcs környékét szeder, csipkebogyó, kökény nőtte be. A vaddisznótúrásokban nem találtam cserepet, de a patak hídja melletti telken (ahol a halastavak és a szélkerekek vannak) Prokop József (Szurdokpüspöki, Arany János u. 35. Tel: 06-32-473-028) több tucat vonalmintás bronzkori cserepet gyűjtött.
    2004. november elején Nováki Gyula bácsival alaposan bejártuk a területet. A csúcstól D-re kb. 150 méterre egy beszakadt pince gödrén és a vadászok által kialakított sózón kívül egyéb érdemlegest nem találtunk. A korábban leírt földsáncot vagy annak maradékát sehol sem találtuk. Valószínűleg a szőlőművelés során elszántották azt.

  3. Verpelét, Földvár
    Tarnaszentmáriáról a műúton, D-i irányban Verpelét felé haladva a bal oldalon, az út és a vasút között magasodik a tarnaszentmáriai Várhegy (lásd ott). Ennek parkolójától a műúton továbbhaladva 250 méterre jobbra egy földút ágazik ki, melyen 300 méter után elérjük az erdősávot, majd újabb 400 métert megtéve balra kiágazik egy földút. Ha ezen az úton 20 métert megyünk (áthaladunk az erdősávon), jobbra 250-re már látjuk a földvár dombját (2004 októberében még látható volt), melyet vagy a szántáson keresztül érünk el, vagy az eredeti földúton 250 métert továbbhaladva a dombtető előtt kb. 30 méterrel átvágunk a sűrű, bozótos erdősávon és a vízmosáson, melyre a vár árka támaszkodik. Az erdősáv szélétől kb. 25 méterre van a dombtető.
    A dombot 2004 októberében lánctalpas traktorral 90 centi mélyen körbeszántották, előkészítve a talajt szőlőtelepítéshez. A várdombról jól látható a körbefutó árok, mert a talaj ennek peremén sárga, míg másutt sötétbarna. A szántást végző munkásoktól azt is megtudtuk, hogy a dombot markolókkal és dömperekkel el fogják bontani, és egy másfél kilométerre lévő mélyedést akarnak vele feltölteni, a helyére pedig szintén szőlőt ültetnek.
    ÍGY HÁT AKI LÁTNI AKARJA MÉG A VÁRAT AZ SIESSEN!!! Később már csak a kb. 0,5 méter mély várárok és a talajelszíneződés fogja mutatni az egykori vár helyét.
    A jelzést a várdomb tetejétől É-ra, kb. 25 m-re, az erdősáv sarkán álló akácfára festettük fel 2004 őszén. A kökénybokrok néhány éven belül várhatóan be fogják nőni. Ugyan ennek a fának az ágára csavaroztuk fel a táblát 7 méter magasságba. Ez később is jól látható lesz.
    Nemrég jutott tudomásunkra a hír, hogy a vár területét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ideiglenes védelem alá helyezte, a földmunkákat megtiltotta, A Bükki Nemzeti Park munkatársai pedig keresik a lehetőséget a vár megmentésére.

  4. Tarnaszentmária, Várhegy
    A hegy Tarnaszentmáriától délre 2 kilométerre emelkedik a Tarna széles völgyében a Verpelétre vezető országút és vasút között, közel Verpeléthez. A Várhegy környezetéből feltűnően kiemelkedő, önálló sziklahegy, mai állapotában 196 méter magas, tetejét és belsejét a kőbánya teljesen kibányászta, a várnak ma már semmi nyoma nincs. A hegy nyugati oldalán a hajdani várba felvezető út elmosódó terasza még jól látszik, a kőbánya már nem működik. 2002-ben az önkormányzat geológiai bemutató hellyé alakította, korláttal, falépcsőkkel és ismertető táblákkal látta el a területet.
    A jelet a kráter legmagasabb pontján a tanösvény korlátja mellett lévő sziklára festettük fel.
    A táblát a hegy K-i oldalán, a híd korlátjára csavaroztuk fel.

 
  1. Apc
    A falu közepén fekszik az eredetileg gótikus, de a jelen állapotában erősen átépített katolikus templom, melyet középkori kerítőfal maradványai vesznek körbe.

  2. Feldebrő
    A templom főbejáratával szemközti villanyoszlop betongyámjára festettük fel a jelet, és a villanyoszlopra csavaroztuk fel a táblát.

  3. Gyöngyös - Gyöngyöspüspöki
    Gyöngyös város Fő terétől dél-délnyugati irányba 1,2 kilométerre, a Nagy-patak nyugati partján, a Püspöki (régen Kertész) és Rédei utcák sarkán találjuk a Gyöngyöspüspöki erődtemplomot.

  4. Tar, Szent Mihály-templom
    A táblát a kerítőfalon belüli hársfa törzsére szereltük.