Túra leírások

/Túra, túrázás

Jelvényszerző túramozgalom leírások

Túra tájegység: Mátra

Várak a Mátrában jelvényszerző túra mozgalom leírása

Várak a Mátrában

A várak listája és megközelítésük

Elõzetes információk a készülõ jelvényszerzõ túramozgalomról Összeállította: Szádeczky-Kardoss Géza

A Várak a Mátrában jelvényszerzõ túramozgalom résztvevõi az õskori és középkori sáncok, valamint az erõdtemplomok végigjárásával a hegység legeldugottabb zugaiba is eljutva gyönyörködhetnek a Mátra szépségeiben. A hegység peremére épült középkori várak java része személygépkocsival is megközelíthetõ, de az utolsó kaptatókat itt is a kocsit hátrahagyva kell megtenni. A túramozgalom nyílt, ahhoz bárki, bármikor egyénileg vagy csoportosan csatlakozhat. A teljesítés nincs idõhöz kötve. A várak gyalogosan, sível, lóháton vagy kerékpárral tetszõleges sorrendben felkereshetõk. Az erõdtemplomok és a várak közel fele személygépkocsival és busszal is megközelíthetõ, de az utolsó métereket itt is gyalog tesszük meg. Vannak várak, ahol egymás közvetlen közelében két igazolóhely is van (például bronz- és középkori vár). Ezeken a helyeken két különbözõ jelû táblát és/vagy felfestést helyeztünk el, így ez két érintõpontnak számít. Egy kiránduláson természetesen több vár (pont) is érinthetõ. A túramozgalom jelvénye egy térképet mintáz, ahol fehér alapon a zöld foltok a Mátra erdeinek körvonala, a piros pöttyök a várak helye, a határoló vonalak a Budapest - Miskolc, a Hatvan - Somoskoújfalu és a Kisterenye - Kál-kápolna közötti vasútvonalak, alul piros színnel ívben a felirat: VÁRAK A MÁTRÁBAN. A jelvény kétféle kivitelben készül: aki a felsorolt 44 vár és erõdtemplom közül legalább huszonkettõt felkeresett és az ott elhelyezett táblán és/vagy felfestésen lévõ három pöttybõl álló azonosító jelet a füzet utolsó oldalán a megfelelõ négyzetbe átmásolja, kitûzõt kap, melynek költsége az igazolófüzet árában már benne van. Azok a teljesítõk, akik valamennyi pontot begyûjtik, és a megfelelõ négyzetekbe bélyegeznek az Ágasvári turistaházban, a Vidróczky csárdában, Galyatetõn a Külker SC kulcsosházában, a Sástói kempingben és a Felsõ-Tarjánkánál (OKT bélyegzõ, ide vigyetek bélyegzõpárnát), majd a füzetet és 2000 forintot a túramozgalom támogatására a fenti címre elküldik, névre szóló, sorszámmal ellátott (a „Börzsönyi Várak” jelvényéhez hasonló kiállítású) jelvényt kapnak. Ehhez mindkét esetben az kell, hogy a kitöltött (lebélyegzett) füzetet az alábbi címre megküldjék: Szádeczky-Kardoss Géza 1181 Budapest, Csontváry u. 39. A füzetet a teljesítés tényének igazolása után a kitûzõvel együtt visszaküldjük, vagy megfelelõ ünnepélyes körülmények között a jelvényt és a hozzájáró igazoló oklevelet átadjuk. Információ: a 06-30-35-439-35 mobil, a 06-1-290-38-14 vezetékes telefonszámon, vagy a szadeczky-kg@freemail.hu e-mail címen kapható. A túramozgalommal kapcsolatos egyéb tájékoztatások megtalálhatók a www.matra.hu/varak internetes címen. A túrafüzet beszerezhetõ:
A Magyar Természetbarát Szövetség irodájában (1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky Endre út 31. II./3, telefon: 3112-467, fax: 3531-930, postai cím: 1396 Budapest Pf. 483, e-mail: mtszhir@c3.hu), a gyöngyösi Tourinform irodában (Gyöngyös, Fõ tér), továbbá a Mátra, a Börzsöny és a Pilis hegységek turistaházaiban. (Ez a felsorolás még bõvülni fog.)
Az igazolófüzet várhatóan 2005 elsõ felében fog megjelenni.

 

Elõszó helyett néhány személyes gondolatot szeretnék elmondani

 

Húszegynehány éve a Dunántúlon egy jelvényszerzõ túramozgalom pontját kerestem. Az igazolólapra bélyegeztem, de fogalmam sem volt róla: miért tartották a szervezõk érdemesnek arra, hogy az érintõpontok sorába felvegyék. Sokat bosszankodtam akkor ezen, s elhatároztam: ha egyszer ehhez hasonlót szervezek, részletes ismertetõt írok - vagy ollózok össze - a tudnivalókról. 1998 novemberében megcsúsztam. Az esést kezemmel tompítottam, s a bal csuklóm eltört. Arra gondoltam: milyen jó, végre úgy lehetek betegállományban, hogy közben szabadon túrázhatok. Örömöm az elsõ kiránduláson szertefoszlott, ugyanis felkötött, begipszelt kézzel bizonytalanná lett a járásom, s egy újabb baleset még nagyobb bajok forrása lehetett volna. Maradt hát a „szárazedzés”. Térképböngészés, olvasás, túratervek készítése. Így fordult figyelmem a várak felé, s jött a gondolat: mi is szervezhetnénk egy jelvényszerzõ túramozgalmat. Unokaöcsém, Szádeczky-Kardoss Tamás összehozott elsõ felesége édesapjával: Nováki Gyula bácsival, ki már a hetvenes éveit tapossa, de még ma is fiatalos lendülettel járja a terepet, kutatja és méri fel az õs- és középkori földvárak rejtélyeit. Itt szeretnék köszönetet mondani azért az önzetlen segítségért, mellyel elhalmozott, rendelkezésemre bocsátva értékes feljegyzéseit, térképvázlatait, könyvtárát és gazdag tapasztalatait. Az elmúlt évek bebizonyították a Börzsönyi Várak túrafüzet létjogosultságát. A várakról az átlagember számára is közérthetõ, részletes kiadvány nemigen jelent meg az elmúlt évtizedekben. Az ásatások beszámolói csak kis példányszámban jelenhettek meg, s ma már szinte hozzáférhetetlenek. Meglepett, hogy az elsõ füzeteket nem a turisták, hanem az erdõt járó favágók, vadászok és erdészek vették meg, akik a sáncokat régtõl fogva jól ismerték, de kíváncsiak voltak történetükre és az ásatások eredményeire. Mások csak meglátták, s kedvet kaptak a hosszabb túrák bejárásához. Voltak, akik az ország másik végébõl jöttek egy hétre a Börzsönybe, s a füzet adta programjuk gerincét. A Börzsönyi Várak túramozgalom megszervezésével volt egy másik célom is. Szerettem volna minél több túratársamat bevonni a dologba, mert az együtt végzett tevékenység a legjobb közösségteremtõ. Ahogy ez már lenni szokott, a munka - és annak öröme - java rám maradt. Alig egy tucat segítom volt. A Börzsönyi Várak túramozgalom mai állapota (jelzések felfestése, táblák kihelyezése, az igazolófüzet helyesbítése és új kiadása) az õ munkájukat dicséri. A tájfutók és néhány térképismerõ barátom azt tûzték maguknak célul, hogy a Börzsöny eddig nem járt részeire is eljutva, valamennyi várat felkeresve gazdagítsák ismereteiket.
Az õ kedvükért ollóztam össze ezt az újabb füzetet, ezúttal a Mátráról.
Kívánom: legyen nektek is legalább annyi örömötök túráitokon, mint amennyi nekem jutott a várak bejárásakor! A Mátra várai némileg eltérnek a börzsönyiektõl. Itt is vannak késõ bronzkori föld-, másutt kõsáncok. Királyi várak, középkori magánváracskák, földsáncok és palánkvárak még fellelhetõ nyomai. Sajnos olyanok is akadnak, melyeket az újkorban kõnyerés céljából elbányásztak, s ma már csak töredékei maradtak ránk. 2004 októberében még láttam a Verpeléti földvárat, de vajon meglesz-e, mire az igazolófüzet nyomdába kerül?!?
Vajon összefogással meg tudjuk-e állítani a dózerokat, markolókat, dömpereket és a mögöttük álló új területtulajdonosokat, hogy alig félhektáros szõlõvel beültetendõ területért pótolhatatlan kultúrtörténeti emléket semmisítsenek meg? A magasan fekvõ várakban nem volt ásatás, több helyen még cserepeket sem lehet találni. Kormeghatározó leletek híján csak méreteik és elrendezésük alapján lehet találgatni: vajon mely idõbõl származnak.
A leírások javát most is Nováki Gyula bácsi bocsátotta rendelkezésemre, de ahol volt ásatás, igyekeztem a feltárást vezetõ régész összefoglalójának lerövidített változatát közölni, ezzel is színesítve a tartalmat. A más forrásokból származott anyagrészeket dõlt betûvel jeleztem (lásd a felhasznált irodalom jegyzékét). Mivel a várak többsége utaktól távol esik, röviden leírtam az általam javasolt megközelítést. Ahol a turistatérképre hivatkozom, ott mindig a 2002-ben a Cartographia Kft. által kiadott térképre, illetve a vele egy idõben kiadott Mátra atlaszra gondolok.
Szabadidõm korlátozott, de elõre egyeztetett idõben örömmel vállalok túravezetést a Mátrában, Börzsönyben, vagy az ország más tájegységében. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik ötleteikkel, észrevételeikkel és munkájukkal támogatták a túramozgalom tovább fejlesztését. Örömmel fogadnám azok jelentkezését, akik szívesen segítenének a táblák felújításában, oszlopállításban, jelzésfestésben. Szeretnénk a várakban elhelyezett táblák és felfestések helyét GPS koordinátákkal is megadni, ezzel is könnyebbé tenni azok megtalálását. Ha ebben segítenétek, az nagyon jó lenne!

 

Pestszentlõrinc, 2004. december Szádeczky-Kardoss Géza

 

A várak listája és megközelítésük

  1. Abasár, Hajnács-kõ
    A kõsáncok megközelítésére két irányt ajánlunk:
    1. Kékestetõrõl a piros sáv turistajelzésen a Négyeshatárig, majd innen a zöld háromszögön a Kis-kõ mellett-felett kanyargó erdészeti feltáróútig kell haladnunk, az út bõ fél órát vesz igénybe. A jelzést elhagyva a szállítóúton Ny-i irányba haladunk 300 métert. Itt egy É-D irányú felhagyott szekérutat keresztezünk, melyen D-i irányba leereszkedünk. 400 méter után elérjük a turistatérképen jelölt „Zárt vadgazdálkodási terület. Belépni tilos!” lakattal zárt kapuját. A kaputól jobbra 10 méterre létrás átkelõ, de semmilyen felirat nem tiltja a belépést. A biztonság és a félreértések elkerülése érdekében azt javaslom, hogy a kerítés mentén jobbra, majd a sarkon befordulva D-i irányba haladva menjünk el a Hajnács-kõ nyerge melletti kapuhoz, s az itt található létrás átjárón menjünk be.
      (Innen az út a gerinc bal oldalán 800 méter után eléri a Hajnács-kõ nyergét. Magasles, „gémeskút rendszerû vadetetõ”, jobbra 150 méterre lezárt kapu a kerítésen, mellette létra, és itt sincs semmilyen tiltó tábla.)
      A területet az Egererdõ Rt. bérbe adta egy vadásztársaságának. Ezért javaslom, hogy a területre csak világosban, feltûnõ színû ruhába menjünk be a balesetek elkerülése végett.
      A nyeregbõl akár már toronyiránt is mehetünk a Hajnács-kõ csúcsára (4-5 perc, közben 50 méteren görgeteges, sziklás terep). A háromszögelési pontot elhagyva kb. 140 méterre találjuk az elsõ kõsáncot. Ennek kapujától jobbra, a tölgyfa törzsére erõsítettük fel a táblát. Irányunkat tartva, a gerincen tovább haladva 160 m után érjük a második kõsáncot. A háromszög jelzéstõl a sáncokig 18-20 perc.
    2. A Rónya-kõ felsõ sáncától, a Kõkunyhó romjától 150 m-re lévõ lapos nyeregben vadetetõ és útelágazás van. Itt a legbaloldalibb (ÉK-i irányba tartó úton) indulunk el. 600 méter után nyiladékot keresztezünk. Az út az oldalgerincet kerülve, lassan emelkedve jobbra, K-i irányba fordul, és a vadgazdálkodási terület kapujához ér. A létrán átmászva (elõttünk 150 m-re a nyereg) 50 méter után a magaslesnél jobbra indulunk a kerítés mentén D-i irányba tartó útra. 200 méter után balra felkapaszkodunk a gerincre, a Hajnács-kõ csúcsához, majd tovább a már fentebb leírtak szerint. A Kõkunyhótól a Hajnács-kõ sáncáig félóra az út. A két bronzkori sáncvárat egy túrán célszerû bejárni.

  2. Abasár, Rónya-bérc
    A Rónya-bérc sáncainak megközelítésére három irányt ajánlunk:
    1. Kékestetõrõl a Hajnács-kõnél leírtak szerint, majd a Hajnács-kõ nyergébõl a kapu melletti létrán kimászva az úton tovább kb. 25 perc alatt érünk a lapos nyeregbe, ahonnan már látható a 150 méterre lévõ sánc és a Kõkunyhó romja.
    2. Kékestetõrõl a piros sáv jelzésen a Négyeshatárnál lévõ esõházig. Innen Ny-ra indulunk tovább ugyanezen a jelzésen. 340 méter után a balra, DNy-ra kiágazó szekérútra térünk. Kb. 2 km után érjük el a Rónya-bérc lapos nyergét (jobbra vadetetõ), majd 150 méter után a kõsáncot és a Kõkunyhó romját. A táblát a rom melletti tölgyfa törzsére erõsítettük. A Négyeshatártól kb. 35 perc.
    3. Mátrafüredrõl a piros sáv jelzésen a Kõporos-tetõ és a Csepegõ-forrás érintésével kapaszkodunk a Peres-bércre. Félóra alatt egy bekerített fiataloshoz érünk, melynek területére létra segítségével jutunk be. 430 méter után elérjük a kerítés másik végét, ezen szintén létrán jutunk át. Az utunkat itt keresztezõ erdészeti földúton jobbra, DNy felé fordulunk. Az út kanyarulatokkal keresztezi a Peres-bércet és a Száraz-Keszõ völgyét, majd tartva a DNy-i irányt a turistaúttól kereken 1 km-re egy széles nyiladékban vezetõ másik földutat ér el. Ezen kanyarodjunk balra, és 150 méter múlva elérjük a Rónya-bérc nyergének széles tisztását. Az útról letérve tartsuk irányunkat a vaditató medence és a magasles mellett, és újabb 150 méter múlva találjuk a kõsáncot és a Kõkunyhó romját. Az út a turistaút elhagyásától számítva kb. 20 perc.

  3. Apc, Somlyó
    A Somlyó körüli földutakat - melyeket a turistatérkép jelöl - javarészt járhatatlan bozót nõtte be. A csúcs megközelítésére két lehetõség van:
    1. Gyalogosan: A vasútállomásról a 1,5 km-es bekötõúton a falu fõterére, az Erzsébet térre jutunk (20 p). Itt jobbra, a Petõfi utcára fordulunk, és az 1848-as emlékmûhöz érünk (3 p). A háromszög alakú tér hátsó sarkától balra az Árok utcán (2 p) megyünk ki a faluból (8 p). Az utca földútban folytatódik. 300 méter után balra jól kitaposott ösvényre térünk (5 p), mely a térképen is jelzett baloldali bányagödör mellett a Somlyó DNy-i gerincére vezet. Korábban erre mentek fel a siklóernyõsök, míg a természetvédõk ki nem tiltották õket. A vasútállomástól a csúcsig összesen kb. 1 óra 10 perc.
    2. Aki autóval érkezik, jobban teszi, ha a kocsit az Apc - Rózsaszentmárton közötti országút nyergében hagyja, és a gerincen ÉNy-i irányban haladó, erdészeti terepjárók által kitaposott úton indul el. Az erdõcsücsöknél a baloldali utat választva az erdõn át gyalog megy fel. A mûúttól a csúcsig kb. 25 perc. (Az itt leírt útra turistajelzést terveznek festeni, mely az újabb térképeken már minden bizonnyal ábrázolva lesz.)
      A jelzést a csúcs háromszögelési pontjának betonjára festettük fel.

  4. Gyöngyös-Mátrafüred, Remete-bérc (Pogányvár)
    Kékestetõrõl a kék kereszt jelzésen ereszkedünk lefelé Mártafüred irányában. A Remete barlang kiágazását elhagyva, a Vaskapunál, ahol a jelzett út keresztezi a kosáncot, oda festettük fel a jelet egy fa törzsére. A sáncokat természetesen a kék kereszten Mátrafüred és a Benevár felõl is el lehet érni.

  5. Gyöngyös-Mátrafüred, Dobogó-hegy
    Mátrafüredrõl a sárga háromszög jelzésen 10 perc alatt érünk a Dobogó-hegyre, a Kozmári- kilátóhoz. Innen a hegy csúcsát kerülve ÉNy-ra haladunk még 150 métert, és ahol az út keresztezi a sáncot (sûrû bozótban), oda festettük fel a jelet egy molyhos tölgyfa törzsére. Mátrafüredtõl 12 perc.

  6. Gyöngyössolymos, Eremény-tetõ
    Az Eremény-tetõre két irányból juthatunk fel:
    1. Mátrafüredrõl a zöld sáv jelzésen a Kis-hegy, Eremény-tetõ nyergébe érünk (Haluskás-rét). A jelzett út ösvényét egy az erdészet terepjáró autói által használt széles taposás keresztezi, mely az Eremény-tetõ gerincének bal oldalán kanyarog felfelé, egy magaslesnél és szórónál ér véget. Innen eddigi irányunkat tartva, jól taposott ösvényen haladunk tovább felfelé a ligetes erdõben.
      Ahol a felhagyott szekérúttá szélesedõ ösvény a sáncot keresztezi, oda festettük fel egy fa törzsére a jelzést.
    2. A Sás-tótól a sárga kereszt jelzés ÉNy-i irányban átvág a réten, majd egy aszfaltozott térségre ér (szemeteskukák). Itt balra rátérünk a fehér alapon kék átlójelzésre (elhanyagolt), mely Ny-i irányban halad. Kb. 250 méterre jól taposott ösvény ágazik ki belõle balra, mely az Eremény-tetõ DNy-i oldalán vezet. Miután a felfelé jövõ kõsáncot keresztezzük, balra fordulunk és a gerinc ÉNy-i letörésének szélén ráakadunk a felhagyott szekérútra. Ezen 300 métert haladunk lefelé, és ahol az út keresztezi a kõsáncot, oda van felfestve a fa törzsére a jelölés. (Ha alulról jövünk, könnyebb a tájékozódás.)

  7. Gyöngyössolymos, Kis-hegy (Csáki-tetõ)
    Mátrafüredrõl a zöld sáv jelzésen jutunk a Kis-hegy és az Eremény-tetõ közötti nyeregbe, a Haluskás-rétre A Cserkõ-bánya K-i szélétõl D-i irányban indul egy szekérút fel a Kis-hegyre. Elõbb meredeken, aztán lankásabban, balra kanyarodva keresztezzük a körsánc széles párkányát. Ahol az út az egyenes sáncot keresztezi, ott éri el a gerincet. A zöld sáv jelzéstõl kb. 15 perc, Mátrafüredtõl 50-55 perc.

    A jelet ide festettük fel egy út menti fa törzsére.
  8. Parád, Várhegy
    Itt is két megközelítési lehetõséget ajánlunk:
    1. Ha Parádról Parádóhuta felé megyünk a mûúton, Parád központjától 1 km-re jobbra kiágazik egy aszfaltút, mely a szemétlerakóhoz vezet. Innen ágazik ki az a földút, mely elõbb a Hideg-kút felé tart, majd balra felkapaszkodik a Hársas-kút völgyébe, majd a Várhegy gerincét elérve jobbra fordul ÉK-nek a Várpince-hegy irányába. A második nyeregben egy magaslest találunk, s tõle 60 méterre sózót és szórót. A sózótól balra, elõre egy szederrel benõtt keskeny vágás vezet a Várpince-hegyre, de könnyebben haladunk a feltisztított rudas erdõben. A sózótól 55 méterre találjuk a bronzkori sánc teraszát. Parád központjától a sáncig az út kb. 1 óra 20 perc. Ide festettük fel a jelet két 12-15 centi vastag fára.
    2. A gerincen továbbhaladva 180 méter után érünk a csúccsal egy vonalba. Innen további 60 méter a Várpince nevû kõbánya. Valószínûleg kincskeresõk ástak a természetes eredetû hasadék mentén.
    3. Parád fõutcájáról a templommal majdnem szemben indul D-nek egy utca. Innen az elsõn, a Béke utcán jobbra fordulunk. Az utca vége balra, D-i irányba a hegy felé fordul, és a dombtetõn egy kaszáló mellett ér véget. Itt jobbra fordulva átvágunk a füves térségen, és a rét bal felsõ sarkából induló ösvényen, elõbb benõtt nyiladékon, majd az irtásokat balra kerülve tisztított aljú erdõkben haladunk felfelé. Két szintút keresztezése után a harmadikon kb. 80 métert jobbra haladva elérjük a hegy ÉK-re lefutó, meredek gerincét. Ezen már öreg bükkösben felfelé kapaszkodva 380 méter magasságban középkori bányákat keresztezünk, majd a csúcs közelében a szedres, csalános részeket balról kerülve a Várpince kõbányájához érünk. Innen az erdõben irányunkat tartva, a gerinccel párhuzamosan haladva 240 méter után érjük el a 3-4 méter széles bronzkori sánc párkányát és a felfestett jeleket. Parád templomától a sáncig kb. 3/4 óra.
     
    • 9. és 10. Gyöngyöspata, Várhegy
      Gyöngyöspatán a gótikus templomtól K-i irányban, Gyöngyös felé indulva 80 méter után átkelünk a patak hídján, majd balra fordulunk a kék irányított kör jelzésen. A patakkal párhuzamosan haladva (itt még velünk tart a sárga jelzés is) ÉNy felé 250 méter után a pincék közötti úton felmegyünk a Várhegyre az országzászlóhoz. A középkori vár jelzését a zászlórúdra festettük fel. A táblát ettõl K-i irányban, a vízmû védterülete felé, a Várhegy legmagasabb pontja közelében egy fára erõsítettük.
      Az úton a vízmû területe mellett elhaladva a letörésben megnézhetjük a feltárás során szabadon hagyott megásott sáncot. Jól láthatók az elszenesedett fagerendák és a sánc keresztmetszete.
      Ha eddigi irányunkat tartva haladunk K felé (továbbra is a kék irányított kör jelzésen), kb. 400 méterre találjuk a X. században épült Szent-Péter templom alapfalait. 2002-ben a polgármesteri hivatal körbeültettette bokrokkal, és egy emlékkövet állítattak. Ennek hátoldalára festettük fel a bronzkori földvár jelét, mert a hajdani sánc terasza ettõl kb. 20 méterre szeli át a dombhátat. A két jelzés különbözõ, hogy az idelátogatók az egész várat bejárják.

    • 11. és 12. Mátraszentimre, Ágasvár
      Az Ágasvári turistaháztól az Ágasvár csúcsán keresztül a Szamár-kõig az Országos Kéktúrával párhuzamosan, a gerincen a kék háromszög jelzés vezet.
      A turistaháztól északi irányban meredek kapaszkodóval jutunk az Ágasvár Ny-i, alacsonyabbik csúcsára. Itt helyeztük el a középkori vár tábláját, és festettük fel a jelét egy-egy feketefenyõre.
      A turistajelzésen tovább haladva kb. 95 méter után feljutunk a fõcsúcsra, majd újabb 150 méter után elérjük a legfelsõ sáncot. A kutatók úgy vélik, hogy ez a középkori vár határa. Innen 30 méterre van a felsõ, és további 50-60 méterre az alsó bronzkori sánc. Az alsó sánctól a Szamárkõ kb. 7-800 méterre van. A Bronzkori vár tábláját és felfestését a felsõ sánc és a turistajelzés keresztezésébe szereltük, illetve festettük fel egy-egy fára.

    • 13. és 14. Mátraszentimre, Óvár
      Az Óvárat két irányból közelíthetjük meg:
      1. Mátrakeresztes alsó autóbusz-megállójától ÉK-i irányban indul a Csörgõ-patak völgyében a piros sáv jelzés. A falu utolsó házai után (4-5 perc) ebbõl balra ágazik ki a zöld kör jelzés. Ezen haladva 10 perc után elérjük a bronzkori sánc DK-i oldalát. Újabb 5-6 percre van a Zoltán-forrás, majd 4 perc elteltével érünk a sánc ÉK-i kapujához. Itt szereltük egy fára a bronzkori sánc tábláját és festettük fel egy másikra a jelét. A középkori vár tábláját és felfestését az Óvár csúcsán álló villámsúlytotta tölgyfa törzsére szereltük, illetve festettük fel. Ez a középkori vár ÉNy-i sarkán található. Tõle D-re 60 méterre láthatók habarcsos kövek és némi falmaradvány. Jól látható, hogy amíg a bronzkori sánc lapos bakhátat alkot, addig az Árpád-kori éles gerincet képez. Ha a leomlott fal törmelékét elhordanák, még több méter magas falak kerülnének a felszínre.
        A csúcstól a gerincen K-re haladva 220 méter után meredek, sziklás leszakadáshoz érünk, csak megkerülve, oldalról tudunk alája kerülni. Valószínûleg itt állhattak a középkori vár épületei.
      2. A másik megközelítés a turistaház felõl van. A háztól a zöld sáv jelzésen indulunk Ny-i irányba. 12 perc után érünk a Kétvár-közti völgy felsõ végéhez, a Kõkapuba. Itt ágazik ki a sárga sáv és a zöld kör jelzés. Mi ez utóbbin haladunk tovább D-i irányba. Az elágazástól 6 perc alatt érünk a bronzkori sánc ÉK-i kapujához. Itt helyeztük el a bronzkori vár tábláját és felfestését.
        Innen a sáncot ÉNy, majd Ny-i irányba követve jutunk fel a csúcsra, a középkori vár táblájához és felfestéséhez.

        Figyelem! A fent említett zöld kör turistajelzés nyomvonala várhatóan 2005-ben természetvédelmi okokból áthelyezésre kerül!

    • 15. és 16. Sirok, Kis-Várhegy
      Sirokon a sportpályától délre, az aszfaltút felett 10 méterrel egy régi, erdõvel benõtt bányaudvar van. Ennek bal oldalán, a vízmosáson megyünk meredeken fel, majd ahol kicsit lankásabbá válik, az É-i gerincet követve érjük el a kettõs teraszt. A focipályától kb. 250 méter, 120 méter szint, és kb. 8-10 perc.
      A táblát és felfestést a hegy É-i gerincének és a sánc teraszának metszéspontjába festettük, illetve erõsítettük fel egy-egy tölgyfa törzsére.
 
  1. Domoszló, Oroszlánvár
    Az Országos Kéktúra Kékestetõrõl Sirok felé haladó jelzése a vár É-i sáncán halad el.
    A jelzést a sáncárok belsõ oldalán álló bükkfára festettük, a táblát a hajdani kerítés oszlopára csavaroztuk fel.
    Mivel a sáncok korát csak ásatásokkal lehetne eldönteni, és a vár kiterjedése nem túl nagy, így itt nem tettünk ki külön középkori és külön bronzkori táblát. Bár a hegy oldalát borító bronzkori cserepek azt látszanak bizonyítani, hogy itt az õskorban is volt telep.

  2. Dorogháza, Kastély-tetõ
    Dorogháza fõutcáján, a Szent István úton DNy-i irányban az autóbusz-fordulóig megyünk. Itt balra a Tó-völgyi-úton a második híd után 100 méterrel (7 p) jobbra a földútra térünk. 150 méter után az út balra kanyarodik, mi jobbra egy forrás mellett kicsi ösvényre térve átvágunk az erdõn (40 m), majd a dombtetõ nyergére érve jobbra fordulunk. A mûvelt területen a gerincen haladva 150 m után elérjük a sûrû cserjést. Az ösvényen tovább újabb 45 m a dombtetõ, ahol a sáncgyûrû van. A buszfordulótól a sáncig kb. 15 perc.
    A jelet a csúcson közvetlen az ösvény melletti fára festettük fel 2004 szeptemberében. Az óta lehet, hogy a bokrok benõtték, de ha az ágakat széthajtjuk, könnyen megtalálható.

  3. Gyöngyös-Mátrafüred, Benevár
    A Mátrafüredrõl a Kékestetõre kapaszkodó kék kereszt jelzés a Benevár sáncán halad É felé.
    A jelet a turistajelzés melletti falmaradványra festettük fel.

  4. Gyöngyös-Mátrafüred, Muzsla-tetõ
    A Mátrafüred feletti Muzsla és a rajta épült kilátó a Mátrafüredrõl Mátraházára tartó sárga sáv turistajelzésen érhetõ el Mátrafüredrõl 10 perces sétával. Vagy a sás-tótól a sárga kereszt jelzésen a Rákóczi-forrásig (10 perc), és onnan tovább déli irányba a sárga sáv jelzésen 390 méterre keresztezi a jelzés a félkör alakban húzódó sánc északi végét, majd 60 méterrel arrább a kilátóhoz érve, annak feljáró lépcsõjével szemben kb 5 méterre a bokrok között érjük el a sánc déli végét.
    A jelet a kilátó kõtalapzatára festettük fel.

  5. Gyöngyössolymos, Dezsõvár
    A várat két irányból közelíthetjük meg:
    1. Akik a Mátrafüred környéki várakat egy körtúrával szeretnék végigjárni, azok a zöld sáv jelzésen érkeztek a Kis-hegy, Eremény-tetõ közötti nyeregbe. Majd a Cserkõ-bánya mellett elhaladva balra letérünk a jelzésrõl, és kimegyünk a bánya É-i sarkához (az úttól kb 60 méter). Innen jobbra É-nak fordulva, kb. 20 métert sûrû bokroson átvágva, majd fiatalos, könnyen járható erdõben, a bal oldali meredély szélén haladva 200 méter után elérjük a Dezsõvár sáncát. Innen 15 méterre kilátó, padokkal. A zöld jelzéstõl kb. 6-8 perc, Mátrafüredtõl ¾ óra.
      A jel a kilátó sziklájára van felfestve.
    2. A Mátrafüredrõl, Lajosházára közlekedõ kisvonatról Cserkõ vasúti megállóban szállunk le, és a sárga háromszög jelzésen 5 perc gyaloglással fent vagyunk a kilátóban. A 2004-ben kialakított jelzés továbbvezet Lajosházára.

  6. Gyöngyössolymos, Nyesettvár
    A galyatetõi autóparkolótól együtt indul ÉK-i irányba az Országos Kéktúra, a sárga sáv és a piros kereszt jelzés. 100 méter után mi jobbra a kék és sárga sáv jelzéseken haladunk tovább. Újabb 650 méter után balra tér el az Országos Kéktúra, majd a sárgát követve 220 méter után keresztezzük a mûutat. Újabb 200 métert megtéve egy irtás szélére érünk, szemben már látjuk a Nyesettvár tömbjét. Eddigi irányunkat tartva a jó kövesúton továbbhaladva átvágunk egy dózerúton a 150 méterre lévõ erdõ sarkához. Itt a turistajelzést elhagyva jobbra térünk egy jól taposott ösvényre, és az irtás, és az erdõ határán, majd fel a gerincen, az irtáson átvágva érünk a vár sáncgyûrûjének É-i széléhez. Galyatetõ - Nyesettvár 25-30 perc. A sárga sáv jelzéstõl a sáncig 4-5 perc.
    A jelzést ide festettük fel egy idõs bükkfa törzsére.

  7. Gyöngyössolymos, Óvár
    A Gyöngyösolymosi Óvárhoz Galyatetõrõl a Nyesettvárnál már leírtak szerint induljunk el. A jelzés a Nyesettvár K-i oldalán vezet el, majd leérve egy erdészeti mûútra, jobbra fordulunk, Az Üvöltõ-hegy gerincét elérve egy kerítés sarkánál balra kanyarodunk; elõbb szintben, majd a gerincet elérve, a széles útról letérve a gerincen haladó ösvényre térünk. Balra kerítés és erdõ, jobbra tarvágás. 200 méter után ismét erdõben visz lefelé az út, majd egy szintutat keresztezünk. 520 méter után jobbra bükkös, balra tarvágás. 350 méter után kiágazik a sárga kereszt jelzés, az irtás túlsó szélén már látszik az Óvár kiágazó gerince. Újabb 200 méter után az út enyhén jobbra kanyarodva bevált az erdõbe. Mi eddigi irányunkat tartva a DK-i oldalgerincre térünk, és 150 méter után elérjük az Óvár sáncát. Az erdészeti mûúttól a sánc kb. 28-30 percre van. Galyatetõtõl kb. 1 ó 20 perc a tiszta menetidõ. A vár a sárga sáv jelzésen Gyöngyössolymos felõl is megközelíthetõ.
    A jelzést a sáncárkában nõtt bükkfa törzsére festettük.

  8. Gyöngyöstarján, Világosvár (Világos-hegy)
    A Világos-hegyre a Gyöngyöstarjánból Tót-hegyesre haladó zöld háromszög jelzésen juthatunk fel. A táblát és a felfestést a csúcs közelében lévõ fára helyeztük el.

  9. Hasznos, Cserteri vár
    A faluból az Ágasvárra vezetõ zöld sáv jelzésbõl zöld rom jelzés ágazik ki. Ez jelenleg alig található, de a bozótból magasan kiálló falmaradványok már messzirõl láthatók. A romterületet ösvények sokasága hálózza be. A jelzést a legmagasabb falrész keleti oldalára és a tûzrakó hely melletti alacsony falra festettük fel.

  10. Kisnána, Móré vár
    A község délnyugati részén a Gyöngyös-Eger mûút mellett egy alacsony dombon emelkedik a szabálytalan alaprajzú, kettõs falgyûrûvel övezett erõsség.
    A várba vezetõ fahíddal szemben, az öregtorony pillérére van felfestve a jel. A táblát a híd korlátjára csavaroztuk.

  11. Markaz, Markazi vár (Aba Sámuel vára)
    Markazról, a posta melletti autóbusz-megállóból a zöld rom jelzésen jutunk fel 35-40 perc alatt a Vár-bérc nyergébe. Innen 2-3 perc a vár. A táblát a második árok feletti dombon álló, fakín által agyongyötört fácska törzsére erõsítettük fel. A felfestést a vár DK-i (legmagasabb) falára festettük.

  12. Mátraalmás, Galyavár
    Mátraalmás autóbusz-fordulótól a kék kereszt és piros háromszög jelzéseken indulunk el jobbra, felfelé, DNy-i irányban. A haranglábnál ismét jobbra térve felmegyünk a betonút végéig, majd balra elhanyagolt gyümölcsösön keresztül vezet egy jól taposott ösvény. (Vélhetõen a gyümölcsös tulajdonosa megunva, hogy mindenki az õ birtokán vág keresztül, barna festékkel lekente a jelzéseket kb. 150 méteren keresztül.). Feljebb, a gerincen már kitûnõ minõségû a jelzés. Aki a Galyavár felõl érkezik, azt nem zavarja a jelzések eltüntetése, hiszen másfelé úgy sem tudna lejönni. A két jelzés elágazásánál mi a piros háromszöget követjük, és a buszvégállomástól a Galyavár csúcsáig kb. ¾ óra a tiszta menetidõ. VIGYÁZAT! A Galyavár oldala meredek, esõs vagy jeges idõben igen veszélyes lehet!
    A jelzést a sáncok melletti bükkfa törzsére festettük fel.

  13. Mátraderecske, Kanázsvár
    A vár megközelítésére két irányt ajánlunk:
    1. Aki gyalogosan - vonattal - érkezik, annak legcélszerûbb Mátraderecske vasútállomáson leszállni, és onnan a sárga rom jelzésen jönni a várba. A vasútállomástól a várig kb. 20 perc.
    2. Akik autóval érkeznek, azok a Recsk-mátraderecskei mûúton a Háromhányás nevû tanyánál térjenek be a délnyugati irányba tartó földútra. Száraz idõben egész a vár alá be lehet menni (és megfordulni).
      Közvetlen a torony alatti oldalt a terepmotorosok úgy összejárták, hogy jobb 50 méterrel arrább, a jelzéssel párhuzamosan érdemes az erdõben fel- és lemenni. A hegy D-i és Ny-i oldala fiatalos akácsarjadékkal van benõve, így errõl nem jó a megközelítés. Az országúttól Háromhányás pusztától a várig (gyalog) 18-20 perc, a vár alatti öreg nyárfától (ahol a kocsival száraz idõben meg lehet fordulni) 6-8 perc a vár.
    A jelet a torony falára festettük fel.

  14. Mátramindszent, Óvár vagyVáralja
    Az Óvárat is két irányból közelíthetjük meg:
    1. Mátramindszent vasútállomásról a síneken átkelve balra, K-i irányba indulunk. A fatelepet megkerülve, annak kerítése mellett a turistatérképen is jelölt elhagyott majorhoz megyünk (2 km, 30 perc, esõs idõben nehezen járható!). Az út innen tovább folytatódik, és az Iványi-patak völgyébe fordul. A magasfeszültségû vezeték elõtt 200 méterrel balra, egy gyalogútra térünk és átkelünk a patakon (18 p), majd D-i irányba a patak mentén a kaszálón folytatjuk utunkat. 600 méter után (10 p) balra betérünk a Szérûs-kõ, Váralja gerincek közötti völgybe vezetõ útra. Ezen 70 méter után jobbra a váralja É-i gerincére kikapaszkodunk. A gerincen haladva 14 perc alatt érünk fel a sáncokhoz. A vasútállomástól a várig egy óra.
    2. Aki jól tud tájékozódni, az a Galya-tetõ É-i gerincén leereszkedve a megyehatárt és a gerinceket követve kb. 3 óra alatt szintén eljuthat a várhoz. A turistatérkép adatai itt pontosak.
    A táblát és a felfestést a csúcson két egymással szemben álló idõs tölgyfa törzsére erõsítettük, illetve festettük fel.

  15. Nagybátony, Orosz Mátyás vára
    A turistatérképen jelzett Orosz Mátyás sziklát sokat kerestem, végül a mátraalmási erdész mutatta meg. Megközelítése valóban nem egyszerû.
    1. Mátraalmásról a kék kereszt, piros háromszög jelzéseken indulunk el a Galyavárnál leírtak szerint. A jelzéselágazásban most a kék kereszt jelzésen megyünk tovább, egészen a Bükk-kútig. VIGYÁZAT! Az ösvényt a 2000. évi esõzések több helyen elmosták. Közvetlen a forrás után a turistatérkép jelöl egy jelzetlen utat, mely közel szintben az Orosz Mátyás sziklához vezet. Ez az út 250 méter után kétfelé ágazik. Mi a bal oldali utat követve, a Gyökeres-tetõrõl lefutó gerinc felsõ, bal oldali nyergébe kapaszkodunk. (Az ösvényt három, párhuzamos egy méter mély vízmosás kíséri.) A nyeregben egy 2002-ben leirtott terület alsó sarkához érünk. Jobbra fentebb, az irtás közepén, kb. 300 méterre egy magaslest látunk. A lestõl lefutó gerinc végén van a sáncátvágás. Mi jobban tesszük, ha kicsit jobbra leereszkedve az irtás és a szálerdõ határán kapaszkodunk fel igen meredeken a nyergecskébe, majd a második gerincen le. Az irtás szélétõl kb. 160 méterre találjuk meg az átvágást. A Bükk-kúttól kb. 40 perc.
    2. A kék kereszt jelzésen a Bükk-kúttól tovább megyünk, átkelünk a Gyökeres-tetõ és Sebestyénvár közötti völgy patakján, majd ebbõl kikapaszkodva egy erdészeti fahordó utat keresztezünk. Ezen balra fordulva 60 méter után egy másik 2002-ben leirtott rész széléhez érünk. A vizenyõs rétet inkább jobbról, a szálerdõbe térve kerüljük meg, majd az irtás túlsó szélén a patakon átkelve meredeken kapaszkodunk fel az elõttünk magasodó sziklához. A tömböt balról kerülve érünk fel a gerincre az átvágáshoz. A kék kereszt jelzéstõl kb. 25 perc.
    3. A piros háromszög jelzés a Galyavártól délre egy erdészeti dózerutat keresztez, mely jobbra, nagyjából szintben haladva Mátraszentlászló felé vezet, s amelyet a Sebestyénvár után a kék kereszt is keresztez. A két jelzett út között, nagyjából félúton van az elsõ megközelítésben már leírt hegyoldal a magaslessel. A dózerúttól az irtáson átvágva ez kb. 250-300 méterre van, majd innen tovább le a gerincen 80 méterre találjuk az irtás szélét. Ettõl balra kb. 60 méterre a másik lefutó gerincen újabb 160 métert kell haladnunk lefelé, hogy elérjük a sziklát erõddé alakító átvágást.
    A jelzést az átvágás melletti bükkfa törzsére és a gerinc végén lévõ sziklára festettük fel.

  16. Parád, Marhád (K-i és Ny-i csúcs)
    A sáncok megközelítése két irányból célszerû:
    1. Parádfürdõrõl a sárga és zöld sáv jelzéseken az erdészeti mûúton az Ilona-völgyben haladunk D-i irányba. Feljebb a zöld kör jelzésen az Ilona-vízesést mellõzve a Fiú Marhád völgyön kb. egy kilométer után a nyeregben a jelzés balról egy bekerített tisztást kerül meg. (A turistatérkép etetõt jelöl ide) A jelzést jobbra elhagyva átvágunk a tisztáson, majd a Marhád DNy-i gerincén tölgyes szálerdõben felballagunk a Ny-i, majd tovább a K-i csúcsokra. Parádról a Marhád csúcsáig gyalog kb. 2 óra.
      Mivel mindkét csúcson két különálló erõdítés van, így más jelölést festettünk fel a K-i, és mást a Ny-i csúcsra, hogy az idelátogatók a teljes gerincet bejárva gyönyörködjenek a sáncokban és a szép kilátásban.
    2. Az Országos Kéktúráról a Markazi-kapuban a zöld sávjelzésre, majd az erdészeti mûút (Hurok út) kanyarulatát elérve a zöld kör jelzésre térünk. A fentebb leírt tisztást elérve a további út megegyezik az ott leírtakkal. A Markazi-kaputól a Marhád csúcsáig 18-20 perc.


  17. Parád, Vörösvár
    Jelzett turistaút ide sem vezet. Két megközelítési lehetõséget ajánlunk:
    1. Parádfürdõrõl az Ilona-völgyi mûúton a Mária képoszlopos tölgyfa mögötti ösvényen betérünk az erdõbe. 150 méter után egy irtás kerítéséhez érünk. A kerítés alsó sarkán a létrán átmászva, a gerincélen vezetõ - elõször vízmosáson, feljebb - gyalogúton meredeken kapaszkodunk fölfelé. (A Vörösvár fiatalos fenyvese emberi gondatlanság miatt az 1990-es évek közepén leégett. Az üszkös fatörzseket kivágták, elszállították, s helyébe kocsányos tölgy csemetéket ültettek. 2004-ben ezek 80-150 centi magasak voltak.) Az úton a hegyre felérve kiderül, hogy ez csak elõcsúcs, de innen már alig 2-3 perc a kerítés felsõ széle, mely a fõcsúcs D-i oldalán húzódó alacsony sáncra épült. A kerítés lyukán kimászva az É-i oldalon, ahol a legmagasabb a sánc, egy tölgyfa törzsére festettük a jelet. A Mária képoszlopos tölgyfától a sáncig 25-30 perc.
    2. Parádfürdõrõl Recsk felé indulunk el a mûúton vezetõ piros sáv jelzésen. A patak hídja után 100 méterre egy szerpentinösvényen indulunk fel a meredek oldalban (korábban padok is voltak mellette). Ahol az út keresztezi a Vörösvár-bérc ÉK-i gerincét, ott jobbra térünk a gerincet követõ útra, mely felvezet a sánchoz. A mûúttól a sáncig kb. 45-50 perc.


  18. Recsk, Szederjes-tetõ
    Ha az Országos Kéktúrán a Kékesrõl Sirok felé megyünk, a Szederjes-tetõ beton háromszögelési pontját elhagyva 140 métert lefelé haladunk. Itt az út enyhén jobbra kanyarodik. Mi balra letérve, eddigi irányunkat tartva 220 métert megyünk még a sáncokig. (Közben 60 méter után jobbról kerítés szegõdik mellénk.)
    A jelet a sánc elõtti tölgyfa törzsére festettük fel.

  19. Sirok, Várhegy
    A vár megközelítése:
    1. Gyalogosan a várba Sirok faluból az Országos Kék jelzésen juthatunk fel kb. 600 m és 90 m szint megtételével. A terméskõbõl épült út végétõl 15 méterre jobbra, a bástya sarokfalára festettük fel a jelzést.
    2. A vár parkolójába autóval a táblákkal jól jelzett aszfaltúton jutunk fel. Innen széles betonút vezet a nyeregbe (300 m). Itt érjük el a jobbról, Szarvaskõ felõl érkezõ Országos Kéktúra jelzését, majd balra terméskõbõl épített úton jutunk fel a várba (130 m) A parkolótól a várig kb. 12 perc. A felfestést az úttal szemben, a bástya sarokkövére festettük. A táblát ettõl jobbra, a sziklából kinövõ, csenevész nyárfára erõsítettük 4 méter magasságban.


  20. Szuha, Várbérc
    Szuha falu D-i végén a községtábla elõtt kétfelé ágazik az út. A jobb oldali Mátraalmásra, a bal a Gombás-réti üdülõtelepre és tovább Parádsasvárra vezet. A turistatérkép szerint ide érkezik É-ról a Várbérc felõl a piros sávjelzés, melyet utoljára valamikor a kilencvenes évek elején újíthattak fel. A farakodó térségrõl a szélsõ ház és a patak közötti szekérúton É-nak indulunk, 40 méter után az út átkel a patak túloldalára. Mi nem itt, hanem újabb 70 méter megtétele után gázolunk át a patakon. (Itt találtuk az egyetlen piros sáv jelzést, ami 2004-ben még fellelhetõ volt.) 530 méteren keresztül a patakkal párhuzamosan a távvezeték alatt baktatunk, majd utunk egy erõs földútba torkollik. Ezen jobbra fordulunk, majd 90 méter megtétele után a dombtetõre érve balra, hátra 35 lépést megtéve (egy harckocsiteknõ mellet elhaladva) egy újabb gerincre érünk. Itt balra a fiatal akácsarjadékokkal benott gerincútra térünk (valószínûleg ezt az utat akkor taposták, amikor az ásatáshoz 1969-ben terepjáróval mentek, azóta visszahódította az erdõ.) 150 méter után az út a fiatalos akácosból 40-50 éves tölgyesbe ér és elenyészik. Eddigi irányunkat tartva, a gerinc vonalát követve 110 méter után érjük el a sáncot, majd újabb 30 méter után a csúcson az ásatás gödrét.
    A jelet a csúcson az idõsebbik kéttörzsû tölgy törzsére festettük.

  21. Tar, Tar Lõrinc erõdített udvarháza
    Tar Lõrinc udvarházának romjait a község délkeleti szélén a temetõ mellett, a Szent Mihály-templomtól 150 méterre találjuk. A jelet a fal elõtti emlékkõ hátuljára festettük fel.

 
  1. Aldebrõ, Debrõi vár vagy Csalavár
    A várnak ma már nyoma sincs. A Vár utcától D-re a kertekben egy nagy mélyedés látható a vár helyén. A Vár utca egyik udvarán mutattak egy nagy faragott követ, amely állítólag a Várdombról származik. Úgy tudják sok követ elhordtak innen építkezésekhez.
    Táblát és felfestést itt nem helyeztünk el!

  2. Jobágyi, Várhegy
    Szurdokpüspöki vasútállomásról K-i irányba indulva 5 p alatt érünk a falu fõutcájára. Itt jobbra fordulunk, majd az útelágazásban (5 p) ismét jobbra, egy zsákutcába térünk, mely egykor a Jobbágyi és Szurdokpüspöki között lévõ katonai üzemhez vezetett. Az út a falut elhagyva egy patakhídon megy át, majd a községtáblát elhagyva balra, az erdõ alatt egy széles földútra fordulunk, s a patakkal párhuzamosan 360 métert haladunk. Itt jobbra, a horhos mentén az erdészeti terepjárók által kitaposott úton felmegyünk a csúcs közelébe. Ahol kiérünk a mélyútból, jobbra kiágazik egy bekötõút (ide festettük fel a jelzést), mely egy 50 méterre lévõ magasleshez vezet.
    Ha az elágazástól visszalépünk 20 métert, itt indul az erdõben a hegy É-i oldalában a csalánnal benõtt párkány, mely az egykori szántott terület határa lehetett.
    Az elágazástól továbbhaladva a kocsinyom közel 300 méteren keresztül a tõlünk balra lévõ párkányát követi. Több helyen azon halad. Az út ez után a gerincen a katonai terület kapujához vezet.
    A hegyen a filoxéra vész elõtt (1890) szõlõmûvelés folyt. Még az 1962-es felmérésû 1:10.000-es térkép is így ábrázolja. Néhány elvadult szõlõ a fákra fut. A régi borhordó utakat benõtte az erdõ. A csúcs környékét szeder, csipkebogyó, kökény nõtte be. A vaddisznótúrásokban nem találtam cserepet, de a patak hídja melletti telken (ahol a halastavak és a szélkerekek vannak) Prokop József (Szurdokpüspöki, Arany János u. 35. Tel: 06-32-473-028) több tucat vonalmintás bronzkori cserepet gyûjtött.
    2004. november elején Nováki Gyula bácsival alaposan bejártuk a területet. A csúcstól D-re kb. 150 méterre egy beszakadt pince gödrén és a vadászok által kialakított sózón kívül egyéb érdemlegest nem találtunk. A korábban leírt földsáncot vagy annak maradékát sehol sem találtuk. Valószínûleg a szõlõmûvelés során elszántották azt.

  3. Verpelét, Földvár
    Tarnaszentmáriáról a mûúton, D-i irányban Verpelét felé haladva a bal oldalon, az út és a vasút között magasodik a tarnaszentmáriai Várhegy (lásd ott). Ennek parkolójától a mûúton továbbhaladva 250 méterre jobbra egy földút ágazik ki, melyen 300 méter után elérjük az erdõsávot, majd újabb 400 métert megtéve balra kiágazik egy földút. Ha ezen az úton 20 métert megyünk (áthaladunk az erdõsávon), jobbra 250-re már látjuk a földvár dombját (2004 októberében még látható volt), melyet vagy a szántáson keresztül érünk el, vagy az eredeti földúton 250 métert továbbhaladva a dombtetõ elõtt kb. 30 méterrel átvágunk a sûrû, bozótos erdõsávon és a vízmosáson, melyre a vár árka támaszkodik. Az erdõsáv szélétõl kb. 25 méterre van a dombtetõ.
    A dombot 2004 októberében lánctalpas traktorral 90 centi mélyen körbeszántották, elõkészítve a talajt szõlõtelepítéshez. A várdombról jól látható a körbefutó árok, mert a talaj ennek peremén sárga, míg másutt sötétbarna. A szántást végzõ munkásoktól azt is megtudtuk, hogy a dombot markolókkal és dömperekkel el fogják bontani, és egy másfél kilométerre lévõ mélyedést akarnak vele feltölteni, a helyére pedig szintén szõlõt ültetnek.
    ÍGY HÁT AKI LÁTNI AKARJA MÉG A VÁRAT AZ SIESSEN!!! Késõbb már csak a kb. 0,5 méter mély várárok és a talajelszínezõdés fogja mutatni az egykori vár helyét.
    A jelzést a várdomb tetejétõl É-ra, kb. 25 m-re, az erdõsáv sarkán álló akácfára festettük fel 2004 õszén. A kökénybokrok néhány éven belül várhatóan be fogják nõni. Ugyan ennek a fának az ágára csavaroztuk fel a táblát 7 méter magasságba. Ez késõbb is jól látható lesz.
    Nemrég jutott tudomásunkra a hír, hogy a vár területét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ideiglenes védelem alá helyezte, a földmunkákat megtiltotta, A Bükki Nemzeti Park munkatársai pedig keresik a lehetõséget a vár megmentésére.

  4. Tarnaszentmária, Várhegy
    A hegy Tarnaszentmáriától délre 2 kilométerre emelkedik a Tarna széles völgyében a Verpelétre vezetõ országút és vasút között, közel Verpeléthez. A Várhegy környezetébõl feltûnõen kiemelkedõ, önálló sziklahegy, mai állapotában 196 méter magas, tetejét és belsejét a kõbánya teljesen kibányászta, a várnak ma már semmi nyoma nincs. A hegy nyugati oldalán a hajdani várba felvezetõ út elmosódó terasza még jól látszik, a kõbánya már nem mûködik. 2002-ben az önkormányzat geológiai bemutató hellyé alakította, korláttal, falépcsõkkel és ismertetõ táblákkal látta el a területet.
    A jelet a kráter legmagasabb pontján a tanösvény korlátja mellett lévõ sziklára festettük fel.
    A táblát a hegy K-i oldalán, a híd korlátjára csavaroztuk fel.

 
  1. Apc
    A falu közepén fekszik az eredetileg gótikus, de a jelen állapotában erõsen átépített katolikus templom, melyet középkori kerítõfal maradványai vesznek körbe.

  2. Feldebrõ
    A templom fõbejáratával szemközti villanyoszlop betongyámjára festettük fel a jelet, és a villanyoszlopra csavaroztuk fel a táblát.

  3. Gyöngyös - Gyöngyöspüspöki
    Gyöngyös város Fõ terétõl dél-délnyugati irányba 1,2 kilométerre, a Nagy-patak nyugati partján, a Püspöki (régen Kertész) és Rédei utcák sarkán találjuk a Gyöngyöspüspöki erõdtemplomot.

  4. Tar, Szent Mihály-templom
    A táblát a kerítõfalon belüli hársfa törzsére szereltük.