Jelvényszerző túramozgalom leírások

Túra tájegység: Cserehát

Bebek portya jelvényszerző túra mozgalom leírása

bebek portya

Bebek portya jelvényszerző túramozgalom

A Bebek Portya, mint az a következő leírásokból kiderül, a kiíró szervezet székhelyén épült várral, annak építtetőjével van összefüggésben. A környező települések a vár építésére, fenntartására emberölőtkön keresztül adóztak. A török időkben végvárként védelmezte őket. A "Bebek" vár katonái portyázva is szedtek adót, de többször így csaptak le az ellenségre is. A szendrői református egyház sokáig örzött egy portya alkalmával szerzett értékes török tárgyakat.

ABOD

Abod, Református templom

Árpád-kori település, neve az Aba személynévből alakult. Oklevélben először Újabod (Vyobud) néven 1300-ban említik. A török háborúk idején lakatlanná vált falu, az 1700-as évek eleji pestis, majd kolera járványai után, Kárpátaljai rutén földmvesek betelepítésével, újjáépül. Ők építik a dombtetőn még 1745 előtt a homlokzat előtti tornyos, barokk stílusú görög katolikus templomot, gyönyörű ikonosztázzal. A XIII század elején emelt, árpádkori román, kicsiny, fa huszártornyos temploma a község református lakóié. Szemben vele tájház kialakítása van folyamatban. A települést átszelő patakon, a központban, ódon hangulatú rakott kőhidat talál az átutazó. A szép fekvésű egykor tehetős község elnéptelenedett parasztházait, köztük műemlék jellegű épületeket, városi lakosok vásárolják fel.

GALVÁCS

Árpád-kori falu az 1300-as évektol a Bebekek szendrői várának tartozéka. Első említése az 1332. évi pápai tizedjegyzékben maradt fenn. A török pusztításai során elnéptelenedik, csak az 1639-as években a Csákyak birtokaként települt be ismét. 1910 Kohn Gábor (késobb Kun névre változtatják nevüket) a ma Törley kastély néven ismert épületet javíttatja ki, a kastély, ekkor nyeri el mai formáját. A kastélyt csak 1936-ban vásárolja meg Törley Tibor, aki gazdálkodásba fog, és a kastély köré parkot építtet mélynek maradványa ma is látható.

MARTONYI

Martonyi, Pálos kolostorrom

Határában, a Rednek-völgyi bányából előkerült bronzkori tokos balta arról tanúskodik, hogy itt már a bronzkorban is folyhatott ércbányászat. Egy 1273. évi oklevélben védőszentjéről Szentmárton néven szerepel. Neve jelentése: Mártoné. A törökdúlás után újra megindult az élet, és a XVIII. sz. végére fölépült a barokk ref. templom. Vasércbányái 1770-es évektől a XX. századig működtek. A település dísze az új r.k. templom, amely 1988-ban épült.

Kolostor: A páduai egyetemen tanult, pompa- és művészetkedvelő Szalonnái István, a Hármas-hegy oldalában, 1383-ban alapította a Háromhegyi pálos kolostort. Az egyetlen magyar alapítású rend e rendházát, gyönyörű gótikus templomát, nem egészen két évszázaddal utóbb a törökök égettek föl. A sűrű erdőkkel körülvett impozáns Martonyi kolostorrom védett történelmi műemlékünk, jelenleg helyreállítás alatt áll. A főhajó csúcsíves ablakait gótikus bordaindításokig álló falait és a tetőszerkezetet már kijavították. Szentélyének magas csúcsíves ablakai és a nyugati homlokzat nagy rózsaablaka megcsonkulva is csodálatosak. A hozzákapcsolódó rendház falait is feltárták.

MESZES

Késő bronzkori településre utalnak a határában előkerült cserépedény leletek. A Rakaca-víztároló déli partján emelkedő Vár-hegyen, az ismeretlen korból származó meszesi földvár körsánca húzódik. A falu neve lakóinak egykori foglalkozására mészkőfejtésre, -égetésre utal. Első okleveles említése 1317-bol származik. Lakosai a törökvilágban az erdőkbe menekültek. Az 1332-ben fönnállt szép, középkori műemlék templomának csak a képe maradt fenn, a XX. sz. elején helyére 1902-ben új ref. templomot építettek. A templomdomb tövében geológiai feltárulás és forrás táplálta csobogó található.

SZALONNA

Szalonna, Református templom

Nevét valószínuleg a határában fakadó enyhén sósvizű langyos forrásról, a "sós" jelentésű szláv solna szóból kapta, melynél már az őskor embere is megtelepedett. A XI. sz. elején, valószínűleg az őrsúr nembéliek egy kerek kápolnát emeltek, majd a XII-XIII. században román stílusú, négyszögletes hajóval bővítették, amelynek a korábbi kerek templomocska a szentélye lett. A falu első okleveles adata 1249-bol származik, amikor megvásárolták Tekus ispán és testvérei, akik ezután Szalonnainak nevezték magukat, és innen irányították vármegyényi birtokaikat. A templom addig is díszesen festett falaira újabb falképek kerültek, a főúri udvarház kőépületeit pedig pártázatos várfallal övezték. A törökdúlás során leégett és helyreállított templom, 1598-ban a reformátusoké lett, akik fehérre meszelték díszesen festett falait. 1808-ban lebontották a számukra fölösleges sekrestyét is. A középkori kőfallal övezett református templom a település értékes műemléke. A díszes külsejű, ősi kerek templom belsejében, a szentély déli oldalán, a kis ablak alatt román stílusú, XII-XIII. századi freskó látható. A diadalív bélletén hét medallionban, a szentek mellképei, Szepesi András művei a XV. sz. első harmadából. Figyelemre méltó az 1777-ben festett barokk fakarzat, és a szószék 1801-ben festett és áttört népies hangvetője. A templom mellett áll a 15 m magas harangtorony, amelyet 1765-ben Varga András készített.

SZENDRŐ

Szendrő, felsővár

Árpád-kori település, de neve csak 1312-ben tűnik fel oklevélben. A város központjában magasodó Várhegy lábánál, a langyos forráscsoport mellett, a Bódva menti, stratégiai jelentoségű észak-déli főútvonal katonailag megkerülhetetlen pontjára a Pelsőci Bebekek építettek várat. Késobb a XVI. sz. katonai követelményeinek megfelelő várat, már a devon kori röghegy tetejére építik a Bebekek, az 1500-as évek első felében. Az új felsővárat korszerű védőművekkel látták el és tüzérséggel is felszerelték így az török háborúk, majd a kuruc harcok idején a hadműveletek középpontjába került. 1612-ben a vármegye közgyulése egy időre Szendrőt megyeszékhellyé tette. A várost a kurucok 1672-ben meglepték, ezért a felsővár német parancsnoka a várost és az alsóvárat fölégette. 1683 őszén a Bécset ostromló török hadakat visszaverő Sobieski János lengyel király seregeivel Lengyelországba hazatérőben Szendrő váránál megpihent. A Szendrőben született Csáky István országbíró 1690-ben a királlyal kötött csereszerződéssel megszerezte az uradalom egészét, a várost és az alsóvárat, de a felsővár továbbra is a császáré maradt. Csáky István aztán a romos alsóvár helyett 1694-ben a városban földszintes kastélyt építtetett magának a Fő utcában. Ma egy része Közművelődési Központ és Könyvtár, Oktatástörténeti Gyüjtemény. A súlyosan megrongálódott felsővár 1704-ben Rákóczi csapatainak kezére került. A császáriak által is lerombolása ítélt várat 1707 tavaszán Ő robbantatta le. A felsővár több évszázados hadtörténeti szerepe ezzel megszűnt. A környéket és az alsóvárat birtokló Csákyak a földművelés mellett, gazdasági fejlesztési törekvéseit jelzi a várostól délre vasmű alapítás, a kereskedelemi élet föllendítéséhez zsidó családoknak betelepítése.

A sok ostromot, pusztítást elszenvedett városban csak kevés épület emlékeztet a történelmi múltra. A felsővár egy bástyája látható. Az alsóvárból, csak egy lőréses falmaradvány és egy bástya csonk maradt eredetiben. A Bebek-vár mellett álló középkori, gótikus templomot, amely az 1500-as évek vége óta református templom volt, 1897-ben átépítették. A mellette álló harangtorony viszont XV-XVI. századi, eredetileg valószínuleg az alsóvár kerítőfalának egyik bástyája lehetett. Fagalériája 1786-ból való. Szendrő Bódvaparti városrészében, amelyet valaha erődített palánk övezett, áll a r. k. templom, amelyhez ferences konvent tartozott. A templom közelében áll az ún. Kékfestőház, a népi építészet szép ipartörténeti emléke, ma kékfestő múzeum. épületének vaskos főfalai talán a városrészt övező palánk egyik bástyájából maradhattak ránk. A város központja mellett fakadó, bővizű, 22 °C-os langyos forrás fölé már Csáky Csáky István országbíró, fürdőt építtetett az 1690-es években, de az csak néhány évtizedig állhatott fenn. A múlt század második felében a langyos források által táplált strandfürdőt alakítottak ki ott, amely nyaranta ma is várja felüdülni vágyó vendégeit.

SZUHOGY

Szuhogy, Csorba-kő vár

1229-ben említi először II. Endre adományozó levele. A község mai, homlokzati tornyos ref. temploma 1790-ben épült. Határában egy dombteton, az Alsótelekesre vezető út nyergéből letérve turista jel vezet a várhoz. A forrás mellőli emelkedőn kapaszkodhatunk fel Csorbakővár romjaihoz, ahonnan a régészeti ásatások során bronzkori balta is előkerült. Ma a vár megmaradt pince boltívei, faltöredékei láthatóak. A vár 1403-ban a Perényieké, a XVI. században a Bebek család szerezte meg és Bebek Imre nagyprépost költözött oda. A vár vad tivornyák színhelye lett, sőt a prépost 1541-ben hamispénzverő műhelyt is berendezett ott. Pap létére megnősült, de a király meghagyta prépostságában. 1553-ban váratlanul meghalt, és mivel özvegye a várból nem volt hajlandó kiköltözni, unokabátyja, Bebek Ferenc, Szendrő várának ura ostrommal bevette és leromboltatta azt. Az 1930-as években folytatott ásatások felszínre hozták Bebek prépost pénzhamisító műhelyének maradványait és a hamispénzeket is, a leleteket a miskolci Hermán Ottó Múzeumban helyezték el. Perényi Istvánnak, a vár egykori urának hamvait és finoman kidolgozott, címeres vörösmárvány sírkövét a vár lerombolása előtt átvitték Rudabanya gótikus templomába, ahol a sírfedőlap ma is látható.

ÖRDÖG-GÁT, ÖRDÖG-GÁT-LYUK, CSENGŐ-KÚT

Ördög-gát, Csengő-kút

A Rudabányai-hegységet Alsótelekes és a Bódva-völgy között délnyugat-északkeleti irányban átvágó vadregényes, középső szakaszán szűk sziklaszurdokká szűkülő Telekes-völgyben található. A Telekes-patak vize száraz időszakban a völgy legérdekesebb, leglátványosabb részén, megkapó szépségű, lenyűgöző "ördög-gát" előtti víznyelőben tűnik el. A völgy változatos formákat mutató sziklaszurdoka szürke köves, növényzet nélküli. Mederfenekén vagy partján kanyarog az ösvény. Csapadékos időben vízesés és tavacska alakul ki, a "Keringő" mellett, ahol megkerülhetjük az áttört sziklatarajt. A vízfolyással szembe haladva a párszáz méterre jobboldalon a patakmeder felett kb. 12 m-rel, találjuk az ördög-gát-lyuk barlangot. Szűk alig kúszható jobb oldali járatában zsomboly van. Az 1930-as évek ásatásai az újabb kőkorszakból a bükki kultúrát képviselő edénytöredékeit, a bronz- és a vaskor különféle eszközeit, üveggyöngyöket, továbbá több szkíta tárgyakat (bronz és vas nyílhegyek), valamint egy különösen érdekes csontfaragvány hoztak a felszínre. Szemközt, a keleti, meredek, karros hegyoldal kanyarulatában, a patak szintje felett kb. 30 m-rel, bokrok, sziklatarajok közt bújik meg a Csengő-kút (-zsomboly). A 24m mély aknabarlangja. A Meteor barlangkutatói dr. Dénes György vezetésével 1958-ban hatoltak le először. Aljában szép cseppkő- és borsóképződmények díszlenek. Nevét a bedobott, a zsomboly függőleges aknafalának pattanó kő csengő hangjáról kapta.

Szöveg: Antal Ferenc


Bebek portya térkép letöltése link A kitűzött feladat 6 Szendrő környéki látványoságot felkeresni.

  • Abod
  • Szalonna református templom
  • Szendrő felső-vár
  • Szuhogy Csorba-kő
  • Martonyi kolostorrom
  • Ördög-gát

A fent megadott helyeken egy 10x12cm-es fehér téglalap alapon piros jelzést kell megkeresni. A jelzések egy - egy nagybetűből és egy számból állnak. A jelzéseket az innen letölthető igazolófüzet kinyomtatott változatába kell beírni. A jelzések kitöltése után a személyes adatokat is kitöltve a természetjáró kör címére el kell juttatni az igazoló lapot.

A túra nevezési díja: 300 ft/fő
A nevezési díj befizetése: (rózsaszín) belföldi kézpénzes postautalványon.
Cím: Szendrő 3752, Part út 13.
Az igazolólap mellett el kell küldeni a befizetett nevezési díjat igazoló utalvány másolatát is. Igazolólap letöltése ITT.

A túra teljesítéséről a fent látható kitűzőt és emléklapot küldünk a sporttársunknak, valamint felvesszük a túrát teljesítők névsorába. A névsort a honlapon megjelenítjük.

A szervező elérhetősége:
Szendrői Természetjáró Szakosztály
Part ut 13.
3752 Szendrő
Magyarország

Phone: 06-48-460-151
Email: szendroitura@uw.hu
URL: www.szendroitura.uw.hu

Mobil telefonszámok:
Antal Ferenc 20/803-53-16
ifj. Antal Ferenc 20/521-05-36
Jósvai István 20/397-46-84