Jelvényszerző túramozgalom leírások

Túra tájegység: Cserehát

Cserehát turistája jelvényszerző túra mozgalom leírása

Cserehát turistája jelvényszerző túramozgalom

Cserehát turistája jelvény

A Cserehát turistája jelvényszerző túramozgalom szabályairól

A túra célja: a Cserehát történelmi, természeti, kulturális emlékeinek és értékeinek megismertetése, az ország e kevésbé ismert részének turisztikai felfedezése, a túrázás népszerűsítése, a szabadidő hasznos eltöltése a testedzéssel párhuzamosan.

A túra távja: 111 km, szintemelkedése 1980 m. A kihelyezett igazolóbélyegzők hiánya esetén más, a helység nevét azonosító bélyegző is elfogadott.

A túra igazolása: A túra teljesítését az erre a célra kiadott füzetben kell igazolni, amelyet postai csekken az aktuális ár befizetésének igazolásával Pásztor Istvánné (3534 Miskolc, Irinyi u. 29. IX/3.), vagy a Miskolci Vasutas Sport Club (3528 Miskolc, Csokonai út 3. sz.) címen lehet igényelni. A teljesítés után a füzetet a fenti címek valamelyikére kell beküldeni. A túra szervezői a füzetet teljesítési sorszámmal és a teljesítést igazoló kerámia plakettel együtt küldik vissza.

A túra kiírója:

  • MVSC Természetjáró Szakosztálya,
  • Csereháti Település Szövetség,
  • B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség,
  • Vasutas Természetjáró Szövetség

A túra irányítója: Miskolci Vasutas Sport Club Természetjáró Szakosztálya.

Túra igazoló helyei:

A községek területén kihelyezett
Cserehát turistája - bélyegző:

A községekben kihelyezett kódolt bélyegző:

A terepi helyeken a pontra kitett tábla
betűjének és az időpontnak a feltüntetése:

Felsővadász
Abaújszolnok
Szemere
Kupa
Irota
Szanticska
Lak
Rakaca, görög katolikus templom
Becskeháza, templom
Perecse, templom
Csonka-hegy (Keresztététől északra)
Péter-völgyfő(Laktól északra)
Kőbánya-bérc-nyereg
Darvaspuszta

Tudnivalók:

  • A túrát bárki teljesítheti.
  • A túra bármely irányból elkezdhető, több szakaszban és tetszőleges idő alatt teljesíthető.
  • A túra megszervezése a résztvevők feladata.
  • A terület folyamatos fejlesztés alatt áll (turisztikailag is), ezért a kritikus, illetve segítő szándékú észrevételeiket köszönettel vesszük!
  • A túra 18, turisztikailag kevésbé ismert településen halad át. Viselkedésünkkel biztosítsuk a turistaság jó hírét!
  • A túrához javasoljuk a Cserehát turistatérképét használni. (Beszerezhető: könyvesboltokban, Abaúj- szolnokon a kulcsosházban, Gagyvendégiben, a Csereháti Településfejlesztési Szövetségnél.
  • A leágazásokat úgy választottuk meg, hogy minél könnyebben és látványos úton lehessen megközelíteni a körtúra útvonalat. (A túra által nem érintett falvakat is javasoljuk felkeresni.)

Szálláslehetőségek:

  • Gagyvendégi: Vendéghegy kúria (20 fő), Gagyvendégi, 3816. Bátori u. 9. Tel.: (49) 386-677. (fejlesztés alatt).
  • Abaújszolnok: Kulcsosház (20 Fő), Abaújszolnok, 3809. Vaszil Vince, Rákáczi u, 40. Sátorozási lehetőség.
  • Irota (20 fő), Boschamszky Iván, 3786 Hegymeg.
  • Rakaca: (15 fő) Juhász Ferenc, Rakaca, Petőfi út 109. Lipusz József, gör. kat. lelk. hiv., Rakaca, Petőfi u. 28. 3825 (60 fő).
  • Becskeháza: (5 fő), Lenvai Szabolcsné, 3531 Miskolc, Chlepkó út 35.
  • Antalmajor (16 fő). Krajnyák Andrásné, 3769 Tornaszentjakab, (Antalmajor).
  • Perecse: (20 fő), Török Ernő, 3821 Perecse.
  • Debréte: Kelemen József,
    Sátorozási lehetőség a térkép tájékoztatójában feltüntetett helyeken.

Kulturális és természeti látnivalók:

  • Abaújszolnok: Hagyományos településszerkezete teljesen érintetlen. Görög katolikus temploma 1758 körül épült, barokk stílusjegyekkel. Lakossága az 500 főt sohasem érte el. Jelenleg 170 fő lakja.
  • Becskeháza: Megőrzött hagyományos településszerkezet, Egres-tető felé vezető úton szép kilátás.
  • Csenyéte: Régi írásokban először 1308-ban említik. Lakosainak száma kb. 250 fő, melynek 85 % cigányszármazású.
  • Debréte: Ipari műemlék (olajütő). Jellegzetes lakóházak, megőrzött hagyományos településszerkezet.
  • Felsőgagy: Ősrégi település. Az Aba nemzetség birtokai közé tartozott. XVIII. sz. római katolikus templom, melynek helyén valamikor bencés apátság működött. A templomban Gagyi László címeres sírköve található. Klasszicista kúria, kopjafás temető.
  • Fáj: Királyi birtok volt. A Fáy család a területet 1243-ban kapta IV. Bélától. A család több kiemelkedő személyt adott az országnak. Barokk stílusú Fáy kastély klasszicista átépítésekkel. Dísztermének falán három stukkós dombormű, melynek alkotója valószínűleg Marco Casagrande. A környéken geológiai feltárások.
  • Felsővadász: A község Árpád-házi birtok volt. 1517-ben vette meg a Rákóczi család. Itt született és itt halt meg Rákóczi Zsigmond fejedelem. A Rákóczi kastély alapfalai XVI. századiak, jelentős átépítés a XIX. században volt. A jelenleg iskolaként működő épületben értékes kiállítást láthatunk (egyedi dokumentumok) a Rákóczi család történelméről. A község déli határában gyűrű alakú földvár, maradványai még láthatók. A római katolikus templomot a Rákócziak építették.
  • Gagybátor: (letérés) A vármegye egyik legrégebbi községe. Az Aba nemzetségből származó Báthoryaktól kapta nevét. A családnak 1370-ben vára volt, de a török elpusztította. Több kúria található a faluban. Neoromán református templom, harangja XV. századi.
  • Gagyvendégi: Szintén az Abáké volt. Itt élt az Aba fejedelemtől származó Gagyi család utolsó sarja, Vendéghy Gábor nagybirtokos, a vármegye egykori alispánja. Barokk görög katolikus templom, Vendéghy kúria (1800 körül), Csoma kúria (XIX. sz. eleje).
  • Irota: Különösen szép kilátás a Kecskepad felé vezető útról. Görög katolikus templom szép ikonosztázionnal, klasszicista kúria, Helytörténeti Múzeum, zsidótemető.
  • Kány:  Az 1470-es években Kinizsi Pál tulajdonában volt. Görög katolikus templom (1763-1791. között épült). Jelenleg kb. 120 fő lakja, 80 %-a idős ember.
  • Keresztéte: Tipikus zsákutcás település, amely megőrizte hagyományos településszerkezetét. Lakossága soha nem haladta meg a 200 főt, jelenleg kb. 40 fő lakja.
  • Krasznokvajda: (letérés). A közvetlen környék központi települése. Orvos, gyógyszertár, aránylag ellátott bolt itt található! Jelenleg kb. 550fő lakja. Római kat. temploma gótikus csarnoktemplomból 1759-ben barokk stílusúra átalakítva, Szentimrey kastély (XVIII. sz.).
  • Kupa: Az egykori kántor-tanító által létrehozott Mezőgazdasági Múzeum. Református temploma az 1700-as évekből, tőle különálló harangláb.
  • Lak: Árpád-kori község, a legelső adat 1222-ből való. Már ekkor fennállott a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt egyháza. Verses sírfeliratok.
  • Nyésta: A királyi család magánbirtoka volt. Jelenleg 70- 80 lakosa van. Sok abaúji településhez hasonlóan méltatlanul elhanyagolt, eleven múzeum ez a falu is.
  • Perecse: Az abaúji vár földjei közé tartozott. Most 50 lélek lakja. Itt is teljesen érintetlen az egykori faluszerkezet. Pár éve ideköltözött család híressé vált sajtkészítéséről. (A helyszínen vásárolható!)
  • Rakaca: A falu lakosságának döntő része cigány származású. Görög katolikus templom, erődfala XV. századi, középkori kolostorrom, templomerőd
  • Szanticska: A klinikai halálból feltámasztott község egyre ismertebbé válik. Megőrzött hagyományos településszerkezet. Kiállítások (népművészeti, fotó stb.) helytörténeti gyűjtemény. Két szép kis templom. A közeli Magas-hegyről gyönyörű kilátás.
  • Szemere: A Szemere család ősi birtoka, neve is innen származik. Több bronzkori lelet a környéken. Református temploma 1780. körül épült, rokokó és copf stílusban. Volt Szemere, majd Pallavicini kastély. A földszinten gótikus, keresztboltozatos helyiség, XV. sz.-i mennyezet freskónyomok. Parkjában mesterséges kis barlang, előtte tó.
  • Romtelepülés: Lyuba-tanya.
  • Szikszó: (letérés). Határában kőkori, bronzkori leletekre bukkantak. Jelentős történelmi események színhelye. Többször Abaúj vármegye székhelye. Híres református temploma erődszerű kőfallal van körülvéve (huszita, török harcok). Thököly 1679-ben fényes győzelmet arat a császáriakon. Több híres prédikátor tanított a városban. Perényi kúria, várszerű középrizalittal. Zsidótemető, Szikszótól délre a 3. sz. út mentén "Turul emlékmű". Jelentős vasúti, közúti és kereskedelmi csomópont.
  • Tomor: Már a kő- és bronzkorban is lakott hely volt. Gótikus református templom (XIV. sz.), 1755-ben javították, a tornya 1943-ban épült. Népies barokk kúrai, románkori templom, jellegzetes népi lakóházak, eredeti utcasor.

- a szervezők -

 Kedves Természetjárók!

 Az ismertető előtt szeretnék feltenni pár kérdést e lapra látogatónak.

  Szoktál túrázni ?
  Tudod hol található a Cserehát ? 
  Jártál már e területen egyszer is ?
  Hallottál róla valamit is sajtóban, médiákban?
  Lenne kedved eljönni ide, és akár eltölteni pár hangulatos napot ?

Ha legalább egy kérdésre is igennel válaszoltál, már van remény a továbblépésre. A mai napig méltánytalanul háttérbe szorított ismeretlen tájegységről van szó, itt nálunk Magyarországon. Hazánk túraszerető, kedvelő tagjainak kötelessége lenne megismerni ezt az ezernyi apró szépséget felmutató, a maga valóságában szegény tájat. Aki elszántságot érez, szeretne a Cserehát turistájává válni ne halogassa kapcsolódjon be a mozgalomba.

Szeretnék idézni   - a szerzők utólagos engedélyével -  egy a Bíbor kiadó gondozásában 1998-ban megjelent könyvből. 

- A Cserehát turistakalauza "biblia" előszavában a Rakaczky István a szerkesztő írja: 
' "Ahol a csend még hallható..." Ez a szlogen híven kifejezi a térség állapotát, helyzetét. Az utóbbi évtizedek (talán évszázadok) idézték elő fokozatos lemaradását, a hátrány növekedését a megye más területeivel szemben. E helyzetben viszont előny, hogy ide még nem ért el az igazi szennyezettség, a tájrombolás, a rohanó, zajos életforma.
Aki szeretné hallani a "csendet", megtalálni a nyugalmat, elfelejteni - legalábbis egy időre -  a stressz és a rohanás idegfeszültségei az keresse a Cserehát nyújtotta lehetőségeket.
A kilencvenes évek elején Csipkerózsika álmát alvó térség most kezd ébredezni. Az utolsó 6-10 évben valósult meg a Cserehét településein a vezetékes vízhálózat, digitális telefonrendszer, túraútvonal-hálózat, a turistatérkép, a vendégvárás-fogadás csírái, első hajtásai.
Az ellátás, a szolgáltatás még nem mindenütt megfelelő, de ezt kompenzálja a "hallható csend", a nyugalom, a hagyományos vendégszeretet.
Hívunk, várunk minden  természetszerető, jó szándékú embert, aki az ismeretlent szeretné felfedezni.'

- Dr. G. Fekete Éva így ír az "ismeretlenről":
'A Cserehátnak említésre méltó a régmúltja és - optimisták szerint - a jövője. ... A térség geopolitikai fekvése, belső adottságai és azok külső megítélése nem kedveztek és nem kedveznek a modern kor gazdasági fejlődésének. Nincsenek országosan kiemelkedő ásványkincsek, a természeti adottságok nem felelnek meg a nagyüzemi intenzív szántóföldi mezőgazdálkodás követelményeinek. A trianoni országhatár elválasztotta a hagyományos gazdasági és kulturális centrumaitól - Kassa elszakításával ez a térség magára maradt. (megj.) - alacsony a közszolgáltatások kiépítésének hatékonysága. ... Cserehát aprófalvaiban az elnéptelenedés mára tragikus méreteket öltött. ... A sokak által megváltoztathatatlannak tartott leépülésbe belenyugodni nem tudó emberek kezdeményezésére, 1989-ben megalakult a Csereháti Településszövetség egy új, a modernizáció utáni jövőre való felkészülést tűzte ki célul. A térség fejlesztésére irányuló legújabb törekvések azon meggyőződésen alapulnak, hogy a természeti értékeket egyre inkább megbecsülő, a globalizáció mellett a regionális értékeket, a kicsiben rejlő szépséget is elismerő, az emberi léptékhez, és kapcsolatokhoz visszatérő világban egy ilyen térségnek, mint a Cserehát, van jövője.'

Azt hiszem van mit tennünk nekünk turistáknak is, hiszen mi mozdíthatja meg igazán a táj világát ? Igen a túra, a falusi túrizmus, ha úgy tetszik az idegenforgalom. Hiszen e térség rendelkezik jelölt gyalogutakban, bővelkedik kerékpáros utakban, vízi túrázási lehetőségben. A kulturális kikapcsolódást biztosítja a környék tájházai és számtalan műemléke. 
"Aki a kicsit nem becsüli a nagyot nem érdemli"- szól a mondás, és ez most igazán találó. A mi magyar hazánkhoz, kultúránkhoz a Cserehát is hozzátartozik, ha még oly mostohán bánt is a történelem vele. Az elszakított országrész miatt megszűnt Kassa vonzáskörzetének lenni, és a mai napig a Trianoni görcsben lévő terület nem tud magára találni. De vannak talán már biztató jelek hiszen Kassa szerepét Edelény esetleg Encs tudja átvenni. Segítsük e tájat azzal, hogy elmegyünk turistaként, büszkén körbejárjuk a vidéket, vigyük el a táj egyszerű embereinek hírét, és legyünk mis is a "Cserehát turistái"

Ennek tükrében most már talán mindenki előtt világossá vált, hogy mire is vállalkozott az MVSC túraszakosztálya. Egy ismeretlen tájegység bemutatására, a túraközösség előtt. 

A Cserehát a Bódva a Sajó, a Hernád és az államhatár által közrezárt területen fekszik. A Csereháti tájegységen két összefüggő túraút van. Az egyik a Kék sáv turista jelzés jelzés ami az Országos Kék Túra 25. sz. csereháti szakasza s átszeli a tájegységet. A másik túraút teljes egészében a cserehát területén kanyarog. Ez a Piros sáv turista jelzés a "csereháti piros", ami a maga 111 km-vel a leghosszabb "körtúra" Magyarországon.
Ez utóbbi túraútvonalat gondozza a Miskolci Vasutas Sport Club Természetjáró Szakosztálya (MVSC TSZ). Az MVSC felvállalta a "csereháti piros" útvonalának tisztítását, jeleinek felfestését, hiánypótlását annak érdekében, hogy a túra során ne legyen ok eltévedésre. E munka meghozta gyümölcsét hiszen immáron egy évtizede meglévő "Cserehát turistája" túramozgalmat keltette életre.

A gondos útvonalválasztás miatt Cserehát turistája és az OKT csak két rövid szakaszon találkozik.

  • Felsővadász - Nyésta - Abaújszolnok között 2,3 km-en,
  • Kecske-pad - Irota között 5,6 km-en.

Jelzés

A Cserehát területét átfogó két legnagyobb összefüggő túrajelzés útvonala

Terepadatok

Piros sáv turista jelzés

Cserehát turistája körtúra útvonala

Felsővadász (ajánlott kezdőpont) -Nyésta - Abaújszolnok - Szanticska - Felsőgagy - Csenyéte - Fáj - Szemere - Kány - Perecse - Keresztéte - Becskeháza - Debréte - Rakaca - Irota - Lak - Tomor - Kupa - Felsővadász

111 km
1980 m
31 óra
Kék sáv turista jelzés

Országos Kék Túra (OKT) 25.sz. szakasza

Bódvaszilas - Bódvarákó - Mile-hegy - Tornabarakony - Rakacaszend - Kecske-pad (340 m) - Irota - Felsővadász - Nyésta - Abaújszolnok - Baktakék - Fancsal - Abaújdevecser - Encs - Gibárt 

55,8 km
820 m
15,5 óra

 

Jelzés

A csereháti területen található túrajelzések útvonala

Terepadatok

Piros kereszt turista jelzés észak: Bódvaszilas - Bódva folyó híd - Esztamos mészkőbánya - Tornaszentandrás - Juhász patak, kőzetfeltárulás - Juhász völgy - Becskeháza 10,5 km
75 m
2 ó. 45 p.
Piros kereszt turista jelzés dél: Szendrőlád v.á - Szendrőlád - Borpincék - Csillagvizsgáló - Ládbesenyő - Zörce-tető - Vicsogó (226 m) - Laki patak híd - Piros sávjelzéshez csatlakozás Laknál 11,3 km
160m
3 ó. 6 p.
Piros kereszt turista jelzés kelet: Leágazás a piros sávjelzésről Szemerénél - Pustaradvány - Kavicsos - Hernádpetri - Antal-kút - Agyagos-oldal - Hernádszurdok v.á

11,4 km
250 m
3 ó. 16 p.

Zöld kereszt turista jelzés Letérés a zöld sávjelzésről - Mészvölgy - Kalaczkó-tető - Szalonna - Csatlakozás a piros sávjelzésre 3 km
0 m
45 perc
Zöld négyszög turista jelzés Letérés a zöld sávjelzésről Martonyi felé - Martonyi 2 km
0 m
30 perc
Kék kereszt turista jelzés  Rakacaszend, letérés a kék sávjelzésről - Barakonyi patak - Jóna-hegy - Rakaca-víztároló 3,7 km
115 m
1 ó. 7 p.
Kék rom turista jelzés Letérés a kék sávjelzésről Mile-hegynél (405 m) - Tető (456 m) - Martonyi-Pálos kolostorrom - Szár-hegy felé csatlakozás a zöld sávjelzéshez. 3,6 km
125 m
1ó. 10 p.

 

Jelzés

Csereháti területre érkező jelzések útvonala

Terepadatok

Zöld sáv turista jelzés Aggtelek majd Varbóc felől érkező jelzés - Pekupa - Mész-völgy - Kék romjelzés letéréssel a Martonyi  pálos kolostorromhoz - Szár-hegy - zöld négyzet csatlakozás Martonyi felé - Borzlyuk-tető - Gedeon kastély Szalonna, Árpád-kori templom - Csatlakozás a piros sáv jelzéshez 10,5 km
300 m
3 ó. 10 p.
Piros sáv turista jelzés Varbócról indul - Szalonna - Gedeon kastély - Gólyafészkelő helyek - Horgász-tanya - Rakaca-víztározó - Nagy-Somos-hegy - Boroszló-hegy - Galvács, Törley kastély parkja - Görög-bérc (248 m) - Abod n.a.

A jelvényszerző mozgalom igazoló füzetének a letöltése: Cserehát turistája igazoló füzet

Útvonalak és igazolóhelyek:

Túra kiírója:
MVSC - Miskolci Vasutas Sport Club Természetjáró Szakosztálya
3529 Miskolc, Szentgyörgyi út 31. IX./3.

Akinek van ötlete és észrevétele a túrával kapcsolatban írja meg nekem.
Bartók Júlianna  bartokjuli@freemail.hu

M (46) 517-300, 06 70 254 6601 Miskolc, Hegyalja 11. X./4.