Túra leírások

∗ Túra » Egyéb hegységhez nem köthetõ túra kiírás, leírás.

Túra leírások, turista információ, élmény, ismertető

Egyéb hegységhez nem köthetõ túra kiírás, leírás.

2007-08-10 :: Fejér-megye kastélyai és várai Fejér-megye kastélyai és várai jelvényszerzõ túra kiírás teljesítése
2007-10-23 :: Fejér-megyei autós kirándulás A jelvényszerzõ túra Fejér-megye déli részén található kastélyok felkeresése
2007-12-08 :: OKT 5.sz túra Az Országos Kék-túra 5.sz. túráját teljesítettük. Tapolcáról indulva, Badacsonytördemicre érkezve.
2007-12-08 :: OKT Országos Kék-túra Az Országos Kék-túra teljesítésének a túrái.
2007-12-09 :: Fejér-megye várai Fejér-megye várai és kastélyai jelvényszerzõ túra teljesítéséhez járjuk körbe a megye várait és kastélyait.
2008-04-20 :: OKT 14.sz túra Az Országos Kék-túra 14-es szakaszát teljesítettük. A hûvösvölgyi gyermek vasúttól a Rozália téglagyárig vezetõ utat.
2008-05-11 :: OKT 15.sz túra Az Országos Kéktúra 15.sz szakaszát teljesítettük a Bécsi út (Rozália téglagyár) - Pilisszentkereszt - Dobogókõ útvonalat.
2008-05-26 :: OKT 27.sz túra Az Országos Kéktúra 27.sz szakaszát teljesítettük 3 nap alatt. Mi Hollóházán kezdtük a túrát, majd a Nagy-Milic csúcsán keresztül a Bányi-nyeregig jutottunk.
2008-05-31 :: OKT 22.sz túra Az Országos kéktúra 22-es szakaszát teljesítettük. Sirokról mentünk át Szarvaskõre.
2009-03-20 :: OKT 7.sz túra Az Országos Kéktúra 7. szakaszát teljesítettük: Nagyvázsonyból indulva Városlõdig tartó szakaszt.

Fej�r-megyei aut�s kir�ndul�s 20071023

A Fej�r-megye v�rai jelv�nyszerz� t�ra r�szek�nt voltunk ezen a napon a megye d�li r�sz�n elhelyezked� kast�lyok k�z�l 5-n�l. A t�ramozgalom c�lja, hogy a megy�nkben tal�lhat� m�r-m�r feled�sbe mer�lt kast�lyokat az �rdekl�d�k figyelm�be aj�nljuk. A kast�lyok k�z�tt vannak m�eml�ki jelleg�ek �s lebontottak is. A teljes�t�s felt�tele, hogy az igazol� f�zet tulajdonosa tetsz�leges sorrendben �s tetsz�leges �tvonalon, a regisztr�l�s d�tum�t�l sz�m�tott 12 h�napon bel�l felkeresse az igazol� helyeket. Az igazol�s akkor fogadhat� el, ha a f�zet tulajdonosa a megadott helyen a telep�l�snevet tartalmaz� b�lyegz� lenyomatot �ttet az aktu�lis oldalra. Valamennyi telep�l�sen kell pecs�teltetni.

A Perk�t�n tal�lhat� kast�ly m�eml�k. A ma is l�that� kast�ly el�dj�t a jezsuit�k �p�tett�k 1758 k�r�l. 1774-ben b�r� Gy�ry Ferenc kapta meg a jezsuit�kt�l elkobzott perk�tai uradalmat. A jelenlegi form�j�t Gy�ry Ferenc alak�tatta ki 1820 k�r�l. Gy�ry L�szl� sokat tett Perk�ta fejleszt�s��rt: z�rd�t �p�tett au irgalmas n�v�reknek, le�nyiskol�t �s �vod�t hozott l�tre. A Gy�ry birtokot Hunyady Imre �r�k�lte. 1945-ig � a kast�ly �s uradalom birtokosa. A II. vil�gh�bor�ban a kast�ly jelent�s s�r�l�seket szenvedett. 1972-ig az �ltal�nos iskola kapta meg a fel�j�tott kast�lyt. Az�ta k�nyvt�r �s m�vel�d�si k�zpont m�k�dik az �p�letben. A kast�ly 6 hekt�ros parkj�t ma is gondozz�k, de az �p�let �s a ker�t�s el�gg� rossz �llapotban van.

Az El�sz�ll�si kast�ly-rendh�z 1765-ben k�sz�lt el. Rendh�zk�nt, az uradalom j�sz�gigazgat�ja lak�sak�nt, �s az igazgat�si appar�tus sz�khelyek�nt m�k�d�tt. A kast�lyban csak n�h�ny szerzetes lakott. Miut�n a cisztercirend tan�t� rendd� alakult, az iskol�k fenntart�s�t a birtokok bev�teleib�l tudt�k cska megoldani. Ebben nagy seg�ts�get kaptak Hagy�-Kov�cs Gyul�t�l aki, -mint ciszteri szerzetes �s kiv�l� mez�gazdas�gi szakember-, a birtokon a kor legmodernebb technikai �s gazdas�gi v�vm�nyait honos�totta meg. A szerzetes ir�ny�t�sa alatt az uradalom orsz�gos h�r� mintagazdas�gg� n�tte ki mag�t. Az �llamos�t�s sor�n 1949-ben elvett�k a rendt�l a kast�lyt �s az uradalmat is. 1950-t�l �llami gondozott gyerekek laktak az �p�letben. A rendszerv�lt�s ut�n a rend visszakapta ugyan a kast�lyt, de a jelent�sen leromlott �p�letet �gy n�z ki, nem lesz p�nz�k helyre�ll�tani.

A Zichy csal�d 1650-ben szerezte meg a vajtai birtokot. A kast�lyt 1923-ben �p�tette Zichy Alad�r egy 1815-�s Pollach Mih�ly �ltal k�sz�tett terv alapj�n. Az �p�tkez�st Havel Lip�t �s Schmidt Miksa vezette. Zichy Alad�r fiainak �s l�ny�nak szint�n volt Vajt�n birtokuk. 1944-ben a V�r�skereszt k�rh�za m�k�d�tt az �p�letben. A h�bor� alatt a kast�lyt kifosztott�k. A felszabadul�s ut�n traktorosl�ny-k�pz� iskola volt az �p�letben. 1946-t�l k�l�nb�z� �d�l�k lettek kialak�tva a kast�lyban. A Calvary Chapel Gy�lekezet 2000-ben v�s�rolta meg a kast�lyt, melyben angol nyelv� iskol�t �s konferencia k�zpontot �zemeltet. A 14,3 hekt�ros kast�lypark rendbe t�tele is befejez�d�tt.

Festetics Lajos alisp�n 1769-ben v�s�rolt D�gen �s k�rny�k�n birtokokat, amin vir�gz� gazdas�got hozott l�tre. A kast�ly �p�t�s�t Antal fia Pollach Mih�ly tervei alapj�n v�gezte klasszicista st�lusban. A d�gi kast�ly parkja is vala�sz�n�leg Pollach Mih�ly nev�hez f�z�dik, mert egys�ges arculat mutat a kast�llyal. A 120 hekt�r ter�let� parkban mesters�ges t�rendszert l�tes�tettek. Ennek a sziget�n 1891-ben Festetics P�l �p�tettet egy hollandi h�zat egy t�d�beteg csal�dtagja r�sz�re. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a park ter�lete az 1/4-�re cs�kkent. 1949-t�l 1954-ig menek�lt g�r�g gyerekek otthona volt, majd 1954-t�l nevel�otthon. Fel�j�tott�k a a kast�lyt, ami 1995-t�l �resen �ll. Jelenleg felt�rj�k a fel�j�t�s �ltal elt�ntetett eredeti falakat, �s ki�ll�t�sok l�that�k a kast�lyban. Jelent�s fel�j�t�si munk�k v�rnak m�g az �p�letre, de a kert az csod�latos. A hollandi h�zban a Mez�gazdas�gi Miniszt�rium nyitott ki�ll�t�st 1980-ban, de az 1999-es �rv�z �ta nem l�togathat�.

1650. �prilis 2-�n adom�nyozta III. ferdin�nd kir�ly a Zichy csal�dnak t�bbek k�z�tt Soponya telep�l�st is. A mai �p�let el�dj�t Zichy J�nos �p�tette 1751 �s 1757 k�z�tt. Az akkori L alak� k�ri�t b�v�tett�k U alak�ra 1772-73-ban. A XIX. sz�zadban Pollach Mih�ly tervei alapj�n �p�tett�k �t. A Zichyek egyik legnagyobb Fej�r-megyei birtok�nak a k�zpontja volt a kast�ly, �s az �p�let is az egyik legnagyobb. A II. vil�gh�bor� ut�n a kast�lyt kifosztott�k. Sok�ig �resen �llt, majd 1952 �s 1959 k�z�tt gyermekotthon �s iskola m�k�d�tt benne. Az 1990-es �vekben a Soponyai Gyermekv�ros lak�i haszn�lt�k. Jelenleg �resen �ll. A parkot barokk st�lusban alak�tott�k ki a XVII: sz�zadban. A XIX. sz�zad elej�n angolparkk� alak�tott�k �t. A park ter�lete 36 hekt�r. Mi k�s�n �rkezt�nk, de egy�bk�nt sem tal�ltuk meg, hogyan lehet bejutni megn�zni k�zelebbr�l az �p�letet.