Túra leírások

Túra leírások, turista információ, élmény, ismertető

Városnézések, kirándulások.

2005-05-21 :: Tatai tó körüli séta A tatai tavat néztük meg.
2005-07-01 :: Sárospatak Fáradtak voltunk, így csak kiautókáztunk Sárospatakra, megtekintettük a várat, majd Regécre másztunk fel a várat megnézni. Érdemes, szép a kilátás.
2005-10-15 :: Eger Egy délutan beugrottunk az egri várat és a várost megnézni. Régen jártam már itt is, így érdekelt, mire emlékszem a városból.
2006-07-09 :: Veszprém Rövid veszprémi séta, várlátogatással.
2006-07-29 :: Balassagyarmat Szécsény és Hollókõ felé megálltunk enni, és fagyizni a városban.
2006-07-29 :: Hollókõ Kiutaztunk Hollókõre, megnéztük a várat, a falut.
2006-07-29 :: Szécsény Szécsényre utaztunk, és ismerkedtünk meg a a településsel, és a látnivalókkal.
2006-08-26 :: Esztergom sétahajó Sétahajóval Budapestrõl elmetünk Esztergomba. Ott sétáltunk egyet a városban, majd busszal vissza.
2006-11-11 :: Ónod Otthon voltunk és kimentünk a Sajó partra, és megnéztük az Ónodi várat.
2007-01-06 :: Csesznek Csesznekre utaztunk egy kis kikapcsolódásra. Felmentünk megnézni a várat.
2007-10-13 :: Debrecen Debrecenben jártunk, a Da Vinci kiállítást indultunk megnézni. Elõtte volt egy kis idõnk, de csak a fõtérre, és a Déri múzeumbe jutottunk el.

Csesznek

Csesznek valaha igen jelent�keny szerepet t�lt�tt be a Bakonyvid�k t�rt�net�ben. A k�l�nb�zõ helyben tal�lt kõeszk�z�k, balt�k, ed�nyek, stb. azt bizony�tj�k, hogy m�r a csiszolt kõkorszakban is �ltek itt emberek. A honfoglal�s ut�n a Bakonyerdõ, s ebben Csesznek is kir�lyi birtok volt, amelyben a mindenkori bakonyi isp�n rendelkezett a kir�ly nev�ben. A t�rt�nelmi idõkben, a bakonyi erdõisp�ns�g ter�let�n, tal�n annak egyik k�zpontjak�nt strat�giai helyen, fontos k�zleked�si �tvonalak �szak-Bakonyi tal�lkoz�s�n�l, feltehetõleg ezen utak csom�pontj�nak biztos�t�s�ra, v�delm�re �s ellenõrz�s�re is l�tes�lt a v�r. A Csesznek V�r t�rt�net�hez szervesen kapcsol�dik Csesznek falu t�rt�nete, hiszen a mindenkori falu gazdas�gi h�tter�t is biztos�totta - a t�bbi, a V�r-birtoktesthez tartoz� telep�l�sekkel egy�tt - a mindig is fontos had�szati jelentõs�ggel b�r� v�rnak. Csesznek falu neve elõsz�r 1372-ben fordult elõ �r�sban. K�sõbb v�mhegyk�nt szerepelt. Ezen idõszakb�l csak azt tudjuk biztosan, hogy a v�r alatt az õrs�g ad�z�sra nem k�telezett tagjai �lt�k mindennapjaikat. N�h�ny sz�z �vvel k�sõbbi idõpontra tehetõ a v�r �s egyben a falu utols� nagy megpr�b�ltat�sa 1683-ban, amikor Kara Musztafa hada B�cs ellen vonult, s az �tj�ba esõ falvakat, k�zt�k Cseszneket is f�l�gette. A telep�l�st �n�ll� jobb�gyfaluk�nt 1747-ben eml�tik elõsz�r. Csesznek falu valamikor k�zvetlen�l a v�r elõtt, alatt helyezkedett el. Ahogyan egyre biztons�gosabb idõszakok k�vetkeztek t�rt�nelm�nkben �s ahogyan egyre gyarapodott a n�pess�g a falu �gy kezdett t�volodni a v�rt�l. Napjainkban a v�r �szaki oldal�n, illetve az elõtte h�z�d� v�lgyben tal�lhat� alulr�l k�r�l�lelve a V�r-hegyet nyugat, �szak �s kelet ir�nyb�l. Csesznek falu egy ideig j�r�si sz�khely is volt �s v�s�rjoggal is rendelkezett. B�l M�ty�s t�rt�net�r� a XVII. sz�zadban mezõv�rosk�nt eml�ti. Hiteles dokumentuma ennek a m�ig fennmaradt, r�gi pecs�t, melynek k�rirat�n a "Csesznek v�ros p�ts�tje" olvashat�.

Falunk c�mere k�z�pen csillagos �g� korona felett buzog�nyt tart� k�z. Lak�i a jobb�gys�g rendes, minden�tt egyforma sors�t viselt�k. Igen sz�p gy�m�lcs�seik voltak, h�res volt �llatteny�szt�s�k, makkoltat�ssal is hizlalt�k a kond�t. A falut �szaki oldalr�l k�r�lvevõ Szõlõhegy jelentett �rt�kesebb termõhelyet. Mindezek mellett d�vott a kendertermel�s �s- feldolgoz�s is. Az �ri�si erdõk adotts�ga fejlesztette ki a helyi fafarag�st �s a sok�ig gyakorolt sz�n�get�st. H�rnevet szerzett a helyi ill. k�rny�kbeli m�sz�get�s is. A k�zmûipart a tak�cs c�h k�pviselte. Az eredetileg katolikus lakoss�got a XVI. sz�zadban protest�ns hitre fogt�k, Csesznek �s Szentkir�ly reform�tusai egy gy�lekezetet k�peztek. A betelep�lõk z�mmel katolikusok voltak. Egyetlen felekezeti vit�r�l maradt f�ljegyz�s 1799-bõl, amikor a megroggyant v�rk�poln�b�l a harangokat le kellett vinni a falu templom�ba. A k�rd�s az volt: ki� legyen a harang? A vit�t a kisharang felirata d�nt�tte el: "Hilf Gott Maria beratot" ez jelezte, hogy a katolikusokat illeti a harang. Ez a harang, mely most is a templom torny�ban tal�lhat� a Bakony egyik legr�gebbi - k�z�pkori eredetû - harangja. A cseszneki nagyharang az I. vil�gh�bor�ban szolg�lt, mivel beolvasztott�k �gy�nak. A falunak temploma csak 1805-ben kezdett �p�lni, �m f�lszentel�se csak 45 esztendõ m�lt�n t�rt�nt. A cseszneki katolikusok 1872-tõl kaptak papot. Jelenleg k�t felekezet h�vei �lnek Cseszneken: katolikusok �s reform�tusok. Az itt �lt zsid� kol�ni�ra m�r csak a v�r alatt l�võ - rendszeresen karbantartott - temetõ utal. A II. vil�gh�bor� ut�n gr�f Esterh�ry L�szl� 3600 hold f�ldj�t sz�tosztott�k, az erdõ j�r�szt �llami tulajdonba ker�lt. Ezen idõszakban alak�tott�k meg a V�ralja tsz-t. Az 1960-as �vektõl a k�t szomsz�dos k�zs�ggel (Bakonyoszlop, Bakonyszentkir�ly) a lehetõ legsz�lesk�rûbb egy�ttmûk�d�s j�tt l�tre. Ezt mutatja, hogy 1968-ban a V�ralja tsz egyes�lt a bakonyoszlopi �s bakonyszentkir�lyi termelõsz�vetkezettel, J�bar�ts�g Tsz n�ven. Az �sszter�let 4464 kh., a cseszneki �zemegys�g 1216 kh. volt. Erdõs ter�leteink hasznos�t�s�ra faipari mell�k�zem�gat hozott l�tre a tsz, haj�padl�t, parkett�t, gy�jt�st k�sz�tettek. Ezenk�v�l kõb�ny�ban, kõõrlõ �zemben jutatta keny�rkeresethez tagjait. Fejlett volt az �llatteny�szt�s. A lakoss�g sz�ma 1968-ban 890 fõ volt, mintegy 60 sz�zal�k k�tõd�tt a termelõsz�vetkezethez. A felnõtt lakoss�g 40 sz�zal�ka a dudari sz�nb�ny�ban, �s a k�rny�k nagyobb gy�regys�geiben dolgozott. A k�z�s tan�csi k�zigazgat�s ugyan 1992-ben megszûnt �s m�r Csesznek is �n�ll� Polg�rmesteri Hivatallal rendelkezik, �m az �voda, az �ltal�nos iskolai oktat�s, az eg�szs�g�gy, valamint sok egy�b l�that� �s l�thatatlan sz�l elv�laszthatatlanul �sszekapcsolja a h�rom k�zeli bakonyi falucsk�t. A falu fejleszt�se- a kor�bbi �vtizedekben megval�sult villanyh�l�zat ut�n 1993-94ben l�pett jelentõset: meg�p�lt a v�zvezet�kh�l�zat, Szentkir�llyal k�z�sen �j iskol�t �p�tettek a k�t falu k�z�tt, 1997 tavasz�n pedig ki�p�tett�k a telefon-h�l�zatot �s bekapcsolt�k a Cross-bar rendszerbe. A falu rendez�si terv�t 1993-ban meg�j�tott�k, ebben a belter�leti �p�tkez�sekre vonatkoz�an megfogalmaz�dott a t�jk�pi v�delem, a v�rra val� r�l�t�s elõ�r�sa. Ez m�r a falusi turizmus fejleszt�s�nek jegy�ben fogant rendelkez�si terv. Term�szetv�delmi ter�let a v�rhegy, valamint G�zah�za parkkertje.