Túra leírások

Túra leírások, turista információ, élmény, ismertető

Városnézések, kirándulások.

2005-05-21 :: Tatai tó körüli séta A tatai tavat néztük meg.
2005-07-01 :: Sárospatak Fáradtak voltunk, így csak kiautókáztunk Sárospatakra, megtekintettük a várat, majd Regécre másztunk fel a várat megnézni. Érdemes, szép a kilátás.
2005-10-15 :: Eger Egy délutan beugrottunk az egri várat és a várost megnézni. Régen jártam már itt is, így érdekelt, mire emlékszem a városból.
2006-07-09 :: Veszprém Rövid veszprémi séta, várlátogatással.
2006-07-29 :: Balassagyarmat Szécsény és Hollókõ felé megálltunk enni, és fagyizni a városban.
2006-07-29 :: Hollókõ Kiutaztunk Hollókõre, megnéztük a várat, a falut.
2006-07-29 :: Szécsény Szécsényre utaztunk, és ismerkedtünk meg a a településsel, és a látnivalókkal.
2006-08-26 :: Esztergom sétahajó Sétahajóval Budapestrõl elmetünk Esztergomba. Ott sétáltunk egyet a városban, majd busszal vissza.
2006-11-11 :: Ónod Otthon voltunk és kimentünk a Sajó partra, és megnéztük az Ónodi várat.
2007-01-06 :: Csesznek Csesznekre utaztunk egy kis kikapcsolódásra. Felmentünk megnézni a várat.
2007-10-13 :: Debrecen Debrecenben jártunk, a Da Vinci kiállítást indultunk megnézni. Elõtte volt egy kis idõnk, de csak a fõtérre, és a Déri múzeumbe jutottunk el.

Veszpr�m

Veszpr�m neve a szl�v Bezprem szem�lyn�vb�l ered, melynek jelent�se: „makacs, �nfej�”. Egyes feltev�sek szerint Szent Istv�n kir�ly l�nytestv�r�nek, Juditnak a fi�r�l nevezt�k el, akit anyj�val egy�tt el�z�tt apja, Vit�z Boleszl�v lengyel kir�ly, �s itt telepedtek le. M�s felt�telez�sek szerint egy vez�rr�l, vagy pedig a v�rmegye els� isp�nj�r�l kapta a nev�t a v�ros. Az a legenda, amely szerint Istv�n feles�ge, Gizella kir�lyn�, akinek Veszpr�m a kedvenc tart�zkod�si helye volt, „Vessz, pr�m!” felki�lt�ssal mondott le dr�gak�vekkel d�sz�tett bund�j�r�l, hogy ezzel hozz�j�ruljon a Szent Mih�ly-sz�kesegyh�z �p�t�si k�lts�geihez, term�szetesen nem vehet� komolyan a v�rosn�v val�di eredet�nek kutat�sakor. A Veszpr�mi-fenns�k �s a Balaton-felvid�k hat�r�n tal�lhat�, ma k�zigazgat�silag Lovas k�zs�ghez tartoz� v�r�sfest�kb�nya Eur�pa jelenleg ismert legr�gibb, 35 ezer �ves b�ny�ja. Paleolitikus leletek ker�ltek el� Veszpr�m k�zigazgat�si ter�let�r�l is: a k�rgy�r�n k�v�l, az Alm�di �t �s a F�redi �t k�z�tti t�rs�gben �si t�zhelyet, mellette �llati csontokat �s egy dolomitb�l k�sz�lt markol�k�vet tal�ltak a r�g�szek. A mai �jtelep nev� v�rosr�sz nyugati r�sz�n m�r az i.e. 5. �vezredben neolitikus telep�l�s �llt. Ennek felt�r�sa nemr�giben fejez�d�tt be. Szak�rt�k �gy v�lik, hogy a telep�l�st az �gynevezett lengyeli kult�r�hoz tartoz� emberek lakt�k; ezt a kult�r�t legjelent�sebb lel�hely�r�l, a zala megyei Nagylengyelr�l nevezt�k el. A v�ros ter�lete az ezt k�vet� �vezredekben is – szinte folyamatosan – lakott volt. Az i.e. 1. sz�zad v�g�n Pannoni�t elfoglal� r�maiak val�sz�n�leg nem telepedtek meg a v�ros ter�let�n; viszont hat�r�ban, Gyulafir�t�tn�l vill�t, Bal�c�n pedig villagazdas�got hoztak l�tre. Ut�bbi telep�l�st sokan az �kori iratokban fellelhet� Caesarian�val azonos�tj�k. A r�maiak ut�n a K�rp�t-medenc�t elfoglal� longob�rdok �s avarok eml�kei is megtal�lhat�k Veszpr�m ter�let�n: Jutaspuszt�n (a vas�t�llom�s k�zel�ben) mindk�t n�p �ltal haszn�lt telep�l�s �s temet� maradv�nyai ker�ltek el�.

Elterjedt, b�r nem bizony�tott v�lem�ny, hogy a honfoglal� magyarok m�r er�d�tm�nyt tal�ltak a veszpr�mi v�rhegyen. Anonymus �gy �r a Gesta Hungarorumban: „Szal�k apja, �s�b�, meg �rk�ny apja, �se tov�bblovagolva a Balaton vize ment�n, el�rkeztek Tihanyhoz, majd miut�n ott a n�peket megh�d�tott�k, tizennegyed napra bejutottak Veszpr�m v�ros�ba.” Ha a v�r val�ban �llt m�r a honfoglal�s idej�n, akkor 9. sz�zadi frank vagy kor�bbi avar er�d�tm�ny lehetett. Salzburg �rseke egy, a p�p�nak 870 k�r�l �rott jelent�s�ben eml�t�st tesz arr�l, hogy 866-ban Kocelnek, a frankok morva h�b�res�nek tartom�ny�ban, Ortahu v�rosban templomot szentelt Szent Mih�ly tisztelet�re. Amennyiben ezzel a mai Szent Mih�ly-sz�kesegyh�zra utal (vagyis Ortahu azonos lenne Veszpr�mmel), akkor nemcsak a v�r, hanem maga a v�ros is l�tezett m�r a honfoglal�s el�tt. A k�rd�s eld�nt�s�re azonban val�j�ban nincs elegend� bizony�t�kuk a helyt�rt�n�szeknek. Az mindenesetre bizonyos, hogy Veszpr�m v�ra az esztergomi �s sz�kesfeh�rv�ri v�rakkal egy�tt egyike volt legkor�bbi v�rainknak, �s m�r G�za fejedelem kor�ban l�tezett. Vitatott azonban, hogy a f�b�l �s f�ldb�l k�sz�tett korai s�ncokat mikor v�ltotta fel k� er�d�tm�ny. Val�sz�n�leg egy – ak�r �vsz�zadokig tart� – folyamatr�l van sz�, amelynek els� f�zis�ban a s�nc homlok�t pr�b�lt�k k�vek seg�ts�g�vel meredekebb� �s biztons�gosabb� tenni, m�g v�g�l (legk�s�bb a 16. sz�zadig) a teljes faszerkezetet k�fal v�ltotta fel. A v�r kezdetben a main�l kisebb ter�letre, csup�n a V�rhegy �szaki r�sz�re terjedt ki. A hegy – az �szakit�l akkor m�g �rokkal elv�lasztott – d�li r�sz�t l�p�sr�l l�p�sre vett�k birtokba, egyfajta „el�v�r” alakult ki, amelynek feladata az �szaki er�d�tm�ny �s a k�rnyez� telep�l�sek v�delme volt. K�s�bb az �szaki r�szt bels�, a d�lit pedig k�ls� v�rk�nt kezdt�k emlegetni. A k�t k�l�n�ll� er�d�tm�ny egybe�p�t�se (a bels� kapu elbont�sa, a k�z�tt�k l�v� �rok felt�lt�se) csak a 18. sz�zadban t�rt�nt meg; a bels� v�r kapuj�nak alaprajz�t ma is l�thatjuk a Szenth�roms�g t�r d�li r�sz�n.

B�r a hagyom�ny szerint Veszpr�m �t „hegyre” (V�rhegy, Jeruzs�lemhegy, Temet�hegy, K�lv�ria-hegy, Cserh�t) �p�lt, val�sz�n�bb, hogy a v�lgyekben, illetve a lejt�k�n val� megteleped�s id�ben megel�zte a dombok be�p�l�s�t. Ennek ok�t f�k�nt a v�zzel val� jobb ell�totts�gban, valamint abban kell keresn�nk, hogy a kereskedelmi utak – amennyire csak lehets�ges volt – a v�lgyekben haladtak. A v�r �s a k�z�pkor elej�n m�g �n�ll� v�r k�r�li falvak, „szegek” (Szentmargitszeg, Szenttam�sszeg, Szentkatalinszeg, Szentiv�nszeg, S�rszeg, Szentmikl�sszeg – r�szletesebb le�r�s�rt l�sd a Veszpr�m k�z�pkori v�rosr�szei sz�cikket) az �vsz�zadok sor�n egyetlen telep�l�ss� olvadtak �ssze. Veszpr�mnek fontos szerepe volt a kereszt�nys�g bevezet�s��rt v�vott harcban is, I. Istv�n itt gy�zte le a l�zad� Kopp�ny seregeit. A v�ros val�sz�n�leg 1001-t�l vagy 1002-t�l (bizony�tottan 1009-t�l) p�sp�ki sz�khely – �gy az els� p�sp�ki sz�khely az orsz�gban –, 1993-t�l �rseki sz�khely. Veszpr�m v�rmegye volt az egyik legkor�bban megszervez�d�tt v�rmegye. Mint m�r eml�tett�k, a v�ros kedvenc tart�zkod�si helye volt I. Istv�n feles�g�nek, Gizell�nak; val�sz�n�leg ezzel �ll �sszef�gg�sben, hogy �vsz�zadokon �t a veszpr�mi p�sp�k�k joga volt a magyar kir�lyn�k megkoron�z�sa, �s viselhett�k a kir�lyn� kancell�rj�nak c�m�t. Egyes felt�telez�sek szerint t�bb �rp�d-h�zi kir�lyn� s�rja is Veszpr�mben keresend�. Val�sz�n�leg a veszpr�mv�lgyi ap�c�k 1020 k�r�l alap�tott monostor�ban k�sz�lt az a miseruha, ami k�s�bb a magyar kir�lyok koron�z�si pal�stja lett. A – val�s�gt�l minden bizonnyal t�vol �ll� – hagyom�ny szerint a pal�st k�sz�t�s�ben maga Gizella kir�lyn� is r�szt vett. A Szent Katalin Domonkos Ap�cakolostor romjai (Margit-romok) A Szent Katalin Domonkos Ap�cakolostor romjai (Margit-romok) 1240-ben Bertalan p�sp�k kolostort alap�tott a S�d v�lgy�ben a domonkos rendi ap�c�k sz�m�ra. 1246-t�l 1252-ig itt �lt IV. B�la kir�ly l�nya, a k�s�bb szentt� avatott Margit. A z�rda a t�r�k id�kben megsemmis�lt, ma m�r csak romjai �llnak. A tat�rj�r�skor a v�r ellen�llt a t�mad�soknak, �s b�r 1276-ban, amikor Cs�k P�ter n�dor hadai feld�lt�k a v�rost, majd 1380-ban egy t�zv�sz sor�n is megrong�l�dott, mindig kijav�tott�k �s fejlesztett�k. Csak IV. L�szl� kir�ly 1276-ban ki�ll�tott oklevel�b�l tudunk a Veszpr�mben k�r�lbel�l sz�z �vig m�k�d� K�ptalani F�iskola l�tez�s�r�l. Az iskola, ahol a „h�t szabad m�v�szeten” k�v�l jogot is oktattak, Magyarorsz�g els� fels�fok� oktat�si int�zm�nye volt. Cs�k P�ter ugyanezen �vi puszt�t�sai ut�n a K�ptalani F�iskola val�sz�n�leg nem �p�lt �jj�. A B�csben �s It�li�ban tanult Vet�si Albert p�sp�ks�ge (1458–1486) Veszpr�m vir�gz� korszaka volt. Jelent�s �p�tkez�sek zajlottak, a v�rosba n�h�ny �vtizedre a renesz�nsz kult�r�ja k�lt�z�tt be. A Vet�sit k�vet� p�sp�k�k legnagyobb gondja m�r a v�r meger�s�t�se volt az egyre jobban fenyeget� t�r�k vesz�ly ellen – sikertelen�l.

A t�r�k id�kben Veszpr�m nem volt k�pes nagym�rt�k� ellen�ll�sra, �gy t�rt�nhetett, hogy 1552 �s 1683 k�z�tt �sszesen t�zszer cser�lt gazd�t. A v�r k�r�li telep�l�sr�szek a folyamatos harcok �s porty�z�sok miatt eln�ptelenedtek. A p�sp�k S�megre tette �t a sz�khely�t, a v�ros lakoss�ga �tt�rt a reform�tus vall�sra, a v�r d�li r�sz�n (a mai Megyei B�r�s�g hely�n) templomot, lelk�szlakot �s iskol�t alap�tottak. A k�ptalan 1630-as visszat�r�sekor megkezdte a veszpr�miek rekatoliz�l�s�t, a v�rbeli protest�ns k�zpontot felsz�molt�k, a hit�k mellett tov�bbra is kitart�kat a Jeruzs�lemhegyre telep�tett�k, pr�dik�torukat, B�torkeszi Istv�nt g�lyarabs�gra �t�lt�k. A v�ros a t�r�k vesz�ly elm�lt�val sem l�legezhetett fel. A R�k�czi-szabads�gharcban a kurucok oldal�ra �ll� Veszpr�met 1704-ben Heister, a cs�sz�ri hadsereg f�parancsnoka kegyetlen�l megb�ntette. A bevonul� csapatok kirabolt�k a sz�kesegyh�zat �s felgy�jtott�k a v�rost; a nagypr�postot t�bb kanonokkal egy�tt megvert�k �s kifosztott�k. A hatalmas pusztul�s eml�ke legend�kat sz�lt: k�s�bb tudni v�lt�k, hogy a katon�k lakodalmat rendeztek a templom k�zep�n, �s a v�r n�gy sark�ban csak az�rt gy�jtottak t�zet, hogy boszork�nyt�ncot j�rhassanak. A 18. sz�zadot �s a 19. sz�zad elej�t b�k�s fejl�d�s jellemezte. A v�ros, f�leg gabonapiac�nak k�sz�nhet�en, a K�z�p-Dun�nt�l kereskedelmi k�zpontj�v� v�lt, lakoss�ga a kor�bbinak csaknem hatszoros�ra emelkedett. Ekkor �p�lt a v�r mai �p�leteinek t�bbs�ge, k�zt�k a legjelent�sebb a P�sp�ki (ma �rseki) palota (1776). Veszpr�m m�g gyorsabb fejl�d�s�nek akad�lya a v�roslak�knak a p�sp�kkel szembeni feud�lis f�gg�se volt. B�r az Esterh�zy Imre p�sp�kkel 1723-ban k�t�tt egyezs�g garant�lta a saj�t �nkorm�nyzatot �s b�r�v�laszt�st (valamint sz�mos egy�b jogot is r�gz�tett, p�ld�ul az ad�z�sra �s az italm�r�sre vonatkoz�lag), a k�s�bbiekben a test�letek m�k�d�s�be a p�sp�k�k t�bbsz�r is beavatkoztak. Nem n�zt�k ezt j� szemmel Veszpr�m polg�rosod� lak�i, ez�rt 1746-ban �s ut�na is t�bb alkalommal k�rv�nyezt�k a telep�l�s szabad kir�lyi v�ross� nyilv�n�t�s�t, c�ljukat azonban nem siker�lt el�rni�k. K�rv�ny�ket V. Ferdin�nd kir�ly 1836-ban v�gleg elutas�totta. A probl�ma v�g�l csak 1870-ben old�dott meg, amikor Veszpr�m f�ggetlen �nkorm�nyzattal rendelkez�, �gynevezett rendezett tan�cs� v�ross� v�lt. A katolikus egyh�z bizonyos m�rt�k� befoly�sa azonban eg�szen 1945-ig megmaradt.

Az els� magyarorsz�gi vas�tvonalak elker�lt�k a v�rost. Amikor 1872-ben v�gre meg�p�lhetett a Sz�kesfeh�rv�r–Veszpr�m–Szombathely vonal, a p�sp�k �s a v�ros vezet�i megakad�lyozt�k, hogy az a v�roson haladjon �t, �gy a vas�t�llom�s Jutasn�l, a v�rosk�zpontt�l t�bb kilom�terre �p�lt meg. Ez a d�nt�s a v�ros fejl�d�s�re n�zve s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rt: Veszpr�m c�hesipara, gabonapiaca hanyatl�snak indult, kor�bbi kereskedelmi szerepe megsz�nt. A gazdas�gi stagn�l�st a n�pess�gn�veked�s meg�ll�sa is t�kr�zte. K�s�bb, 1910-ben kialak�tottak egy, a v�roson �thalad� sz�rnyvonalat a Balaton ir�ny�ba. Ez azonban nem bizonyult elegend�nek ahhoz, hogy Veszpr�m kit�rj�n a kor�bbi elszigetelts�gb�l. A v�ros infrastrukt�r�ja ugyanakkor sokat fejl�d�tt. 1896-ra ki�p�lt a v�z-, 1908-ra pedig az elektromos h�l�zat. T�bb kis v�rossz�li tavat (Balogt�, K�list�, Nagy- �s Kist�) �s mocsarat lecsapoltak. 1884-ben Czollenstein Ferenc omnibuszj�ratot ind�tott Veszpr�m �s Balatonalm�di k�z�tt. Jelent�s �p�tkez�sek is zajlottak a sz�zadfordul�n. Ehhez az id�szakhoz k�thet� t�bbek k�z�tt az �j V�rmegyeh�za (1885–87), a Postapalota (1901), a mai E�tv�s K�roly Megyei K�nyvt�r (1902), a Megyei B�r�s�g (1905), a K�roly-templom (1907) �s a Pet�fi Sz�nh�z (1908) l�trej�tte, valamint a Szent Mih�ly-sz�kesegyh�z �talak�t�sa (1907–1910). Az �v�ros t�r, a R�k�czi utca �s a Szabads�g t�r szecesszi�s–eklektikus polg�rh�zai is javar�szt ebb�l a korszakb�l sz�rmaznak.

A gazdas�gi fellend�l�s az 1930-as �vekig v�ratott mag�ra; ekkor a v�rosba sz�mottev� hadiipar telep�lt. 1930-ban a k�zigazgat�s �tszervez�s�vel �sszef�gg�sben az �sszes t�bbi rendezett tan�cs� v�roshoz hasonl�an Veszpr�m is megyei v�ros lett. 1937-re elk�sz�lt a v�roson �tvezet� 8-as sz�m� orsz�gos f��tvonal Sz�kesfeh�rv�r �s az osztr�k hat�r k�z�tt. Az �tvonal r�szek�nt �p�lt meg Veszpr�m jelk�pe, az orsz�g egyik legnagyobb viaduktja, a Szent Istv�n v�lgyh�d. A v�rost, nem utols�sorban jelent�s hadi�zemei miatt, a m�sodik vil�gh�bor� sor�n t�bb bombat�mad�s is �rte. M�g ma sem egy�rtelm�, hogy a Viadukt k�z�ps� �v�t 1945. m�rcius 21-�n �jjel a visszavonul� n�met csapatok robbantott�k-e fel, vagy pedig egy szovjet bomba hat�s�ra d�lt-e romba. Az azonban biztos, hogy a n�metek a nagy �vet fel akart�k robbantani; erre ir�nyul� terv�ket h�rom b�tor veszpr�mi polg�r h�zta kereszt�l, amikor m�g a t�l folyam�n egyenk�nt kiszerelt�k a gyutacsokat a robban�t�ltetekb�l. K�t napra r� a szovjet csapatok – jelent�s utcai harcok n�lk�l – bevonultak Veszpr�mbe. Az �jj��p�t�s befejezt�vel az 1950-es �vekben folytat�dott az iparos�t�s, (f�leg vegyipari) kutat�int�zetek �s a vegyipari egyetem (ma Pannon Egyetem) telep�t�s�vel p�rhuzamosan. A c�l az volt, hogy a v�ros a k�z�p-dun�nt�li iparvid�k tudom�nyos k�zpontj�v� v�ljon. Mindezek k�vetkezt�ben a n�pess�g 40 �v alatt h�rom �s f�lszeres�re n�tt (ma m�r cs�kken�ben van). A megn�vekedett lakoss�g elhelyez�s�re nagy lak�telepek j�ttek l�tre. A Cserh�t csal�di h�zas �vezet�nek jelent�s r�sz�t elbontott�k, a hely�n „�j v�rosk�zpontot” alak�tottak ki. A 8-as �t n�vekv� forgalm�t a v�rost elker�l� k�rgy�r�re terelt�k. Megkezd�d�tt (�s m�g ma is tart) a Veszpr�men bel�l halad� bels� k�rgy�r� �p�t�se. Veszpr�m 1990-ben v�lhatott megyei jog� v�ross�.

• A t�ra k�peit megtekintheti a k�vetkező gal�ri�ban: Veszpr�m k�pgal�ria.
• Egy�b t�r�z�ssal kapcsolatos k�pgal�ri�k: Dzs-z.hu k�p gal�ri�k.

 

További túra helyszín, leírás

Állatkert, vadaspark

Séták, látogatások hazánk vadasparkjaiban, állatkertjeiben.

Arborétum

Arborétum, növénykert kirándulások.

Városnézés

Inkább telerüléseket érintő, gyakorlatilag városnéző kirándulások.  

Aggtelek

Az Aggteleki-karszt és az Aggteleki-hegység körzetében bejárt túrák, kirándulások leírása.

Bakony

A Bakony-hegység területén túráztunk, kirándultunk, ezen túrák leírása.

Balaton-felvidék

A Balaton környékén, a Balatoni-dombság területére tehető túráink.

Börzsöny

Túrék a Börzsönyben, Börzsönyi túra ismertetők.

Budai-hegység

Túráink a Budai-hegységben, turista ösvények, kirándulások.

Bükk

A Bükk-hegységi túráink, kirándulásaink leírása, túra útvonalak, ismertetők.

Cserehát

Cserehátot érintő túráink, a turista ösvények leírása.

Cserhát

Túrák a Cserhátban, Cserháti túrák ismertetője.

Egyéb

Egyéb, hegységhez, dombsághoz nem köthető túráink ismertetése

Gödöllői

Túrák a Gödöllői-dombság területéhez köthetően.

Gerecse

A Gerecse területét érintő túrák, kirándulás leiírások.

Kőszeg

A Kőszegi-dombság területén áthaladó túra útvonalak.

Kárpátok

a Kárpátokat érintő túráink, kirándulások a Kárpátokban.

Kemeneshát

Kemenesháti kirándulások, túrista ösvények, túrák.

Mátra

A Mátrában túráztunk, Mátrai kirándulások leírása.

Mecsek

Túráink a Mecsekben, turista ösvények, túra útvonalak.

Pilis

A Pilisi-hegységet érintő túra útvonalaink. Bejárt turista ösvények.

Szekszárdi-hegység

A Szekszádi-hegységben megtett túráink leírása.

Velencei-hegység

Túrák, turista ösvények a Velencei-hegységben, saját élményeink.ű

Vértes

A Vértes-hegység és a hozzá kapcsolaható túráink, turista útvonalak.

Villányi-hegység

Amikor a Villányi-hegységben és környékén kirándultunk.

Visegrádi-hegység

Turista ösvények a Visegrádi-hegységhez köthetően.

Zalai-dombság

A Zalai-Dombság területéről szóló kirándulások, túrák leírása.

Zempléni-hegység

Amikor a Zemplénben túráztunk, turista utak leírása.  

További túra helyszín, leírás

 

---

Egyéb túra , turista tudnivalók

A turista tízparancsolata.
Túra-, turistajelzések. Turista induló csomag. Turista térkép jelzések.
Turista térkép jelzések, kis összefoglaló térkép olvasáshoz.
Túrázással kapcsolatos weboldalak gyüjteménye.
Turistaház, kulcsosház, szálláshely - saját tapasztalaim
Az erdő fohásza - A turizmus alapja
Turista mozgalmak, jelvényszerző túramozgalom kiírások
Várak, vár látogatás túra
Hungary Card, Magyarországi turizmus kártya, saját tapasztalok, és felhasználás
Kisvasút, erdei vasút tapasztalataim
Turista hírek, információk
Turista. A kifejezés mit takar?
Magyarorszag terkep