Túra leírások

Túra leírások, turista információ, élmény, ismertető

Városnézések, kirándulások.

2005-05-21 :: Tatai tó körüli séta A tatai tavat néztük meg.
2005-07-01 :: Sárospatak Fáradtak voltunk, így csak kiautókáztunk Sárospatakra, megtekintettük a várat, majd Regécre másztunk fel a várat megnézni. Érdemes, szép a kilátás.
2005-10-15 :: Eger Egy délutan beugrottunk az egri várat és a várost megnézni. Régen jártam már itt is, így érdekelt, mire emlékszem a városból.
2006-07-09 :: Veszprém Rövid veszprémi séta, várlátogatással.
2006-07-29 :: Balassagyarmat Szécsény és Hollókõ felé megálltunk enni, és fagyizni a városban.
2006-07-29 :: Hollókõ Kiutaztunk Hollókõre, megnéztük a várat, a falut.
2006-07-29 :: Szécsény Szécsényre utaztunk, és ismerkedtünk meg a a településsel, és a látnivalókkal.
2006-08-26 :: Esztergom sétahajó Sétahajóval Budapestrõl elmetünk Esztergomba. Ott sétáltunk egyet a városban, majd busszal vissza.
2006-11-11 :: Ónod Otthon voltunk és kimentünk a Sajó partra, és megnéztük az Ónodi várat.
2007-01-06 :: Csesznek Csesznekre utaztunk egy kis kikapcsolódásra. Felmentünk megnézni a várat.
2007-10-13 :: Debrecen Debrecenben jártunk, a Da Vinci kiállítást indultunk megnézni. Elõtte volt egy kis idõnk, de csak a fõtérre, és a Déri múzeumbe jutottunk el.

�nod

�nod t�rt�nete A ter�let az �skor �ta lakott. El�sz�r 1296-ban eml�tik, Olnod n�ven. A 14. sz�zad m�sodik fel�ben m�r v�ros. Ebben az id�ben �p�lt a v�r, Borsod megye els� k�v�ra. 1561-ben �s 1582-ben a t�r�k�k megostromolt�k, de nem foglalt�k el. Miut�n Eger t�r�k k�zre jutott (1596), �nod volt az egyik legfontosabb er�d�tm�ny. 1639-ben a t�r�k�k felgy�jtott�k. K�s�bb a n�metek l�tt�k annyira sz�t, hogy m�r nem felelt meg er�d�tm�nynek. A R�k�czi-szabads�gharc idej�n katonai sz�ll�snak haszn�lt�k a v�rat. 1707. m�jus 31-�n �nod k�zel�ben ker�lt sor az �nodi orsz�ggy�l�sre, amelynek sor�n kimondt�k a Habsburg-h�z tr�nfoszt�s�t. A szabads�gharc alatt sokat szenvedett a k�rny�k, de ut�na �nod a megye egyik legvir�gz�bb telep�l�s�v� fejl�d�tt. Az iparosod�s megindul�s�val szerepe cs�kkent.

�nod v�ra a t�rt�neti Borsod v�rmegye keleti sz�l�n, a Saj� jobb partj�n �ll. Itt, a Hern�d torkolat�n�l forgalmas �tkel�hely (a k�r�mi r�v) alakult ki. A v�rat a XIV. sz�zad v�ge fel�, az I. Lajos hal�la ut�ni zavaros hatalmi helyzetben Cudar P�ter kezdte �p�teni a falu temploma k�r�l. Az okleveles adatokat az �sat�sok meger�s�tett�k. Saj� melletti s�k ter�leten szab�lyos, n�gyzet alak� v�r �llt. A v�rudvart k�t vagy h�rom oldalr�l �p�letek �s egy torony vette k�rbe. A teljes befejez�sre csak Zsigmond konszolid�ci�-ja ut�n ker�lt sor. A Cudar csal�d 1470-ben kihalt, s a v�r �s az uradalom t�bbsz�ri tulajdonosv�lt�s ut�n 1516-ban Per�nyi Imre n�dor� lett. Per�nyi k�t nagy birtokk�zpontja, Sikl�s �s Terebes k�z�tt utazt�ban �nodon is sokat id�z�tt, ez�rt 1516 �s 1520 k�z�tt a romos v�rat alapjait�l �jj��p�ttette. A Per�nyiek lak�lyoss� tett renesz�nsz v�rkast�ly�t s�rospataki v�rukhoz hasonl�an faragott ny�l�skeretek d�sz�tett�k. Cser�pk�lyh�kat is rakattak. A k�lyhacsemp�k egy r�sz�t B�csb�l hozatt�k. A n�dor ut�dai korszer�s�tett�k a v�r v�delm�t. A bels� v�r k�r� sz�les fal�vet h�ztak, a sarkokon a falak s�kj�b�l kiugr� b�sty�kb�l oldalaz� t�zet lehetett z�d�tani a falakat �s a szomsz�d b�sty�kat ostroml� ellens�gre. A Per�nyiek kihalt�val a v�rat – t�bb z�logbirtokos ut�n – R�k�czi Zsigmond szerezte meg 1602-ben. Miut�n 1596-ban a t�r�k elfoglalta Eger v�r�t, �nod az Oszm�n Birodalom hat�r�n �ll� v�gv�r lett. Vesz�lyeztetetts�ge �s megn�vekedett katonai fontoss�ga miatt az orsz�ggy�l�s t�bbsz�r is elrendelte jav�t�s�t, meger�s�t�s�t. A XVII. sz�zad k�zep�n �jabb “moderniz�ci�” k�vetkezett: f�lddel t�lt�tt�k fel a palota �s a k�ls� fal�v k�z�tti ter�letet. 1682 augusztus�ban, a B�cs ellen ind�tott hadj�rat sor�n a budai pasa seregei elfoglalt�k a v�rat, majd �tadt�k Th�k�ly Imr�nek. �nodot 1685-ben foglalt�k vissza. A v�rra h�rom �v m�lva egy tat�r k�nny�lovas-t�mad�s m�rt v�gs� csap�st. Az �nodi orsz�ggy�l�s idej�n m�r csak a romjai �lltak. A palotasz�rnyat 1707 ut�n bontott�k le, s ekkor t�lt�tt�k fel a pinc�ket is. A megmaradt falakb�l az Erd�dy gr�fok magt�rat �p�ttettek, amely a XIX. sz�zad k�zep�n m�g �llt. A Saj� �rad�sait�l puszt�tott, a helyiek �ltal k�b�nyak�nt, j�gveremk�nt haszn�lt rom megment�s�re 1985-ben kezd�dtek meg a felt�r�sok �s a helyre�ll�t�si munk�latok. Ezek azonban f�lbemaradtak. Met�ltm�zas d�sz�t�s Az �sat�s sor�n az �p�letek maradv�nyain k�v�l a v�rban foly� �let apr� eml�kei, cser�ped�nyek �s �vegt�rgyak t�red�kei, d�szes k�lyhacsemp�k, vaseszk�z�k, a ruh�zat �s a fegyverzet f�mr�szletei, csontfaragv�nyok, �llatcsontok a konyhai hullad�kb�l, valamint a berendez�s �s az �p�letek vasal�sai, szegei is el�ker�ltek. A ker�miat�rgyakat tiszt�t�s ut�n a restaur�torok kapt�k meg, akik nagy t�relemmel illesztett�k �ssze a m�lt szem�tre vetett apr� t�red�keit. (Restaur�l�s ut�n minden ker�miat�red�k sz�mot kap, amit lemoshatatlan fest�kkel a cser�p fel�let�re �runk. A sz�mot, a lelet le�r�s�t, valamint az el�ker�l�s k�r�lm�nyeit a lelt�rk�nyvben r�gz�tj�k.)

A t�rgyak k�z�tt tal�ltunk n�gy, saj�tos magyarorsz�gi term�knek t�n� XV. sz�zadi met�ltm�zas renesz�nsz d�szker�mia-t�red�ket is. (L�sd a Sz�ra b�rt ker�mi�k c�m� �r�sunkat. – A szerk.) Hasonl� elj�r�ssal M�ty�s kori k�lyhacsemp�k is k�sz�ltek. Ez a technika a n�met �s a lengyel ter�leteken csak a XV-XVI. sz�zad fordul�j�n jelent meg, �s a XVI. sz�zad m�sodik negyed�ben v�lt �ltal�noss�. �gy t�nik teh�t, hogy a vegyes m�zas technik�t alkalmaz� magyarorsz�gi (udvari?) m�hely megel�zte kort�rsait. A kors�k, kancs�k, t�lak �sszefoglal� nev�ket a k�sz�t�si elj�r�sr�l kapt�k: �get�s el�tt a fel�let�kre t�bbnyire geometrikus mint�kat karcoltak, amelyeket k�l�nf�le sz�n� m�zakkal t�lt�ttek ki. A bekarcolt vonalak t�bbnyire megakad�lyozt�k, hogy �get�skor a m�zak �sszefolyjanak. A k�l�nf�le sz�n� mez�k�n k�v�l a t�rgyak fel�let�t bepecs�telt mint�k, applik�lt “szam�cad�szek”, a kors�kat gerezdekre oszt� g�lasorok, �tt�rt �k�tm�nyek d�sz�tik. Az �nodi leletcsoport jobb min�s�g� p�ld�nyain a z�ld, s�rga �s barna �lomm�zon k�v�l alkalmaztak feh�r, s�t a legjobb p�ld�nyokon k�k �nm�zat is. A met�ltm�zas technik�val k�sz�lt ed�nyek nem az eg�sz t�rt�neti Magyarorsz�g ter�let�r�l, csak Esztergomt�l F�z�rig k�z�phegys�gi v�rak, mez�v�rosok k�zel�b�l ker�ltek el�. N�h�ny darabot tal�ltak az Alf�ld�n �s a Dun�nt�lon is. B�r az egyes p�ld�nyok keltez�se nincs megoldva, a kutat�k azt felt�telezik, hogy a felboml� udvari m�hely mestereinek egy r�sze az �szaki-k�z�phegys�g egy vagy t�bb k�zpontj�ba k�lt�z�tt, �s ott folytatta mesters�g�t. Megfelel� megrendel� hi�ny�ban azonban az ott gy�rtott term�kek min�s�ge fokozatosan romlott. A m�hely(ek) m�k�d�s�nek v�g�n m�r csak �lomm�zakat haszn�ltak. M�helyek �rulkod� nyomai Az �nodi kisleletek feldolgoz�s�nak voltak�pp m�g csak az elej�n tartunk. P�ld�ul a cser�ped�nyek anyaga �s form�i alapj�n t�pusok k�l�n�thet�k el. Ezeket id�rendbe �ll�tva a ker�miam�vess�g fejl�d�s�re k�vetkeztethet�nk. Az egy korszakb�l sz�rmaz� k�l�nf�le t�pusok az egykori ed�nyk�szletre, �gy k�zvetve a t�rol�si, f�z�si �s �tkez�si szok�sokra vetnek f�nyt. Ha az �nodi ed�nyek anyag�t, form�j�t, d�sz�t�seit �sszehasonl�tjuk k�zeli (p�ld�ul a szomsz�dos Mohi mez�v�ros ter�let�r�l el�ker�lt) �s t�volabbi (p�ld�ul dun�nt�li) lel�helyeken tal�lt, hasonl� kor� t�rgyakkal, akkor az el�bbi esetben t�bb, az ut�bbiban kevesebb hasonl�s�gra �s j� n�h�ny jellemz� k�l�nbs�gre bukkanhatunk. Ezek egy r�sze persze lehet v�letlen vagy az elt�r� �letsz�nvonal fokm�r�je, de lehet a fazekass�gban m�r ekkor megmutatkoz� m�helyr�gi�k, piack�rzetek �rulkod� nyoma is.

A ker�miam�zak �sszet�tel�b�l rekonstru�lhat�k az egykori m�zak recept�r�i. Ha megfelel�en nagysz�m� mint�nk van, a leleteket a m�zak �sszetev�i alapj�n csoportokba rendezhetj�k. A csoportok k�z�tti k�l�nbs�gek �rtelmez�se a k�zelj�v� fontos feladata lesz. R�g�szeti, r�tegtani �rvekkel d�nthet� el, hogy a m�z�sszetev�k k�l�nbs�geinek van-e kronol�giai jelent�s�ge. Megv�laszol�sra v�r az a k�rd�s is, hogy az elt�r�seknek funkcion�lis oka van-e, minthogy bizonyos m�zfajt�kat csak meghat�rozott ed�nyform�kon tal�ltunk. Tal�n a formai �s d�sz�t�sbeli saj�toss�gok alapj�n elk�l�n�thet� m�helyk�rzetek k�z�tt is akad elt�r�s. Az �sszmennyis�ghez k�pest kis sz�mban el�ker�lt met�ltm�zas ed�nyek eset�ben az egyes m�helyek megk�l�nb�ztet�se sem t�nik lehetetlennek. Ha erre csakugyan m�d ny�lik, nagy l�p�st tesz�nk e rendk�v�li min�s�g� ker�miafajta t�rt�net�nek megismer�se fel�. Tomka G�bor (Magyar Nemzeti M�zeum)

 

További túra helyszín, leírás

Állatkert, vadaspark

Séták, látogatások hazánk vadasparkjaiban, állatkertjeiben.

Arborétum

Arborétum, növénykert kirándulások.

Városnézés

Inkább telerüléseket érintő, gyakorlatilag városnéző kirándulások.  

Aggtelek

Az Aggteleki-karszt és az Aggteleki-hegység körzetében bejárt túrák, kirándulások leírása.

Bakony

A Bakony-hegység területén túráztunk, kirándultunk, ezen túrák leírása.

Balaton-felvidék

A Balaton környékén, a Balatoni-dombság területére tehető túráink.

Börzsöny

Túrék a Börzsönyben, Börzsönyi túra ismertetők.

Budai-hegység

Túráink a Budai-hegységben, turista ösvények, kirándulások.

Bükk

A Bükk-hegységi túráink, kirándulásaink leírása, túra útvonalak, ismertetők.

Cserehát

Cserehátot érintő túráink, a turista ösvények leírása.

Cserhát

Túrák a Cserhátban, Cserháti túrák ismertetője.

Egyéb

Egyéb, hegységhez, dombsághoz nem köthető túráink ismertetése

Gödöllői

Túrák a Gödöllői-dombság területéhez köthetően.

Gerecse

A Gerecse területét érintő túrák, kirándulás leiírások.

Kőszeg

A Kőszegi-dombság területén áthaladó túra útvonalak.

Kárpátok

a Kárpátokat érintő túráink, kirándulások a Kárpátokban.

Kemeneshát

Kemenesháti kirándulások, túrista ösvények, túrák.

Mátra

A Mátrában túráztunk, Mátrai kirándulások leírása.

Mecsek

Túráink a Mecsekben, turista ösvények, túra útvonalak.

Pilis

A Pilisi-hegységet érintő túra útvonalaink. Bejárt turista ösvények.

Szekszárdi-hegység

A Szekszádi-hegységben megtett túráink leírása.

Velencei-hegység

Túrák, turista ösvények a Velencei-hegységben, saját élményeink.ű

Vértes

A Vértes-hegység és a hozzá kapcsolaható túráink, turista útvonalak.

Villányi-hegység

Amikor a Villányi-hegységben és környékén kirándultunk.

Visegrádi-hegység

Turista ösvények a Visegrádi-hegységhez köthetően.

Zalai-dombság

A Zalai-Dombság területéről szóló kirándulások, túrák leírása.

Zempléni-hegység

Amikor a Zemplénben túráztunk, turista utak leírása.  

További túra helyszín, leírás

 

---

Egyéb túra , turista tudnivalók

A turista tízparancsolata.
Túra-, turistajelzések. Turista induló csomag. Turista térkép jelzések.
Turista térkép jelzések, kis összefoglaló térkép olvasáshoz.
Túrázással kapcsolatos weboldalak gyüjteménye.
Turistaház, kulcsosház, szálláshely - saját tapasztalaim
Az erdő fohásza - A turizmus alapja
Turista mozgalmak, jelvényszerző túramozgalom kiírások
Várak, vár látogatás túra
Hungary Card, Magyarországi turizmus kártya, saját tapasztalok, és felhasználás
Kisvasút, erdei vasút tapasztalataim
Turista hírek, információk
Turista. A kifejezés mit takar?
Magyarorszag terkep