Címke: kirándulás

Páris patak szurdokvölgye és az Ipolytarnóci Ősmaradványok

Páris patak szurdokvölgye és az Ipolytarnóci Ősmaradványok

Kellemes kiránduló időnek ígérkezett október 22, így elindultunk a Cserhátban, hogy megismerjük a Páris-patak szurdokvölgyét és megnézzük az Ipolytarnóci Ősmaradványokat, illetve az ott található látogatóközpontot.

 A Páris-patak szurdokvölgye

Autóval mentünk, fel a Cserháton keresztül, így Nógrádszakál volt a kijelölt tájékozódási pontunk, a települést Ipolytarnóc irányába elhagyva, nagyjából az utolsó ház után jobbra lesz egy kis földút, ami átvezet a síneken, és pár autó parkolásához van itt lehetőség. Kicsit bentebb, de akár az útról is már látható a völgy bejáratához épített vendégváró.

Nagyjából 50 méter séta után szemben találjuk a köves emelkedőt, ami a szurdokvölgy egyik mellékága, azon felsétálva, majd jobbra tartva a kicsit korábban elhagyott lépcsőn érhetünk vissza bejárathoz.

A völgy fő ágához balra kell elindulnunk, ahol már újabb ismeretterjesztő táblákat találhatunk. Olyan 400m lehet a szurdok hossza, köves, de gyalogosan könnyen járható. Nagyon látványosak az ember felé magasodó falak, az inkább folyami kavicsos kőzet és a kis moha, illetve páfrány növény sarjadások.

Ipolytarnóci Ősmaradványok

A rövid séta után autóval tovább haladunk Ipolytarnóc felé, nagyjából 10km az út addig, a település elején, rögtön a temető után tudunk befordulni, és a falu széli út vezet az ősmaradványok és látogató központ felé. Ipolytarnócon többféle jegyet vásárolhatunk, lehet csak sétálójegyet venni, de a 4D mozi, a lombkorona sétány és a Borókás-árok Geológiai tanösvény is külön fizetős. A Bükkábrányban talált Bükkábrányi fák megtekintése is már elvileg csak sétálójeggyel lehetséges, de az mér a park külső épületében található. A kőzetparki ösvény, a Kőszikla ösvény és a biológiai sétányok szabadon látogathatók a sétáló jeggyel.

Időszakosan vezetett túrákat is rendeznek, pl. van 10 km-es túra az Ősfenyő Belépő fogadóépülettől a szlovák oldali mucsinyi fatörzsbarlangig és vissza.

Mi a Geológiai tanösvényen mentünk végig, ami egy vezetett 1 órás program, nagyjából 800m-es séta, ennek részeként lehet megtekinteni az itt található legfontosabb ősmaradványokat a cápafogakat, a kövesedett fákat, levéllenyomatokat és az ősállati lábnyomokat. A lábnyomos homokkövet két csarnok és egy védőpince rész mutatja be, a legújabb, folyamatban levő feltárások belső terét ideiglenes, faszerkezetű épület védi. A nagycsarnok kiállítása világszínvonalú, a terület ősmaradványai mellett az egyéb európai – és magyar lábnyomos lelőhelyek ismertetésére is kitér. Az egykori vegetációt egy ősnövénysarok rekonstrukciója teszi szemléletessé, a lábnyomok alapján rekonstruált állatok pedig háromdimenziós kivetítés segítségével elevenednek meg.

Végül kint egy játszótér, valamint a jeggyel látogatható lombkorona sétány található.

Váci ártéri tanösvény

Amennyiben Vácott járunk a József Attila sétány végén, a Vác-Budapest közötti kereékpárút mellett, a Váci vár közelében találunk egy nagy parkolót. Ide autóval könnyen ki tudunk menni. Innen indultunk mi is felkeresni a váci ártéri tanösvényt.

A tanösvényhez a kerékpárúton Szob felé haladva tudunk legkönnyebben elindulni. Pár száz métert kell csak megtennünk az aszfaltcsíkon. Majd ahogy kanyarodunk a kereékpárúttal együtt, balra találunk egy fahidat, amelyen át tudunk a Gombás-patakon kelni. Kicsit lentebb egy másik híd is található, az rögtön a tanösvényhez vezető ösvénynél található.

Az ártéri tanösvényt babakocsival is könnyen bejárhatjuk, bár csak egy kb. 500 méter hosszú cölöpökön álló deszkaösvény vezet be a duna árterére, egy erdősávba.

Pár tájékoztató táblát találhatunk az ártéren élő állatok és növények bemutatásaként, de magunk is láthatunk vadkacsákat a váci ártéri tanösvény mellett. A tanösvény, az épp aktuális időjárásnak megfelelően több-kevesebb víz felett halad, így a nádas, az ártéri erdő megfigyelhető. Az utunkat egyszer út közben, egyszer pedig a deszkaösvény végén megszakíthatjuk, az ott kialakított megfigyelő helyeken.

A váci ártéri tanösvény ismertetése

A tanösvény Vác déli végén (a váci Liget mellett), a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó váci ártéri erdő területén található, és csatlakozik a Budapest-Szob kerékpárúthoz is. A botanikai-zoológiai tanösvény a Duna folyót egykor végigkísérő ártéri erdők egyik maradványát mutatja be.
Az erdő legszebb részeit gyakran borítja víz, ezért egy 510 méter hosszú, lábakon álló deszkaösvényt építettek ki a Göncöl Alapítvány önkéntesei. Ennek állapota jelenleg is kifogástalan. Magas vízállás esetén (a budapesti mércén 620 cm felett) a tanösvény száraz lábbal nem járható.
A madármegfigyelést két leshely, a növények és állatok megismerését táblák segítik. Szakvezetés a Göncöl-házban kérhető, legalább két héttel az esedékes látogatás előtt. Nagyobb csoportok esetén a látogatást max. 20 fős csoportokban érdemes megtenni.

Kezelő intézmény: Göncöl Alapítvány
Göncöl Alapítvány székházának címe: 2600 Vác, Ilona u. 3.
Telefon: 27/512-030

Szanda-vára kirándulás a Cserhátban 2014. július 5

Szanda-vára túra, kirándulás, séta a várhoz

Ezen a szép napon kisebb kirándulást terveztünk, ennek egyik állomása volt a Szanda várának a meglátogatása. Nem volt tervezve az út, így csak toronyirányt indultunk neki a vár látogatásának.

A Mária-forrásig mentünk fel, ami nagyon jó hideg és kellemes vizet ad. Innen indultunk el a vár irányába. A forrástól egy gyalogos ösvény vezetett fel egy felső erdei úthoz, amin bal felé indultunk el. Pár száz métert haladhattunk, mikor egy szélesebb út keresztezte a miénket. Ezzel megindult meredekebben az út felfelé, hisz a Szanda várrom egy vulkáni kúp tetején, így a környékhez képest viszonylagos magasan található.

A kanyargó erdei út újra áttért egy újabb erdei ösvényre, emlékeim szerint itt találtunk rá a kék jelzésre, ami már segített megbizonyosodni arról, hogy jó irányban indultunk el. A vár aljában már egyértelmű nyomait találtuk, hogy hol lehet a rom, így a maradék emelkedőt a valószínűleg a Szanda várából is származó köveken tudjuk megtenni.

Fent a Szanda várából már elég kevés falmaradvány látható, nehéz innen elképzelni, milyen vár állhatott a hegyen. A kilátásra azonban szép, tiszta időben nem lehet panasz, ritka gyönyörű a kilátás a Cserhát és a környék tereptárgyaira.

Vácrátót Arborétum látogatás 2010-08-20

Vácrátót Arborétum látogatás

2010 augusztus 20-án meglátogattuk a Vácrátóti Arborétumot.

A Vácrátóti Arborétum bemutatkozása

A több mint 180 éves műemlék- és természetvédelem alatt álló romantikus tájképi kert hazánk legfajgazdagabb tudományos élőnövény gyűjteménye. Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. Az eddig észlelt fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató és a természet sok-sok apró csodája várja egész évben kedves vendégeinket.

 

Kassai városnézés, Torna-vára, Krasznahorka-vára 2008-06-06

Egy szépnek ígérkező napon kimentünk Kassára, egy rövid városnézés után Torna-várát, majd Krasznahorka-várát látogattuk meg.

Kassai városnézés, Torna-vára, Krasznahorka-vára kirándulásunk leírása

Kassára mentünk ki autóval, hogy megnézzük a várost, de inkább csak felületesen, hogy felmérjük milyen látnivalók vannak. Végcélunk ugyanis a Krasznahorkai-vár meglátogatása volt.

Kassa főterén időztünk el egy kicsit, nagyon szép a főtere a városnak, felmentünk a harag-toronyba, hogy onnan is megtekintsük a látnivalókat.

Tovább indultunk, de a Tornai-vár útba esett, így megálltunk és megnéztük ezt a határtól 4km-re lévő híres várunk romjait.

A Tornai-vár leírása

A kővár építéséről egy 1387-es keltezésű oklevél emlékezett meg először, mely szerint ekkor adott engedélyt Zsigmond király a Tekus nemzetséghez tartozó Egyednek és testvéreinek, hogy a tulajdonukat képező Torna település feletti kopár hegyen maguknak várat építsenek.

Egy korabeli feljegyzés szerint rövidesen idevonuló Schultz császári generális csapatai harc nélkül szállták meg a kurucok által kiürített várat, amit a bevonuló Habsburg fegyveresek puskaporral több helyen is felrobbantották, a krónikák ezután többé nem említették a várat, mely azóta is pusztul.

A vár szabálytalan alaprajzú, belső toronnyal ellátott volt, amit a 16. században bástyákkal erősítettek meg.

A vár bejárata az északnyugati oldalon, egy 3 méter vastag falú rondella mellett nyílik. A várbeli katonaság a bástya lőréseiből ágyútűz alatt tarthatta a várbeliek a nyugati oldalon levő felvezető lankás utat. A hatalmas bástya udvarába érve, bal kéz felől egy újabb kapu állt, ahol egykor a gazdasági helyiségek és raktárak sorakoztak. A lerombolt kapun keresztül a nagyjából téglaalap területű felső vár udvarába lehet feljutni, ahol az egykori öregtorony négyzetes tömbje látható. Elpusztított csonkján még jól megfigyelhetők az emeleti ajtó és ablaknyílások. Keleti irányba haladva nagyméretű, emeletes palota egyetlen megmaradt kőfala meredezik. A pusztuló épület falában az egykori ablakok omladozó nyílásai sorakoznak. A felső vár déli és keleti oldalát szűk fal szoros határolja, aminek a sarkain, kisebb-nagyobb méretű rondellák álltak, az ide helyezett ágyúkkal lőtték a vár védői a meredek hegyoldalra felkapaszkodó ostromló sereget.

/ Bejegyzés: http://hu.wikipedia.org/wiki/Tornai_v%C3%A1r /

A Krasznahorkai-vár leírása

A várat a 13. század második felében a Csetneki és Máriássy család építtette, utóbbiak 1290-től 1352-ig birtokolták. 1352-ben a Bebekek [1] szerezték meg és bővítették. Oklevél 1341-ben említi először. Az 1440-es években Giskra serege foglalta el, majd Hunyadi Mátyás visszavette.

Épült egy gyönyörű teke formáju hegy legfelső csucsára; kőfal és sáncz nélkül, csupán tornyoktól és bástyáktól ékesitve. Első épitői leghihetőbben hussiták voltak a 15-dik századból, vagy épen Krasznahorka örökös urai a Bebek nemzetségbeliek, kiktől a hussiták elvévén, csak I. Mátyástól kaphatták ismét vissza, s meg is tarták 1566-ig, a midőn Bebek György már 2-szor pártolván el törvényes királyától, Krasznahorkát Svendi Lázár, cs. vezér elfoglalta, s várnagynak Andrásy Pétert helyezé oda. Későbben az Andrásyak hűségük miatt erdélyi jószágaiktól elesvén, pótlásul a krasznahorkai várat s uradalmat kapták meg, s mindez ideig a nagyérdemü Andrásy grófi nemzetség birja.”

1920-ig, a trianoni békeszerződésig Gömör és Kis-Hont vármegyéhez tartozott.

2012. március 10-én, szombat délután, a szlovákiai parlamenti választások napján két, a vár alatti illegális telepen élő fiatal cigarettázás közben felgyújtotta a füves domboldalt. Az erős szélben a tetőszerkezet is lángra kapott és beomlott, de a mennyezetek többnyire megóvták a termeket. A gyors tűzoltásnak köszönhetően a falak nagyrészt épen megmaradtak. A mentésben a szlovák hadsereg is részt vett.

A hat órán keresztül tartó tűzben kiégett a legrégebbi, gótikus palota-rész, bennégett Andrássy Gyula fegyvergyűjteménye. Megsérült a reneszánsz palota egy része, megrongálódott a harangtorony a benne található három haranggal.[5] Vasárnap a nagy szélben ismét kigyulladt a vár, de hamar eloltották. Ekkor a nagy tanácsterem mennyezete szakadt be, miután egy falat a szél rádöntött. Itt több száz éves bútorok voltak.

Az alsó várat, a középső-várban a Rákóczi-traktust és a Franciska-gyűjteményt, a kripta és a kápolna belső tereit nem érintette a tűz. Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter szerint a gyűjtemény 90%-a megmaradt, ezeket a Betléri Múzeumba valamint a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeumba és a Műszaki Múzeumba szállították át. A vár 11,6 millió eurós biztosítással rendelkezett.[6] A felújítás költségeit 15 millió euróra becsülik.

/ Bejegyzés: http://hu.wikipedia.org/wiki/Krasznahorka_v%C3%A1ra /

 

Budaörs – Széchenyi-hegy túra 2005-01-08

Budaörs túra

A túra útvonala:
Budaörs Piros kereszt turista jelzés – Szállás-hegy Piros kereszt turista jelzés – Farkas-hegy Piros kereszt turista jelzés – Repülés-emlékmű Piros kereszt turista jelzés – Piktortégla-üregek Piros sáv turista jelzés – Piktortégla- üregek Sárga C :: körút turista jelzés – Kakukk-hegy Piros négyszög turista jelzés – Kolacskovszky-turistaház Piros négyszög turista jelzés Piros C :: körút turista jelzés – Gazdagrét Piros négyszög turista jelzés Piros kereszt turista jelzés – Kilátó-szikla Zöld háromszög turista jelzés – Ördög-szék Zöld háromszög turista jelzés – Csillebérc Zöld háromszög turista jelzés – Apáca-rét Zöld háromszög turista jelzés – Széchenyi-hegy Zöld sáv turista jelzés

Kilátás a városra

Budaörsre utaztunk ki a BKV járattal. A Kő-hegy utáni megállóban szálltunk le. Itt megkerestük a Piros kereszt turista jelzés jelzést és azon indultunk el a házak között jobbra. Néhol a jelzés hiányzott, de térkép alapján jól lehet követni az útvonalat. Hamarosan egy felfelé vivő ösvényen jártunk, ami szőlő ültetvények mellett halad. Az utunk hamarosan elhagyta a lakott részt, és egy erdősávon keresztül folytatjuk az utat felfelé. Egyáltalán nem nehéz az út. Igaz nem volt találtuk túlságosan kijárt ösvényen, de úgy nézett ki, hogy használják, és rendben tartják.

 

Szállás-hegy

Az erdősáv után széles teherautók által is járt útra jutunk. Itt pillanthatjuk meg a Szállás-hegyet. Felmászva szép kilátás nyílik a környékre, és a közelben lévő bányára is. Kicsit elidőztünk itt, mert kellemes volt az idő. Tovább az utunk az erdősáv mellett haladt, míg az előttünk lévő hegy tetején meg nem pillantottuk a Repülés-emlékművet. Mikor itt jártunk az út rendesen ki volt járva, és emlékeim szerinte egy rövid, de alapos kaptatót tartalmazott.

 

Repülés-emlékmű távolról

Az emlékmű egy a hegytetőre állított 5-6 méter hosszú szárnydarabból áll. Oly módon, mintha a közeli sziklába ékelődött volna. A közelben találtunk egy épület maradványait is, arról nem tudom, hogy mi lehet.  Pár száz méter után a
Piros kereszt turista jelzés turistajelzésből Piros sáv turista jelzés jelzés lesz, majd a jelzés találkozik a Sárga C :: körút turista jelzés
jelzéssel. Mi ezen folytattunk az utunk.
Az emlékhely után hamar újra erdővel borított részre jutottunk, így utunk a Piktortégla-üregekig már ott haladt. Mint a helyszínen láttuk, valószínűleg amely onnan kapta a nevét, hogy annak a bizonyos téglának az agyasos alapanyagát innen termelték ki. Le lehet menni az üregekbe, de sok mindent nem fogunk ott találni :).

Letörött faág

A Sárga C :: körút turista jelzés turistajelzésen jártunk ekkor. Az erdő ezen szakasza kellemes, könnyen járható. A Kakukk-hegy felé tartó út nem volt igazán meredek. A Kakukk-hegynél találkoztunk a Piros négyszög turista jelzés jelzéssel, és azon folytattuk az utunk. A Kolacskovszky turistaháznál beiktattunk egy kis pihenőt és nézelődést, a várost lehetne innen látni, ha nem állna szmogban. A turistaházat elhagyva a Piros négyszög turista jelzés
jelzéshez csatlakozott a Piros C :: körút turista jelzés jelzés is, a közös szakaszon indultunk tovább.

 

Gazdagréti ház

Utunk kis erdei séta után visszaérkezett a városba. És a házak között, pár utcán kanyarogva kellett a jelzésünk követni. Ekkor a Piros négyszög turista jelzés és a Piros kereszt turista jelzés turista jelzést használtuk.
Kis séta után az egyik utca végében feljutottunk a Kilátó-szikla magasságába. Úgy döntöttünk, hogy a Zöld háromszög turista jelzés jelzést követve megnézzük az Ördög-sziklát is.
Ez a két magas pont nincs messze a településtől, és remek kilátás tárul a szemünk elé. Persze a teljes örömhöz hozzátartozna az is, hogy a képgalériában látott szeméttelep felszámolásra kerüljön.Jelzőoszlop a Kilátó-sziklánál

Az utunk további részén a Zöld háromszög turista jelzés jelzésen mentünk.
Csillebércre vezetett be az út először, ott kicsit elbujtatták a jelzéseket, de hamar megtaláltuk a hegyoldalon levezető ösvényt. Itt egy kicsit nehéz lehet a terep, ha eső után jut ide valaki, de persze nem teljesíthetetlen. A Farkas-völgybe vezet le a jelzés, utána már csak a szomszédos hegyre kell felmászni. Innen már jól látni a Televízióadó tornyot.
Van egy kis kegyhely útközben, de sima út vezet fel a dombra.A szmog határán

Innen az út könnyű, és egyre több emberrel találkoztunk, szinte lehetetlen eltévedni, akár térkép nélkül is megtalálhatjuk a Széchenyi-hegyi fogaskerekű végállomást. Talán itt még a Zöld sáv turista jelzés jelzésre kellett áttérni, de olyan rövid a táv, hogy nem is kell figyelni a térképet. Rövid kis túra volt, de jó idő volt, és kellemes a hangulat.
Épp elértük, az induló vonatot, így beszálltunk, és indultunk le a hegyről. Ha a járatot nem is nézzük meg, akkor is csak pár percet kell várni, mert jó a közlekedés.

Szallonnázó hely

Akik egy kicsit többre vágynak, mint sétálni egyet a hegyen, és esetleg egy piknik keretében szalonna sütésre is vállalkoznak, akkor itt megemlítem, hogy találtunk fenn egy kiépített szalonna-sütőt, bár pontosan nem tudom, hogy ez egy szabad hely, vagy pedig a közelben lakók saját kialakítású helye.
A természetben való sütögetésnek teljesen más a hangulata. Persze, van aki a kényelmet, a száraz fát és hogy a házba bemenekülhet többre értékelni. Nekem az ilyen többet jelent, és jobban is esik az étel.