Cserhát kategória bejegyzései

OKT Cserhát, Becske – Cserhátsurány, az OKT 19. szakasz teljesítése

OKT Cserhát, Becske – Cserhátsurány, az OKT 19. szakasz teljesítése

Az OKT részszakasz hossza: 16,5 km

Az OKT részszakasz szintkülönbségi adatai: +511/-470

A 19. OKT részszakasz előirányzott időtartama: 4:53 óra

A Becske – Cserhátsurány közötti OKT 19. szakasz túrájának leírása

A túra tervezésekor szokás szerint figyelembe vettem, hogy a fiammal együtt és kettesben, valamint késő őszi időpontban indultunk. Így rövid távot és olyan szakaszt választottunk, amikor nem vagyunk más járművek indulásához kötve. Így újra autóval mentünk Becskére, ahol egy 6:25-ös busszal mentünk át Mohorára, ahol kb. negyedórás várakozás után szálltunk át egy másik buszra, amely Cserhátsurányig vitt minket a túra kiinduló pontjára.

7:20 körül a buszmegállóból indulva a Kék sáv turista jelzés jelzésen, olyan 50m után megtaláljuk a kocsmát, amelynek az udvarában találjuk a pecsétet. Ezt követően indulunk tovább az úton, amely hamar jobbra letér egy szélső útra, amely visszatér a főútra, de hamar egy telep felé terel minket, de mielőtt elérnék, jobbra megindulunk az erdőben.

Az út felvezet minket egy szántóra, és több vadászles mellett vezet az utunk. Főként erdei utakon ereszkedünk le egy völgyben, hogy aztán egy újabb dombra kapaszkodjunk, ahonnan egy főként gerinc úton érkezzünk be Terény temetőjébe, és a településre. Nagyon szép kis település a Palóc út részeként sok szépen felújított házat a kiállítást és látogathatunk, de ilyen pl. a Csipke múzeum és az Orsósmagnó múzeum is.

A főutcára érve jobbra tartunk, majd egy kis utcán indulhatunk kifelé a településről, majd gondozott földek mentén indulunk fel egy dombra, ahol kerülve a földeket érünk lassan újra erdőbe, ami felvezet minket egy átjátszó vagy erősítő toronyhoz. Innen lassan megindulunk lefelé, hogy az utunk Szandaváraljára vezessen. Itt a pecsételőhely mellett van egy kis pihenőpark, megálltunk ebédelni.

Már nem kell a települést végig sétálnunk, rögtön megindulunk a Szanda vár irányába. Egy mellékúton vezet ki minket a Kék sáv turista jelzés jelzés, és a település feletti réten emelkedünk folyamatosan. Nagyjából a szakasz felénél érjük el a Mária-forrást, itt újra megpihenhetünk, már az erdőben vagyunk. Végig erdős részen vezet az utunk, kicsit csökken az emelkedés, de folyamatosan kell egyre magasabbra mennünk. A Kék sáv turista jelzés egyik kanyarulatában pár száz méteres kitérővel a Kék rom turista jelzés jelzést követve térhetünk ki a Szanda várhoz. Jó időben, ami nekünk is volt, gyönyörű kilátás van a környékre, majd végig is nézhetjük a megtett és előttünk álló utat.

A vár meglátogatása után visszatérünk és főként erdészeti utakon vezet az utunk folyamatosan lefelé vezető ösvényünk mentén. A változatos úton gyorsan lehet haladni, és egész hirtelen lyukadunk ki Becske szélső házai között. A központhoz vezet az út, innen nem messze találjuk a Fagyizót, aminek a kerítésén lesz a pecsét.

Páris patak szurdokvölgye és az Ipolytarnóci Ősmaradványok

Páris patak szurdokvölgye és az Ipolytarnóci Ősmaradványok

Kellemes kiránduló időnek ígérkezett október 22, így elindultunk a Cserhátban, hogy megismerjük a Páris-patak szurdokvölgyét és megnézzük az Ipolytarnóci Ősmaradványokat, illetve az ott található látogatóközpontot.

 A Páris-patak szurdokvölgye

Autóval mentünk, fel a Cserháton keresztül, így Nógrádszakál volt a kijelölt tájékozódási pontunk, a települést Ipolytarnóc irányába elhagyva, nagyjából az utolsó ház után jobbra lesz egy kis földút, ami átvezet a síneken, és pár autó parkolásához van itt lehetőség. Kicsit bentebb, de akár az útról is már látható a völgy bejáratához épített vendégváró.

Nagyjából 50 méter séta után szemben találjuk a köves emelkedőt, ami a szurdokvölgy egyik mellékága, azon felsétálva, majd jobbra tartva a kicsit korábban elhagyott lépcsőn érhetünk vissza bejárathoz.

A völgy fő ágához balra kell elindulnunk, ahol már újabb ismeretterjesztő táblákat találhatunk. Olyan 400m lehet a szurdok hossza, köves, de gyalogosan könnyen járható. Nagyon látványosak az ember felé magasodó falak, az inkább folyami kavicsos kőzet és a kis moha, illetve páfrány növény sarjadások.

Ipolytarnóci Ősmaradványok

A rövid séta után autóval tovább haladunk Ipolytarnóc felé, nagyjából 10km az út addig, a település elején, rögtön a temető után tudunk befordulni, és a falu széli út vezet az ősmaradványok és látogató központ felé. Ipolytarnócon többféle jegyet vásárolhatunk, lehet csak sétálójegyet venni, de a 4D mozi, a lombkorona sétány és a Borókás-árok Geológiai tanösvény is külön fizetős. A Bükkábrányban talált Bükkábrányi fák megtekintése is már elvileg csak sétálójeggyel lehetséges, de az mér a park külső épületében található. A kőzetparki ösvény, a Kőszikla ösvény és a biológiai sétányok szabadon látogathatók a sétáló jeggyel.

Időszakosan vezetett túrákat is rendeznek, pl. van 10 km-es túra az Ősfenyő Belépő fogadóépülettől a szlovák oldali mucsinyi fatörzsbarlangig és vissza.

Mi a Geológiai tanösvényen mentünk végig, ami egy vezetett 1 órás program, nagyjából 800m-es séta, ennek részeként lehet megtekinteni az itt található legfontosabb ősmaradványokat a cápafogakat, a kövesedett fákat, levéllenyomatokat és az ősállati lábnyomokat. A lábnyomos homokkövet két csarnok és egy védőpince rész mutatja be, a legújabb, folyamatban levő feltárások belső terét ideiglenes, faszerkezetű épület védi. A nagycsarnok kiállítása világszínvonalú, a terület ősmaradványai mellett az egyéb európai – és magyar lábnyomos lelőhelyek ismertetésére is kitér. Az egykori vegetációt egy ősnövénysarok rekonstrukciója teszi szemléletessé, a lábnyomok alapján rekonstruált állatok pedig háromdimenziós kivetítés segítségével elevenednek meg.

Végül kint egy játszótér, valamint a jeggyel látogatható lombkorona sétány található.

Romhány – Becske OKT 18. szakasz 2017-03-26

OKT Cserhát, Romhány – Becske , az OKT 18. szakasz teljesítése

Az OKT részszakasz hossza: 13,4 km

Az OKT részszakasz szintkülönbségi adatai: +313/-247

A 18. OKT részszakasz előirányzott időtartama: 3:55 óra

A Romhány – Becske közötti OKT 18. szakasz túrájának leírása

Az óraátállítás napján korán kellett ébrednünk, hogy autóval Becskéig utazzunk. A buszmegálló és a pecsételőhely közelében tudunk megállni. 6:49-kor indult a buszunk, amivel Magyarnándorig mentünk, onnan 7:10-kor indult tovább egy busz, amivel Romhány vasútállomásig mentünk, ami a 13.4km-es túránk kiinduló állomása volt.

Pecsételtünk a romhányi vasútállomáson, majd a régi kőhídon át elindultunk Kétbodony felé. Romhányt elhagyva pár száz méter után már Felsőbodonyban vagyunk. Az utunk a település útján vezet, majd egy kis sétát követően jobbra térünk Kétbodony felé. Egy kis emelkedő után a kék sáv jobbra betér egy utcába, de a pecsét miatt egy kicsit tovább kell menni az utcán lefelé és a kocsma teraszánál megtaláljuk.

Ezután visszatérhetünk a jelzéshez, ami egy kicsit romos telep mellett vezet ki. A telepet elhagyva balra kell megindulnunk a domboldalban.

 

Ősagárd – Romhány Országos Kéktúra 2016-09-18

Ősagárd – Romhány Országos Kéktúra 2016-09-18

OKT Cserhát, Ősagárd – Romhány, az OKT 18. szakasz teljesítése

Az OKT részszakasz hossza: 20,1 km

Az OKT részszakasz szintkülönbségi adatai: +398/-551

A 18. OKT részszakasz előirányzott időtartama: 5:25 óra

Az Ősagárd Romhány közötti OKT 18. szakasz túrájának leírása

A 18. számú Országos Kéktúra szakaszt több részletben jártam be, ennek egyik szakasza volt az Ősagárdról Romhányba vezető út.

Autóval Szendehelyig utaztam, innen egy reggeli járattal tudtam Ősagárdig menni. Ősagárdon már nem a központban lévő kocsmában található a pecsét, hanem az onnan kivezető út mellett a település végén.

Pecsételés után a jól jelzett kék sáv jelzésen haladunk ki a településről, egy rét mellett vezet az út, azt kell követni, eső után célszerű kamáslit használni, mert elég magas a fű. bizonyos helyeken. Szépnem túl nehéz az utunk, folyamatosan és gyorsan el tudunk A szomszédos Felsőpetény településre jutni, ahol a kocsma egyik külső dohányzó asztalánál megtaláljuk a pecsétet, ha a helyiség egyébként zárva tartana. Visszatérve a patak hídján tovább folytathatjuk az egykori major mellett az utunk, a szomszédos Homok-hegy nevéből jól következtethetünk, hogy szinte végig homokos úton halad a Kéktúra vonalvezetése.

Kéktúra Alsópetény

Alsópeténybe érve a szeszfőzde mellett jutunk be, jobbra is szemben is szép kastélyokat láthatunk. Egyébként az utunk balra vezet a főúton, amiről jobbra a központban kell letérnünk, itt a buszmegálló közelében találjuk meg a kitett Országos Kéktúra pecsétet.

A településről kivezető utcák és út elég meredek, az utolsó házakat elhagyva tovább emelkedik, de több helyen szép kilátást kapunk a kis településre.

A nem túl nehéz útvonalon, először gyakran szintben halad majd lassan ereszkedünk le Romhányba. A szintén jól jelzett kék sávot könnyű utunk során követni. A Kéktúra pecsétet a már nem üzemelő vasútállomásnál találjuk ami a buszállomás és a kerámiagyár között vezető út végén találhatunk.

Innen indul olyan busz, amely Szendehelyet érinti, vagy átszállással Rétságon.

Katalinpuszta – Ősagárd – Országos Kéktúra 2016-07-09

OKT Cserhát, Katalinpuszta – Ősagárd , az OKT 18. szakasz teljesítése

Az OKT részszakasz hossza: 13,7 km

Az OKT részszakasz szintkülönbségi adatai: +709/-601

A 18. OKT részszakasz előirányzott időtartama: 4:35 óra

A Katalinpuszta Ősagárd közötti OKT 18. szakasz túrájának leírása

A 18. számú Országos Kéktúra szakaszt több részletben jártam be, ennek egyik szakasza volt a Katalinpusztáról Ősagárdról vezető út.

Többször választottam kiindulópontnak Szendehelyet, mert autóval és busszal is könnyen megközelíthető, valamint innen induló buszjáratokkal több Kéktúra induló vagy érkező állomás könnyen megközelíthető.

Így tettem most is, Szendehelyig mentem autóval. Innen gyalogoltam le Katalinpusztára a túra kiindulási pontjára. Szép száraz idő volt, így vállalható volt ez a sok emelkedőt és szintcsökkenést magában foglaló szakasz. Katalinpusztától a jól jelzett kék sáv jelzést követve kezdjük meg az emelkedést a hegyoldalban, útba ejthetjük Rockenbauer Pál kopjafáját, akinek neve szorosan összekapcsolódik a Kéktúrával.

A Kéktúra innentől a Cserhátban halad, a Naszály erőteljes tömbjének a meghódítása lesz a feladatunk. A kitartó emelkedő lassan vált könnyebb séta úttá, majd hamarosan elérünk egy pár méteres függőhídig. Ezen vezet át az utunk, mielőtt elérjük a Bik-kút forrását. Itt kicsit megpihenhetünk, esetleg a vizet is megkóstolhatjuk, bár ottjártamkor nem volt igazán tisztán tartva.

Tovább haladva az utunk újra emelkedni kezd, elindulunk a Naszály északi oldalán. Itt célszerű arra számítani, hogy folyamatosan erős emelkedő lesz, míg a csúcsra érünk, alkalmanként találunk csak lankásabb szakaszokat. Én rengeteg szarvasbogárral találkoztam, igaz ezek nagy része már nem élt. A Naszály oldalában találhatunk barlangokat, és sok víznyelőt, én ezeket nem kerestem fel, de elvileg nem is látogathatók az ott élő denevérek védelme érdekében. Egyik ismert ilyen a közelben a Szinlő-barlang.

A Naszály csúcsán 652m magasan egy geodéziai mérőtorony emelkedik, nagyjából rendben van tartva és így fel is lehet menni, nagyon szép a kilátás a Dunáig, a Börzsönyre és a Cserhát is szépen belátható. Van itt is egy kis lehetőség megpihenni. Innen jórészt lefelé vezet az utunk, váltakozó mértékben ereszkedünk. Nem messze a csúcstól kis kitérőt megérhet a Násznép-barlangja. A kék barlang jelzés pár száz méter hossza, egy kicsit meredek és köves útvonalon vezet le oda.

Visszatérve a kéktúra jelzéshez, az út továbbra is erősen meredek úton halad lefelé a gerincen. Elég jól vezetnek minket a jelzések, így csak azt kell követnünk. Majd egy szekérútig is leérünk és azon indulunk tovább.

Lassan csökken az lejtése az utunknak, elérjük a Török-rétet, itt esetleg kevesebb jelzéssel találkozhatunk, de az utat követve egyszerű a dolgunk Ősagárd felé.

Én nem olvastam utána, így meglepődve tapasztaltam, hogy a bolt és a kocsma sem volt nyitva. A kéktúra pecsétet az Ősagárról Felsőpetény felé vezető végén találhatjuk meg, mikor a főútról balra letérünk.

 

 

Nógrád-Katalinpuszta – Országos Kéktúra 2016-04-30

OKT Cserhát, Nógrád – Katalinpuszta , az OKT 18. szakasz teljesítése

Az OKT részszakasz hossza: 14,0 km

Az OKT részszakasz szintkülönbségi adatai: +386/-440

A 18. OKT részszakasz előirányzott időtartama: 4:07 óra

A Nógrád – Katalinpuszta közötti OKT 18. szakasz túrájának leírása

A 18. számú Országos Kéktúra szakaszt több részletben jártam be, ennek egyik szakasza volt a Nógrádról Katalinpusztára vezető út.

Vácig mentem autóval, majd Nógrádra vonattal érkeztem, innen indult ez a kéktúra szakasz. Ez is egy rövidebb 14km-es túra, nem különösebben nehéz szakasz, gyakorlatilag a Börzsöny széléről vezet át a Cserhát szélére. Hivatalosan a cserháti kéktúra része már ez a szakasz.

A nógrádi vasútállomás közelében találjuk meg a pecsétet az OKT táblánál, majd a vasútállomás mellett átmegyünk az úton és az egyik utcán indulunk el déli irányban. A településről kijutva balra visz a kék sáv jelzés, mi most is azt követjük.

Keresztezzük a vasutat, majd elindulunk a Nagy-Kő-Hegy felé az emelkedőn. Vezet fel, vezet le az utunk, a Kis-Kő-Hegy oldalában és a hegyek közötti nyeregben vezet az út. Majd a csúcstól a hegy gerincén halad az ösvény kellemesen lejtős úton, hosszan, szinte teljesen egyenesen. A Magas-hegyet csak oldalazzuk, és lassan beérünk egy mélyúthoz, ami hamarosan Magyarkúthoz vezet. Itt jobbra be kell mennünk a pecsétért a csárdához, de e kitűnő lehetőség, hogy pihenjünk és megkóstoljuk az étterem nagy finom, házias ízeit.

Innen könnyű dózerút vezet ívelten Szendehely felé. Itt az én térképemhez képest annyi változás történt, hogy bevezet a kék sáv Szendehelyre, és a Szepi-fogadó mellett vezet le az ösvényünk a katalinpusztai központhoz, ami az általam teljesített szakasz végét is jelentette.

Én aztán Szendehelyről busszal mentem vissza Vácra az autóhoz.

 

Szanda-vára kirándulás a Cserhátban 2014. július 5

Szanda-vára túra, kirándulás, séta a várhoz

Ezen a szép napon kisebb kirándulást terveztünk, ennek egyik állomása volt a Szanda várának a meglátogatása. Nem volt tervezve az út, így csak toronyirányt indultunk neki a vár látogatásának.

A Mária-forrásig mentünk fel, ami nagyon jó hideg és kellemes vizet ad. Innen indultunk el a vár irányába. A forrástól egy gyalogos ösvény vezetett fel egy felső erdei úthoz, amin bal felé indultunk el. Pár száz métert haladhattunk, mikor egy szélesebb út keresztezte a miénket. Ezzel megindult meredekebben az út felfelé, hisz a Szanda várrom egy vulkáni kúp tetején, így a környékhez képest viszonylagos magasan található.

A kanyargó erdei út újra áttért egy újabb erdei ösvényre, emlékeim szerint itt találtunk rá a kék jelzésre, ami már segített megbizonyosodni arról, hogy jó irányban indultunk el. A vár aljában már egyértelmű nyomait találtuk, hogy hol lehet a rom, így a maradék emelkedőt a valószínűleg a Szanda várából is származó köveken tudjuk megtenni.

Fent a Szanda várából már elég kevés falmaradvány látható, nehéz innen elképzelni, milyen vár állhatott a hegyen. A kilátásra azonban szép, tiszta időben nem lehet panasz, ritka gyönyörű a kilátás a Cserhát és a környék tereptárgyaira.