OKT Cserhát, Bableves csárda – Nagybárkány , az OKT 19. szakasz teljesítése

OKT Cserhát, Bableves csárda – Nagybárkány , az OKT 19. szakasz teljesítése

Az OKT részszakasz hossza: 13,6 km

Az OKT részszakasz szintkülönbségi adatai: +480/-590

A 19. OKT részszakasz előirányzott időtartama: 4:10 óra

A Bableves csárda – Nagybárkány közötti OKT 19. szakasz túrájának leírása

A Cserhát befejező, számomra már csak „bekötő” szakasz teljesítése. Korábban Hollókő felől eljutottunk és pecsételtünk a Bableves csárdánál, majd később a Mátraverebély – Nagybárkány szakaszt is teljesítettük, így most ezt a köztes szakasz volt már csak hátra, úgy, hogy mindkét pecsét már megvolt.

A téli idő miatt nem szeretek sokáig maradni az erdőben és hosszú túrát betervezni, ezért aprózódott el ennyire ez a szakasz. Korán keltem, fél 4-kor, hogy 5-re már Nagybárkányba érkezhessek, ugyanis 5:05-kor indult a buszom Pásztó vasútállomásra, ahol egy kis várakozás után 6:00-kor indult busz Felsőtold felé, amiről a Kozárd Nagymező elágazásnál szálltam le. Innen pár perc séta, olyan 500m lehet a Bableves csárda, a mostani túra kiinduló pontja. Még sötét volt, mikor megindultam tapogatózva a csárda melletti úton, szép lassan emelkedve a Kelet-Cserhát szélső, talán a legmagasabb vonulatára. Az utunk egyszerűsítve annyi volt, hogy felmentünk a hegyre és egy gerinc úton végighaladva, fent egy kicsit föl és le hullámozva végül leereszkedünk Nagybárkányba.

A szintkülönbségi adatok és a szintrajzok szerint kicsit megerőltetőbb kaptatókra számíthatunk, de végül azt lehet mondani, bár fárasztó a túra, de viszonylag könnyen teljesíthetők az emelkedők ellenére is. A Tepkéig halad felfelé az első rész, az 567m magas csúcson találunk egy kilátót. Mivel egyedül voltam, és már lent is csúszós volt, így nem mentem fel. Pedig épp a napfelkeltével nagyjából egy időben érkeztem meg. Innentől, ahogy már írtam, olyan 40-50m lefelé, majd közel ennyi visszafelé mászások várnak ránk, ahogy a helyi csúcsok közelébe és nyergekbe leereszkedve halad az utunk. Több helyen találunk jelzést, ami pár méteres kitérővel kivezet minket kilátó helyre, vagy sziklához vezet.

Megmásszuk a Purgát, ami a legmagasabb csúcs a maga 575m magasságával, a Macska-hegyet, járunk a Garábi-nyeregben, majd a Nagy-Kő-tetőn elérjük az átjátszó tornyot. Itt még érintjük a Varjú-bércet, de lassan megszűnik a fűrészfogazás, és már szinte csak lefelé indul az utunk.

Az időjárásnak hála, sok helyen megmaradt a hó és meg is volt fagyva, így a sárral nem kellett küzdenem. Persze néhol a már nagyon vékony, csúszós jégréteg nehezítette a lefelé haladást. Persze másnak én sem javasolnám, hogy ilyen időben egyedül induljon el, mert elég lehet egy rossz lépés, és megcsúszhat az ember, le a domboldalon, vagy akár csak megsérülhet.

Ennek ellenére sikerült a szintidő közelében 3/4 11-re leérni az autóhoz. Így már otthon ebédeltem.