Joe bejegyzései

2019-ben az év rovara a Havasi cincér

2019-ben az év rovara a Havasi cincér

A 2019. év rovarát az internetes szavazás végeredményeként a Magyar Rovartani Társaság 2019. december 21-én, 16 órakor kezdődő 862. előadóülésén mutatta be, a szavazáson a legtöbb jelölést kapott faj, és így a 2019. év rovara a havasi cincér.

2019-re is három rovarfaj közül lehetett választani: a jelöltek mind közösségi jelentőségű fajok. Közösségi jelentőségű fajnak az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének mellékletein szereplő fajokat nevezzük; gyakran – helytelenül – a “Natura 2000-es faj” kifejezést használják rájuk. 2019-ben esedékes az élőhelyvédelmi irányelv alapján készülő országjelentés (amelyben a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéről és elterjedéséről kell beszámolni), ezért a Magyar Rovartani Társaság úgy döntött, hogy ennek apropóján választja ki jelöltjeit – a kis Apolló-lepkét, a  magyar tarszát és a havasi cincért – az Év rovara címre.

A havasi cincér felismerése, külleme

Aki már látott havasi cincért, aligha téveszti össze más hazai bogárfajjal.

A kifejlett bogár (az imágó) testhossza 2–4 cm. A hím csápja jóval (majdnem kétszer) hosszabb a testénél, a nőstény csápja alig hosszabb. A hím feje és rágói is nagyobbak. Kültakarójának alapszíne fekete, de mindenütt nagyon sűrűn álló, igen rövid szőrök fedik, amelyek az alap felületét szinte teljesen eltakarják. A szőrök legnagyobbrészt kékesszürkék, de az előháton és a szárnyfedőkön több bársonyosnak látszó fekete foltba tömörülnek, amelyeket világosabb sáv keretez. A foltok mérete és formája változatos, szinte egyedenként más és más, de az előhát elején egy félkör alakú minta és a szárnyfedők közepe mögött húzódó széles, zegzugos szélű harántöv állandó elem. Ez utóbbi előtt egy-egy nagyobb, mögötte egy-egy kisebb kerekded folt látszik. A csápízek végének fekete szőrei ecsetszerűen elálló bojtba tömörülnek, ezért a csáp tarkának látszik. A lábak szintén kékesszürkén szőrösek, így a mozdulatlan bogár remekül beleolvad a bükkfák kérgének hasonló színezetébe. Szárnyfedői aránylag gyengén szklerotizáltak, vékonyak, laposak.

Magyarországon nem él a havasi cincérhez hasonló színű és méretű cincér. Mintázata valamelyest hasonlít a gyászcincéréhez (Morimus funereus) – mellyel gyakran azonos élőhelyen található –, hiszen a gyászcincér szárnyfedőin is fekete bársonyfoltok vannak. E foltok száma azonban a gyászcincérnél csak négy, ezek nem olvadnak össze harántszalaggá; az előhátán nincs folt, és a csápja egyszínű. A gyászcincér sokkal vaskosabb felépítésű, domborúbb, nehézkesebb mozgású, röpképtelen bogár.

A havasi cincér magyarországi elterjedése

Magyarországon a havasi cincér a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, valamint a Mecsekben honos, és sok helyen gyakori. Megtalálható a Dunántúli-dombság egyes magasabb részein is.

A Soproni-hegységből csak régi adatai ismertek. Az idős bükkösökben bővelkedő Kőszegi-hegységből és az Alpokalja más területeiről furcsa módon mostanáig nem került elő. Figyelemre méltó, hogy a Zempléni-hegység északi és középső tömbjében nem ritka, de a délebbi bükkösökből ismeretlen. Mindez a megelőző évszázadokban folytatott, a faj számára kedvezőtlen erdészeti tevékenységre – pl. ismétlődő tarvágásokra, fenyőtelepítésekre – utalhat.

A Budai-hegységben meglepően ritka. A Normafa környéki közismert – és sok gyűjtő által látogatott – extrazonális bükkösből csak anekdotikus beszámolók utalnak rá, bizonyítópéldányt e sorok írója onnan még nem látott. Biztos adatai csupán a hegység leginkább északnyugati csücskéből, a perbáli Meszes-hegyről ismertek.

Egyetlen alföldi adata a Dráva mellékéről, Barcsról származik, ahol 2018-ban figyelték meg. A Dunától keletre, az Alföldön csak faáruval behurcolt egyedeket figyeltek meg városi környezetben; erdőben tenyésző síksági populációról nincs ismeretünk.

A havasi cincér élőhelye és tápnövényei

 A havasi cincér leginkább hegyvidéki bükkösökben él, általában 300 és 2000 métere tengerszint feletti magasságban (minél délebbre megyünk, annál magasabban, a bükk elterjedésének megfelelően). A havas hegycsúcsokhoz vagy a havasi legelőkhöz tehát nincs köze, így a „havasi” jelzője tulajdonképpen félrevezető. Más erdőtársulásokban sokkal ritkább, és azokban leginkább akkor fordul elő, ha elegyesen bükk is található bennük. Lárvája ennek megfelelően legtöbbször a bükk (Fagus sylvatica) fájában él, de más fafajok, például a közönséges gyertyán (Carpinus betulus), a mezei juhar (Acer campestre), a hegyi juhar (A. pseudoplatanus), a korai juhar (A. platanoides), a magas kőris (Fraxinus excelsior), a magyar kőris (F. angustifolia), a hegyi szil (Ulmus glabra), illetve a hársfajok (Tilia spp.) ugyancsak a tápnövényei közé tartoznak. 2018-ban vadcseresznyéből (Prunus avium) is kimutatták.

 

A bejegyzés alapja: https://www.rovartani.hu/ev-rovara/2019-2/

2019-ben az év emlőse az eurázsiai hiúz

2019-ben az év emlőse az eurázsiai hiúz

A 2019-es év emlőse az eurázsiai hiúz a Vadonleső szavazásán. Az eurázsiai hiúz, azaz tudományos nevén a Lynx lynx.

Sárgás bundáját fekete minta övezi; a bunda mintája eltérő lehet: az erősen pettyezett bundától a tisztán látható foltokig eltérhet egyetlen fajtán belül.

Az állat testhossza 80–130 centiméter, marmagassága 60–75 centiméter, farokhossza 11–24,5 centiméter és testtömege 8–38 kilogramm. A hím körülbelül 15 százalékkal nehezebb a nősténynél. Az eurázsiai hiúz alkatára jellemző a hosszú láb, amelytől oldalnézetben közel négyzet alakúnak tűnik. E tekintetben a macskafélék általános felépítésétől a hiúz tér el a leginkább. A végtagok nagy, erős és kerekded mancsokban végződnek. Főként télen, amikor ezek szőrzete a legerősebb és a legtömöttebb, kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az állat tömegét nagy felületen oszlatják szét: körülbelül 40 gramm jut egy négyzetcentiméterre. A hóban úgy halad, mintha csak hótalpakon járna, e tekintetben csak a rozsomák szárnyalja túl. Az eurázsiai hiúz a mély, kevésbé összeállt hóban sem süpped be úgy, mint például a szürke farkas, a puma vagy a tigris. Nyomai mancsról mancsra élesen elválnak egymástól, hasa szinte soha nem érinti a havat. Mellső lába a hátsó hosszának csupán 80 százalékát éri el, ezért úgy tűnik, mintha fara nehezebb volna. Így már alkata is arra enged következtetni, hogy a hiúz gyors vágtára és hatalmas ugrásokra képes. Hátsó lábán a karmok kevésbé erősen görbültek, mint a mellsőn, ahol a körülbelül 4 centiméteres karmok szinte sarlószerűen hajlanak hátra. Futás közben az állat visszahúzza őket hüvelyükbe. Rossz távfutó. Az eurázsiai hiúz bundájának alsó szőrzete igen tömött, selymes, efölött a koronaszőrök 5-7 centiméteresek. A hátoldalon a szőre sűrűbb, bár annak hosszabb szőrszálai miatt ez éppen fordítva tűnik. A vörös vagy vörösesbarna hát sötét foltozása erősen változó, de tájanként jellemző lehet. Rövid, szinte csonkának ható fekete végű farkát a hiúz fel tudja mereszteni. Az eurázsiai hiúz jellegzetes pofáján a szemek egészen elöl ülnek, így lehetővé teszik, hogy az állat egy széles mezőben a térben is lásson. Arcát alulról viszonylag hosszú pofaszakáll keretezi, amely nyomokban más macskaféléknél is látható, de messze nem ilyen kifejezett. Feltételezik, hogy mint egy parabola, elősegíti a hallást, hasonlóan a baglyok arcfátyolához. Az eurázsiai hiúz valóban nagyon jól hall, vadászat közben is leginkább erre az érzékére támaszkodik. A hiúz fülén 4 centiméter hosszú, fekete bojt van, amelynek segítségével képes a hangforrás helyét pontosan meghatározni. A bojt színe feltűnően elüt a világos hátsó fülszegélytől. A hiúz koponyája a macskafélékre jellemző, rövid, hatalmas szemfogak ülnek benne, amelyeken vékony barázda („vércsatorna”) húzódik.

Mint Európában honos faj, igen kedvelt az állatkerti állat, a javarészt csak európai faunát bemutató vadasparkok némelyikében is megtalálható. Magyarországon is általánosan elterjedt állatkerti faj, látható Nyíregyházán, Veszprémben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Kecskeméten is.

Magyarországon az Északi-középhegységben, elsősorban az Aggteleki Nemzeti Park területén fordulhat elő. Hazánkban nagyon ritka fajnak számít, 2012-ben a vadon élő hiúzok összlétszáma feltehetően nem haladta meg a 10-et. Magyarországon fokozottan védett , az eurázsiai hiúz eszmei értéke: 500 000 Ft.

 

A bejegyzés alapja: https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%A1zsiai_hi%C3%BAz

2019-ben az év vadvirága a zergevirág

2019-ben az év vadvirága a zergevirág

Az év vadvirága 2019-ben a magyar zergevirág lesz, közölte a Magyar Természettudományi Múzeum. A vadvirágok között a második helyen a tündérfátyol, a harmadikon pedig a macskahere végzett.

A zergevirág magassága, mérete 25-55 centiméter. A szár nyúlánk, ritkásan pelyhes és mirigyszőrös, 1-3 fészkű, többlevelű. Gyöktörzse gumósan megvastagodott, dudoros, a gumó mogyoró méretű, de nem hajt tarackot. A szárlevelek alul lassan nyélbe keskenyednek, keskeny tojásdadok vagy lándzsásak, a szélük ép. A magányos virág a szár végén nyílik. A fészek 3-8 centiméter átmérőjű, élénk zöldessárga.

A zergevirág életmódja, élőhelye

Karsztbokorerdők, száraz tölgyesek és pusztafüves lejtők, sziki tölgyesek jellemző faja. A Börzsönyben, valamint a Mátrában megtalálható növényfaj. Áprilistól júniusig virágzik. Tőlevelei a virágzás után hajtanak ki.

 

 

A bejegyzés alapja: https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_zergevir%C3%A1g

2019-ben az év kétéltűje a foltos szalamandra

2019-ben az év kétéltűje a foltos szalamandra

Hűvös erdeink egzotikus kétéltűjét, a foltos szalamandrát választottuk az év kétéltűjének 2019-ben. Az alábbi cikkben a kiválasztás hátteréről és az év kétéltűje kampányunkkal kapcsolatos terveinkről írtunk.

A Börzsöny és a Mátra erdőségei előkelő helyet foglalnak el hazánk népszerű kirándulóhelyei között. Napsütéses hétvégéken turisták ezrei húznak bakancsot, hogy bejárják a hűvös patakvölgyekkel szabdalt hegyek zegzugos világát. Esős, nyirkos időben érezhetően csökken a kirándulók száma, a csúszós kövek és a sáros ösvények jelentette megpróbáltatásokat csak a merészebbek vállalják. Akit hirtelen kap el a zápor-zivatar, az mihamarabb igyekszik fedezékbe húzódni. Mikor a turisták zsivaja elhalkul, s az eső csepegése felerősödik, akkor jön el a foltos szalamandrák (Salamandra salamandra) ideje!

Szárazság idején sokszor alig érzékelhető a jelenlétük, ellenben miután megnyílnak az ég csatornái, gyakran tömegével másznak elő rejtekükből. Ez a találkozás a legtöbb ember számára maradandó élményt jelent, hiszen hazánk egyik legtetszetősebb, rendkívül fotogén kétéltűjéről van szó. Sajnálatos tény, hogy napjainkban a foltos szalamandrára számos veszély leselkedik, ezért döntött úgy az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, hogy a fajt 2019-ben az Év kétéltűjének választja.

A foltos szalamandra legnagyobb és leglátványosabb farkos kétéltűnk, hazánkban más állattal gyakorlatilag összetéveszthetetlen. Testhossza felnőtt korában átlagosan 20 cm körüli. Szemei nagyok, kiemelkedők, pupillája sötét. A test hengeres, mintázata feltűnő, egyedekre jellemző. Háta és oldala fényes fekete, amelyet világos- vagy sötétsárga foltok tarkítanak. Néhány állományánál előfordulnak olyan egyedek, amelyeken a foltok narancs- vagy tűzvörösek, hazánkban ilyenekkel leggyakrabban a Börzsönyben találkozhatunk.

A foltos szalamandra hasa általában szürke alapon sárga foltos. Bőre sima, hátán és oldalain nagy mirigyszemölcsök találhatóak. Kétoldalt a tarkótájékon, a nyakra húzódóan, sárga, vese alakú fültőmirigyek helyezkednek el.

A foltos szalamandra Magyarország hegyein-völgyein

Hazánkban a foltos szalamandra elterjedését elég jól ismerjük. A jelenleg ismert előfordulásai szorosan összefüggenek a középhegységi jellegű, hűvös klímájú erdőállományok és a lárvanevelésre alkalmas vízterek meglétével. Bár a szalamandra hegyvidékeink magasabb régióiban a leggyakoribb, dombvidékeken és hegylábi területeken is előfordul. Hazai populációi szigetszerűen fordulnak elő és nagy genetikai változatosságot mutatnak. Legnagyobb állományai az Északi-középhegységben találhatóak, a Börzsönytől a Zemplénig 200-300 méteres tengerszinttől felfelé. A Dunántúlon szűkebb az elterjedése, a nyugati határszélen előfordul az Őrségben, valamint a Soproni- és a Kőszegi-hegységben. Kicsiny maradványpopulációi élnek a Visegrádi- és a Budai-hegységben is, ez utóbbira 2008-ban derült fény. Külön érdekesség, hogy az egyik élőhely Budapest közigazgatási határán belül található. Közép-Európa hegyvidékein a foltos szalamandra körülbelül 1000 méterig, Dél-Európa egyes részein 2000 méterig hatol fel.

Hazai állománynagysága nem ismert pontosan. A fajt veszélyeztető egyik legfontosabb tényező a lárvák kifejlődéséhez szükséges tiszta, friss vizű források, lassú folyású patakok, csermelyek számának fogyatkozása. A megfelelő, lárvafialásra alkalmas vizeket nagy távolságból is felkereső, lassú mozgású nőstények fokozott veszélynek vannak kitéve az egyre sűrűbb úthálózat miatt. Korábban előszeretettel gyűjtötték tetszetős színe miatt, ez a szokás mára szerencsére alábbhagyott. A faj a Berni Egyezmény III. függelékébe tartozik. Magyarországon – mint minden kétéltű és hüllő – védett. Természetvédelmi értéke: 50 000 Ft.

 

A bejegyzés alapja: http://www.mme.hu/foltos-szalamandra-lett-az-ev-keteltuje-2019-ben

2019-ben a gólyatöcs az év madara

2019-ben a gólyatöcs az év madara

A gólyatöcs, egyik szép régi nevén – a székigólya, nem véletlenül kapta ezt a népi elnevezést. Hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével valóban miniatűr fehér gólyához hasonlít.

Hatalmas meglepetésre a gólyatöcsöt (régi nevén a székigólyát) választották az év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazásán.

A 2018  nyári internetes szavazáson a három választható madárfajra (gólyatöcs, gulipán és nagy póling) érkezett 8993 voks közül a gólyatöcs kapta a legtöbbet, így lett ez a faj az idei év madara.

A gólyatöcs hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével egy miniatűr fehér gólyához hasonlít. Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen előfordul. Főleg vízi rovarokkal és más gerinctelenekkel, elsősorban alacsonyabb rendű rákokkal táplálkozik. Március-áprilisban érkezik a trópusi Afrikából, a költési időszak végén kel útra, többségük augusztusban el is hagyja Magyarországot.

A hím homloka, torka, nyaka és alsóteste fehér, a fejtető, a tarkó, a nyak hátsó része, a hát, a váll ás a szárnyak feketék. A tojó fején és nyakán több a fehér, hátuk pedig barnásfekete. Vékony, fekete csőre hosszú. A gólyatöcs piros lábai rendkívül hosszúak (tudományos neve, a Himantopus szíjlábút jelent).

A gólyatöcs magyarországi élőhelye, vonulása

Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 cm mély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud. Vonulási időszakban bármely sekély vizű élőhelyen: halastócsapolásokon, belvizes szántókon, gyepeken is találkozhatunk vele. A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja fészkelőhelyként.

Hatalmas elterjedési területének nagyobb részén állandó, az Eurázsiában és Észak-Amerikában fészkelők vonulók. A hazai állomány hosszú távú vonuló. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat.

Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul.

Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.

 

A bejegyzés alapja: http://www.mme.hu/2019-ev-madara-golyatocs

OKT Cserhát, Becske – Cserhátsurány, az OKT 19. szakasz teljesítése

OKT Cserhát, Becske – Cserhátsurány, az OKT 19. szakasz teljesítése

Az OKT részszakasz hossza: 16,5 km

Az OKT részszakasz szintkülönbségi adatai: +511/-470

A 19. OKT részszakasz előirányzott időtartama: 4:53 óra

A Becske – Cserhátsurány közötti OKT 19. szakasz túrájának leírása

A túra tervezésekor szokás szerint figyelembe vettem, hogy a fiammal együtt és kettesben, valamint késő őszi időpontban indultunk. Így rövid távot és olyan szakaszt választottunk, amikor nem vagyunk más járművek indulásához kötve. Így újra autóval mentünk Becskére, ahol egy 6:25-ös busszal mentünk át Mohorára, ahol kb. negyedórás várakozás után szálltunk át egy másik buszra, amely Cserhátsurányig vitt minket a túra kiinduló pontjára.

7:20 körül a buszmegállóból indulva a Kék sáv turista jelzés jelzésen, olyan 50m után megtaláljuk a kocsmát, amelynek az udvarában találjuk a pecsétet. Ezt követően indulunk tovább az úton, amely hamar jobbra letér egy szélső útra, amely visszatér a főútra, de hamar egy telep felé terel minket, de mielőtt elérnék, jobbra megindulunk az erdőben.

Az út felvezet minket egy szántóra, és több vadászles mellett vezet az utunk. Főként erdei utakon ereszkedünk le egy völgyben, hogy aztán egy újabb dombra kapaszkodjunk, ahonnan egy főként gerinc úton érkezzünk be Terény temetőjébe, és a településre. Nagyon szép kis település a Palóc út részeként sok szépen felújított házat a kiállítást és látogathatunk, de ilyen pl. a Csipke múzeum és az Orsósmagnó múzeum is.

A főutcára érve jobbra tartunk, majd egy kis utcán indulhatunk kifelé a településről, majd gondozott földek mentén indulunk fel egy dombra, ahol kerülve a földeket érünk lassan újra erdőbe, ami felvezet minket egy átjátszó vagy erősítő toronyhoz. Innen lassan megindulunk lefelé, hogy az utunk Szandaváraljára vezessen. Itt a pecsételőhely mellett van egy kis pihenőpark, megálltunk ebédelni.

Már nem kell a települést végig sétálnunk, rögtön megindulunk a Szanda vár irányába. Egy mellékúton vezet ki minket a Kék sáv turista jelzés jelzés, és a település feletti réten emelkedünk folyamatosan. Nagyjából a szakasz felénél érjük el a Mária-forrást, itt újra megpihenhetünk, már az erdőben vagyunk. Végig erdős részen vezet az utunk, kicsit csökken az emelkedés, de folyamatosan kell egyre magasabbra mennünk. A Kék sáv turista jelzés egyik kanyarulatában pár száz méteres kitérővel a Kék rom turista jelzés jelzést követve térhetünk ki a Szanda várhoz. Jó időben, ami nekünk is volt, gyönyörű kilátás van a környékre, majd végig is nézhetjük a megtett és előttünk álló utat.

A vár meglátogatása után visszatérünk és főként erdészeti utakon vezet az utunk folyamatosan lefelé vezető ösvényünk mentén. A változatos úton gyorsan lehet haladni, és egész hirtelen lyukadunk ki Becske szélső házai között. A központhoz vezet az út, innen nem messze találjuk a Fagyizót, aminek a kerítésén lesz a pecsét.

Paprikás-patak vízesés, solymári vár

Paprikás-patak vízesés, solymári vár

Solymárra utaztunk, hogy az Alsó-Jegenye völgyet járjuk végig és meglátogassuk a Solymári várat. Egy rövid körtúra a völgyben, kis szintemelkedéssel a vár környékén.

A túra hossza: 5.6km

A túra szintemelkedés: 90m

A túra nehézsége: könnyű túra, akár kisgyerekkel is bejárható. Zöld sáv turista jelzés Piros sáv turista jelzés Sárga sáv turista jelzés Kék sáv turista jelzés

Az Alsó-Jegenye völgy, a Paprikás-patak mentén

Mi autóval mentünk ki Solymárra, így a Hidegkúti út végén Solymár elején található Shell kút után az út mellett tudtunk megállni. Kicsit visszasétálva találhatjuk meg a jobb oldali házak után a kis utcát, ahonnan levezet az út a völgybe.

Erdei a túra, földút van végig, viszonylag széles és jól kitaposott, így elvileg babakocsival és biciklivel is járható a jelentős része. Néha persze át kell segíteni a gyereket és biciklijét bizonyos szakaszokon. Bár nem túl nehéz a terep, cipővel és ruházattal úgy kell készülni, hogy főként eső után találkozhatunk sáros szakasszal.

Rögtön a túra elején le kell ereszkednünk kicsit a Paprikás-patak szintjére, hamar el is érjük a patakot, amin több fából ácsolt híd vezet át. Itt a Sárga sáv turista jelzés és a kék mária jelzést láthatjuk a fákon. A patak nagyon tiszta vizű, de ottjártunkkor nem volt túl sebes és bővizű, bár belegondolva, valószínűleg ő is besegített a völgy kialakításába.

A Les-hegyet és a Felső-patak-hegyet kerüljük meg az utat követve, hol közvetlenül a patak mentén, hol kicsit felé emelkedik az út. Olyan 800m sétát követően az egyik ilyen emelkedő közelében találhatjuk a túra egyik nevezetességét a Paprikás-patak-vízesést, ami a Budai-hegység legnagyobb vízesése. Ez a kb. 3-5m magas vízesés tetejéhez egy falépcső vezet le, de tovább haladva és leereszkedve a dombról szemből is megcsodálhatjuk a leömlő vizet.

Tovább haladva jobbra, egy magas, de gyerekek számára is mászható homokkő falat találunk, itt padokat is találunk, ahol kis pihenőt tehetünk. Után még egy kisebb, hasonló fal mellett is elhaladunk. Közben lassan újra visszatérünk a patak szintjére, míg a fahídon átkelve, egy újabb pihenésre hívogató részre érünk, ahonnan már felfedezhetjük a patak bal partján a kiépített Rózsika-forrást, ami bár nagy és szépen kialakított, de sajnos a vize nem iható.

Innen már csak egy pár perces séta a Rózsika-sétány végén a tisztás, ahol egy májusfa oszlop áll és néhány pihenő padja piknikezésre hívogat.

A Solymári-vár, Szarkavár, Öregtorony, kilátó

Mi innen tovább indultunk, a tisztás és a patak meder mentén, hogy a Solymári-várat is meglátogassuk. Ez a szakasz sem tartogat nagy emelkedőt, csak a lovaspark mellett, a vár feljáróját kell megmásznunk, hogy a Mátyás-dombra felérve a várkapuhoz jussunk. A vár tavasztól őszig, elvileg áprilistól-októberig látogatható pár száz forintos belépődíj ellenében. Most a kivételes jó idő és a november eleji ünnepre való tekintettel, nyitva találtuk és sikerült bejutni a várba és a torony kilátóból körbe nézhettünk a környéken.

A Solymári várat Szarkavár néven is emlegetik, nem volt túlságosan nagy, de szép helye épül, így az Öregtorony helyén felépített kilátóból szép a kilátás.

Mi az Alsó-patak-hegy irányában indultunk, amit a kék mária jelzés is támogat, egy kis emelkedő leküzdése vár ránk, de cserébe a vártól magasabb pontra juthatunk fel, ahonnan szintén szép a kilátás. A tetőre mezőgazdasági művelés mellett vezető úton jutunk fel. Mihelyt elérjük az erdősávot, jobb olyanon megjelenik az erdő, a Zöld sáv turista jelzés jelzésünk bevezet minket jobbra az erdőbe, ahol a lassan lefelé vezet az utunk. A kellemes lefelé vezető sétaút végén, leérünk a Zöld sáv turista jelzés jelzéshez, ami aztán visszavezet minket a Paprikás-patak és a korábban látott pihenő tisztáshoz.

Itt most pihentünk egy kicsit, majd a reggel bejárt úton visszafelé mentünk az autóhoz.

Páris patak szurdokvölgye és az Ipolytarnóci Ősmaradványok

Páris patak szurdokvölgye és az Ipolytarnóci Ősmaradványok

Kellemes kiránduló időnek ígérkezett október 22, így elindultunk a Cserhátban, hogy megismerjük a Páris-patak szurdokvölgyét és megnézzük az Ipolytarnóci Ősmaradványokat, illetve az ott található látogatóközpontot.

 A Páris-patak szurdokvölgye

Autóval mentünk, fel a Cserháton keresztül, így Nógrádszakál volt a kijelölt tájékozódási pontunk, a települést Ipolytarnóc irányába elhagyva, nagyjából az utolsó ház után jobbra lesz egy kis földút, ami átvezet a síneken, és pár autó parkolásához van itt lehetőség. Kicsit bentebb, de akár az útról is már látható a völgy bejáratához épített vendégváró.

Nagyjából 50 méter séta után szemben találjuk a köves emelkedőt, ami a szurdokvölgy egyik mellékága, azon felsétálva, majd jobbra tartva a kicsit korábban elhagyott lépcsőn érhetünk vissza bejárathoz.

A völgy fő ágához balra kell elindulnunk, ahol már újabb ismeretterjesztő táblákat találhatunk. Olyan 400m lehet a szurdok hossza, köves, de gyalogosan könnyen járható. Nagyon látványosak az ember felé magasodó falak, az inkább folyami kavicsos kőzet és a kis moha, illetve páfrány növény sarjadások.

Ipolytarnóci Ősmaradványok

A rövid séta után autóval tovább haladunk Ipolytarnóc felé, nagyjából 10km az út addig, a település elején, rögtön a temető után tudunk befordulni, és a falu széli út vezet az ősmaradványok és látogató központ felé. Ipolytarnócon többféle jegyet vásárolhatunk, lehet csak sétálójegyet venni, de a 4D mozi, a lombkorona sétány és a Borókás-árok Geológiai tanösvény is külön fizetős. A Bükkábrányban talált Bükkábrányi fák megtekintése is már elvileg csak sétálójeggyel lehetséges, de az mér a park külső épületében található. A kőzetparki ösvény, a Kőszikla ösvény és a biológiai sétányok szabadon látogathatók a sétáló jeggyel.

Időszakosan vezetett túrákat is rendeznek, pl. van 10 km-es túra az Ősfenyő Belépő fogadóépülettől a szlovák oldali mucsinyi fatörzsbarlangig és vissza.

Mi a Geológiai tanösvényen mentünk végig, ami egy vezetett 1 órás program, nagyjából 800m-es séta, ennek részeként lehet megtekinteni az itt található legfontosabb ősmaradványokat a cápafogakat, a kövesedett fákat, levéllenyomatokat és az ősállati lábnyomokat. A lábnyomos homokkövet két csarnok és egy védőpince rész mutatja be, a legújabb, folyamatban levő feltárások belső terét ideiglenes, faszerkezetű épület védi. A nagycsarnok kiállítása világszínvonalú, a terület ősmaradványai mellett az egyéb európai – és magyar lábnyomos lelőhelyek ismertetésére is kitér. Az egykori vegetációt egy ősnövénysarok rekonstrukciója teszi szemléletessé, a lábnyomok alapján rekonstruált állatok pedig háromdimenziós kivetítés segítségével elevenednek meg.

Végül kint egy játszótér, valamint a jeggyel látogatható lombkorona sétány található.

Katonasírok a Bükkben

Katonasírok a Bükkben

A 25 éves Zöld Sportok Clubja abból a célból hozta létre a mozgalmat, hogy megemlékezzünk túráink során a Bükkben elesett hősökről.

Feladat: a teljesség igénye nélkül felsorolt sírok felkeresése egyénileg vagy csoportosan, időbeli és sorrendbeli megkötés nélkül.

Az igazolás módja: a leginkább környezetkímélő módon erre a túramozgalomra semmiféle jelzés nem utal. Felkeresésük igazolására a helyszínen készült olyan fotókat fogadunk el az igazoló füzet megfelelő helyére beillesztve, amelyen a sír és felkeresője is felismerhető.

Az igazolófüzetek egységesen 400 Ft/db + postaköltség áron igényelhetőek Miskolcon Kovács Attilától (3532 Miskolc, Bíró u. 10., kovacsagabor@gmail.com) és Kéki Nórától (keki.nora@gmail.com), Egerben Nagy Róberttől (nrobi88@gmail.com),  az egyesület e-mail címén (zoldsportokclubja@gmail.com), valamint megvásárolhatóak a rendezvényeinken.

Jutalom: a túramozgalom teljesítői a fényképekkel ellátott és visszaküldött igazoló füzet alapján önköltségi ár + postaköltségért kitűzőt kapnak.

Felkeresendő sírok:

  1. Ismeretlen katona sírja Andó-kút közelében                                                      N 48° 8,168′, E 20° 36,208′
  2. Ismeretlen katona sírja a Bánya-bükkben a P- mentén                                    N 48° 6,181′, 20° 39,615′
  3. Ismeretlen katona sírja a Bánya-bükkben a K+ mentén                                   N 48° 5,449′, E 20° 39,930′
  4. Ismeretlen katona sírja a Bánya-bükkben, dózerút mellett                              N 48° 5,527′, E 20° 40,035′
  5. Vörös katona sírja a Bánya-bükkben, K□ közelében                                          N 48° 5,383′, E 20° 40,200′
  6. Német katonák emlékkeresztje a Fehérkőlápai Turistaháznál                        N 48° 5,515′, E 20° 38,015′
  7. Kurta-bérci katonasír a K- mellett                                                                         N 48° 4,929′, E 20° 33,805′
  8. Szovjet katona sírja a kurta-bérci fenyvesnél                                                     N 48°4,817′, E 20° 33,850′
  9. Német katona sírja Hollóstetőn                                                                            N 48° 3,900′, E 20° 35,517′
  10. Hét magyar katona emlékkeresztje Bükkszentkereszten                                 N 48° 3,555′, E 20° 38,451′
  11. Német katona sírja a Kőlyuk-galyán                                                                     N 48° 2,438′, E 20° 38,766′
  12. Német katona sírja a Bükkös-Mátrán                                                                   N 48° 2,362′, E 20° 36,868′
  13. Dorongósi erdészház katonasírjai                                                                         N 48° 2,233′, E 20° 36,017′
  14. Verseny Lajos törzsőrmester sírja a Hór-völgyben                                             N 48° 1,287′, E 20° 32,422′
  15. Katonasír Kisgyőr-Bekénypusztán                                                                         N 48° 0,550′, E 20° 38,217′
  16. Katonasírok a kácsi Kőhodály közelében                                                             N 47° 56,367′, E 20° 36,133′
  17. Ismeretlen katona sírja a Berva-bérc oldalában                                                  N 47° 59,529′, E 20°23,011′
  18. Ismeretlen katona sírja a Gilitka kápolnánál                                                        N 48° 1,210′, E 20° 21,320′
  19. Német katonák kopjafája a Homonna-tisztáson                                                N 48° 1,562′, E 20° 22,401′
  20. Horst Ostenburg és társának sírja a Kelemen-széke nyergében                      N 48° 3,513′, E 20° 24,002′
  21. Ismeretlen román katona sírja a Szalajka-völgyben                                           N 48° 4,697′, E 20° 24,446′
  22. Ismeretlen katona sírja a Kisvár-nyeregben                                                         N 48° 7,826′, E 20° 28,484′

Piros Bükki Fővonal jelvényszerző túramozgalom

Piros Bükki Fővonal jelvényszerző túramozgalom

Zöld Sportok Clubja cégbírósági bejegyzése 22. évfordulóján, 2015. március 24-én kiírt Piros Bükki Fővonal elnevezésű jelvényszerző túramozgalmunk.

A túramozgalom célja: A Bükk-hegység turista főútvonalai közül a Bükki Kék 73 km, a sárga sáv jelzésű Jubileumi Körtúra 79 km hosszúságú. Ezeknél is hosszabb azonban az Eger és Miskolc közötti piros sáv jelzés, amely egy hajtűkanyarral most már Miskolcon, közelebbről Felső-Majláthon, az 1-es villamos végállomásáról is megközelíthető. E turista főútvonal megismerését és végigjárását célozza sportegyesületünk, a Zöld Sportok Clubja cégbírósági bejegyzése 22. évfordulóján, 2015. március 24-én kiírt Piros Bükki Fővonal elnevezésű jelvényszerző túramozgalmunk.

Feladat: Az útvonal végigjárása egyénileg vagy csoportosan, tetszőleges időben és szakaszokban, tetszőleges irányban, gyalogosan vagy kerékpáron.

Az igazolás módja: A leginkább környezetkímélő módon a terepen e jelvényszerző mozgalomra semmiféle jelzés nem utal. A 22 ellenőrző pont felkeresésének igazolására a helyszínen készült olyan fényképeket fogadunk el a füzet megfelelő helyére beragasztva, amin a túrázó is felismerhető.

Az igazolófüzetek egységesen 400 Ft/db + postaköltség áron igényelhetőek Miskolcon Kovács Attilától (3532 Miskolc, Bíró u. 10., kovacsagabor@gmail.com) és Kéki Nórától (keki.nora@gmail.com), Egerben Nagy Róberttől (nrobi88@gmail.com), valamint megvásárolhatóak
a rendezvényeinken.

Jutalom: A túramozgalom teljesítői a fényképekkel ellátott és visszaküldött igazolófüzet alapján önköltségi ár + postaköltségért kitűzőt kapnak.

A Piros Bükki Fővonal útvonala (dőlt betűkkel az igazoló pontok):

Egervár vasúti megálló – Nagy-Eged (Dobó István-kilátó) – Várkút – Kövesdi kilátó – Török út – Völgyfő-házHosszú-völgyi erdészlak – Hór-völgy – Tebe-puszta – Hollóstető – Szinva-forrás – Lillafüred – Hámori-tóSzepesi-rétKühne-emléktáblaJávorkúti-tó – Bánkút (Czékus Miklós-Repei Zoltán-emléktábla) Czékus út – Szentlélek (Herman Ottó turistaház) – Molnár-szikla – Majális-park – Papírgyár – Felső-Majláth (gyaloghíd a Szinván) – Móra Ferenc utca – Vadas Jenő-forrás – Fehérkőlápa – Áfonyás – Bükkszentkereszt – Sűrű-bérc – Szederbokor (Széchenyi emlékfa) – Vörös-kő – Miskolc-Tapolca (Csónakázó-tó)

Útvonalváltozás(!):

A B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség a turistautak 2016 novemberi felülvizsgálatakor módosította a Piros Bükki Fővonal nyomvonalát. A módosítás következtében a piros jelzés Egervár vasúti megállótól a Miskolc-Tapolcai csónakázótóig tart, így az ebben a füzetben jelzett útvonal utolsó két ellenőrzőpontja,

Komlóstető (Lomb utcai tér) és a Diósgyőrvasgyár – 2-es villamos végállomás

már nem az útvonal része. Az ezután kiadott igazolófüzetekben ezek a pontok már nem fognak szerepelni, a már kiadottakat pedig ezek nélkül a pontok (fotók) nélkül is érvényesnek fogadjuk el. Ha valaki már felkereste, vagy ezután mégis felkeresi őket, az természetesen nem hátrány.

 

A bejegyzés alapja: http://zoldsc.mozello.hu/tmozg/pbf/